Már csak pár ember volt előttem. És végül beléptem a függöny mögött lévő terembe....

Mikor elsőként megláttam Shawnt, el sem tudtam képzelni, hogy ő az apám. Kedvesen mosolygott rám, míg én lassan közeledtem felé.

-Szia Shawn! -köszöntem neki, amit ő is viszonzott. Majd csináltunk egy képet. Miközben átöleltem a zsebébe tettem egy kis papírt, amin rajta van a telefonszámom és a fülébe súgtam pár szót.

-Dave Mendes vagyok. Legalábbis te mindig Dave-nek hívtál... apu -bármennyire is furcsa volt kimondanom neki az apa szót, muszáj volt. Meg akartam őt ismerni és megérteni mit, miért tett. Mikor mentem ki a teremből akkor már egyáltalán nem mosolygott. Engem nézett és arca furcsán szomorúvá vált. Úgy érzem már megbánta, hogy elhagyott minket.

-Jó szórakozást a koncerthez Dave! -szólt még utánam.

-Köszönöm -mondtam és intve kiléptem a teremből. Megkerestem a helyem és izgatottan vártam a koncert kezdetét. A körülöttem lévő lányok rögtön sikítozásba kezdtek, amint megjelent Shawn a színpadon. Mosolyogva néztem körbe és bár nem ismertem apámat büszke voltam rá. Keményen dolgozhatott azért, hogy ennyi rajongója legyen, akik ráadásul szeretik is őt. Nagyon jó volt a koncert, de miután vége lett lehervadt az arcomról a mosoly. Megláttam anyát a tömegben, és ő is észrevett, mivel jött tőle egy SMS.

,,Holnap reggel be kell mennem a kiadóhoz, de utána elbeszélgetünk!!!"

Felé nézve bólintottam. Ahogy próbáltunk kimenni, elvesztettük egymást, de ezt annyira nem is bánom. Legalább később kapom meg a leszidást.