Szerintem tudni fogjátok, hogy mikor érdemes bekapcsolni a zenét, amit felülre tettem be! 😇 Jó olvasást és köszönöm a segítséget ParkLexi! ❤

◇ ♡ ◇

Szerintem nem mondok semmi meglepőt, ha azt mondom, hogy egymáshoz sem szóltunk, miután beszálltunk a kocsiba. Annyi mindent a fejéhez szerettem volna vágni, de még sem hagyta el egyetlen szó sem a szám, így némán bámultam előre és tanulmányoztam a házakat, amik mellett elgurultunk. Konkrétan nem is mertem ránézni Jiminre, mert miután közöltem vele, hogy vigyen haza, konkrétan lekiabált, hogy soha többet nem jön velem buliba és sosem fogok többet inni a társaságában, mert elviselhetetlen vagyok. Tudom, hogy igaza volt, de eszem ágában sem volt ezt beismerni, ezért is játszottam meg a megsértettet, de azért kicsit féltem is, hogy megharagudott rám, vagy esetleg nem akar majd látni az elkövetkezendő napokban. Már éppen szólásra nyitottam a számat, amikor is megpillantottam a panelházat, amiben Jimin lakik.

- Miért hozzád jöttünk? - kérdeztem, mire ő megvonta vállait, de nem szólt semmit. - Sajnálom, hogy hisztizni kezdtem, oké? Csak ne haragudj rám, mert most kurva részeg vagyok és beszélni is nehezemre esik! - emeltem fel a mutató ujjam és vettem egy mély levegőt. Rohadtul melegem volt.

Ismét nem kaptam választ, sőt még akkor sem, amikor leállította a kocsit és kiszállt belőle. Az autó ajtajában kapaszkodtam meg, hiszen egy pillanatra megszédültem, amikor lábra álltam, de szerencsére nem taknyáltam el. Nem szóltam inkább semmit, mert Jimin nyilván direkt cukkol azzal, hogy nem vesz tudomást rólam. Karba tett kezekkel szálltam be a liftbe és le sem vettem róla a szemeimet, mert tudtam, hogy nem szereti, ha nézik, sőt...

- Most addig fogsz mustrálni, amíg nem válaszolok, vagy mi van?

- Ne ignorálj - léptem egy lépéssel közelebb hozzá -, hanem szeress.

- Nem szeretem, amikor így kirúgsz a hámból - sóhajtott fel, de végre elértem, hogy rám pillantson.

Viszont ekkor kinyílt a lift ajtaja, ő pedig már ki is lépett a kis helyiségből és meg sem állt a lakása ajtajáig. Nem akartam ismét sírni, de felbosszantott, hogy Jimin még csak rám sem néz. Alsó ajkamat harapdáltam, amikor leültem a konyhába és figyeltem, ahogy elővesz egy doboz tejet és müzlit. Megkérdezte, hogy kérek-e, de csak megráztam a fejem. Leült velem szembe és teljes nyugodtsággal kezdett el falatozni, miközben én könnyeimmel küzdöttem.

- Miért nem vittél haza, ha ennyire nem vágysz a társaságomra? - szipogtam, hiszen eddig bírtam könnyeimet visszatartani.

- Nem erről van szó - sóhajtott fel.

- Akkor? Miért csinálod ezt? Miért szarsz le? - tört ki belőlem a sírás. - Bocsánatot kértem a buliban történtekért, még ha nem is emlékszem már rá, hogy mi miatt kaptunk össze. Vagy vigyél haza, vagy viselkedj úgy, mint egy egy normális barát! - csaptam idegesen az asztalra, majd felpattantam onnan és egyenes Jimin szobájába siettem.

Levágódtam az ágyra és hagytam, hogy könnyeim utat törjenek maguknak. Fogalmam sincs, hogy mennyi ideig lehettem egyedül és sírhattam, de akkor eszméltem csak fel, amikor éreztem, hogy besüpped előttem az ágy. Nyeltem egy hatalmasat és megtöröltem a szemeimet, de továbbra sem néztem fel, hanem a lepedőt bámultam.

- Bocsánatot szeretnék kérni, amiért így viselkedtem - tette kezét a combomra, mire behunytam szemeimet. - Csak ne sírj, jó? Rohadtul nem akarom, hogy miattam sírj.

- Én sem akarok sírni - motyogtam, miközben szipogtam egyet. - Nem fogok így viselkedni többet, jó? Csak...

Még mielőtt befejezhettem volna a mondatot, Jimin megszüntette a közöttünk lévő távolságot és az ajkaimra tapadt. Nem számítottam rá, hogy hozzám fog érni az este folyamán, ezért a meglepődöttségtől először nem is viszonoztam a csókját. De utána sikeresen észbe kaptam, majd a pólójánál fogva húztam közelebb magamhoz, és gondolkozás nélkül ültem ölébe, de nem szakadtunk el egymástól egy másodpercre sem. Kezeit azonnal a fenekemre csúsztatta és sikeresen ki is váltott belőlem egy hangos nyögést, amikor a kelleténél egy fokkal erősebben markolt meg.

- Miért van az, hogy alig öt órája dugtunk és már most piszkosul megismételném? - suttogta az ajkaimra, amikor egy picit elhajolt tőlem, hogy meg tudjon szólalni.

Szerintem ez ilyen költői kérdés volt, hiszen nem is adott időt arra, hogy válaszoljak neki, ismét megszüntette a közöttünk lévő távolságot. Viszont ekkor kipattant a fejemből egy ötlet, amivel izgalmasabbá tudnám tenni a kialakult helyzetet. Valószínűleg az alkohol miatt lesz csak bátorságom megcsinálni, amit kiterveltem, de egyszer élünk, szóval...

- Mindjárt jövök - hajoltam el tőle és egy pimasz mosoly kíséretében kisiettem a szobából.

Rettenetesen izgultam, már meg is bántam, hogy otthagytam a szobában Jimint, de nem volt menekvés, muszáj volt most már megkeressem a telefonomat. A konyhában hagytam, hiszen amikor berohantam a szobájába, akkor nem vittem magammal. A zenéim között kezdtem kutakodni, egy olyan számot kerestem, ami majd illeni fog a táncomhoz, hiszen igen, eldöntöttem, hogy táncolni fogok neki, terveim szerint valami szexit. Igazából nem tudom, hogy ez még is hogyan jutott eszembe, de esküszöm megtetszett az ötlet, bár egy kicsit tényleg parázok. Nem vagyok szexi és félek, hogy bénán fogok kinézni és ki fog nevetni Jimin. Beharaptam az alsó ajkam, amikor végre megtaláltam a keresett számot, ami nem mást, mint Beyonce Partition című száma, ami egyik személyes kedvencem, de csak a szám alapja miatt, ezért az is van meg. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd a híres Beyonce egyik számának az instrumentál verziója fogok táncolni. Beletúrtam a hajamba és elindultam Jimin szobája felé és csak reménykedni tudtam abban, hogy sikerül majd lenyűgöznöm őt, és talán még tetszeni is fog neki a látvány.

- Azt hittem már sosem jössz vissza. Minden rendben van? - kérdezte Jimin, amint beléptem a szobájába és becsuktam magam után az ajtót.

- Persze - biccentettem egyet és végignyaltam ajkaimon. - Mutatni akarok valamit.

- Micsodát? - kérdezte, én pedig elindítottam a számot, a telefont pedig az ágyra hajítottam.

Lábaim rettenetesen remegtek, de igyekeztem laza maradni, ugyanakkor arra is figyelni, hogy szexi legyek. Fogalmam sincs, hogy mi fog kisülni ebből az egészből, de igyekeztem nem erre gondolni. Vettem egy mély levegőt, majd megmozdítottam a csípőmet a szám ritmusára és igyekeztem nem abbahagyni. Jimin összeráncolta a szemöldökeit, de nem szólt semmit sem csak figyelt, én pedig ekkor döntöttem el, hogy valamit most már tényleg kezdek magammal. Csak a zenére koncentráltam és eszem ágában sem volt megszakítani a Jiminnel kialakult szemkontaktusomat. Szemei hamar csillogni kezdtek és el is kényelmesedett az ágyon, én pedig megkaptam a kellő löketet, ami után már nem paráztam, csak élveztem a kialakult helyzetet. Igazából mindig is szerettem táncolni, viszont nem terveztem senkinek sem bemutatni a tánc tudásom. Végigsimítottam a felső testemen egészen az övemig, majd megismételtem ezt a mozdulatot, fel a nyakamig, közben csípőmmel nem álltam le és ajkaimat is végignyaltam, hogy valóban szexi legyek. Jimin morgott valamit, de nem hallottam tisztán, így nem is tulajdonítottam neki nagyobb figyelmet, helyette inkább a pólóm aljához nyúltam és egy határozott mozdulattal lerántottam magamról és a földre dobtam. Az ágyon ülő nyelt egy hatalmasat, tekintete a fedetlen felső testemre siklott és igazából meg sem próbálta elrejteni, hogy mennyire tetszik neki, amit lát. Nyögtem egy aprót, amikor nadrágon keresztül rámarkoltam a férfiasságomra és hátra is döntöttem a fejem, mert igazándiból már azóta gondjaim vannak alul, mióta Jiminnel csókcsatába kezdtünk. Egy pimasz mosoly kíséretében fordítottam neki hátat és nyomtam ki a fenekemet, miközben megfosztottam magamat a farmeremtől is, így már csak egy alsó maradt rajtam.

- Bazdmeg - motyogta Jimin és egy pillanatra be is hunyta a szemeit.

Büszke voltam, amikor tekintetem a farkára vezettem és már nadrágon keresztül is látni lehetett, hogy már ő sincs nyugalmi állapotban, sőt nadrágja majdnem szétrepedt kicsi Jimin miatt. Nem hagytam abba a táncot, igazából nagyjából harmadjára indulhatott újra a szám, de szerintem ez jelen pillanatban már egyikünket sem érdekelte. Ismét többször végigsimítottam a testemen, miközben kénytelen voltam harapdálni ajkaimat, ugyanis gondolataimban nem én simogattam magamat, hanem Jimin engem. Testem lángolt és szerintem át sem gondoltam rendesen azt, hogy mit csinálok, csak benyúltam alsómba és ismét felnyögtem. Talán az alkohol miatt, talán Jimin miatt, talán azért mert túl kanos voltam ismét, nem tudtam, de nem hagytam abba, sőt ujjaimat mozgatni kezdtem. Egyszer sem értem még magamhoz, nem gondoltam volna, hogy ez majd pont Park Jimin előtt fog megtörténni először, de bármennyire is fura, nem feszengtem, csak élveztem. Jobbnak láttam, ha alsómat is leveszem magamról, hiszen csak zavart, így sokkal könnyebben hozzáfértem magamhoz. Kíváncsi voltam, hogy mit gondol, hogy tetszik-e neki, amit csinálok, vagy esetleg jobb lenne, ha abbahagynám?

- Nehogy abbahagyd! - nyelt egy hatalmasat, mintha csak meghallotta volna gondolataimat és térdén pihenő kezét megindította férfiassága felé, én pedig figyelemmel kísértem minden mozdulatát.

Figyeltem, ahogy megfosztja magát a ruhadarabjaitól és figyeltem, ahogy ő is kényeztetni kezdi magát, közben pedig engem figyelt. Nyögései és sóhajai rendesen beindítottak - mondjuk eddig sem kellett panaszkodjak -, ezért gyorsítottam a tempómon és nem tehetek róla, de muszáj volt elmosolyogjak. Jimin megrontott engem, ez nem is kétség, de nem bánom, hiszen tetszik. Tetszik, hogy ezt hozom ki belőle, tetszik, hogy felizgattam és az is nagyon tetszik, hogy a nevemet nyögdösi. Konkrétan rávetettem magam és hátradöntöttem az ágyon, így most először én volt felül és nem ő. Mielőtt még bármit is mondhatott volna megcsókoltam őt és tarkójánál fogva húztam közelebb magamhoz. Megharaptam alsó ajkát és gyengéden meg is húztam azt, belőle nyögéseket kiváltva.

- Nem tudom, hogy mi ütött beléd, de ne hagyd abba - nyomott egy puszit a számra, majd jobb kezét kettőnk közé vezette.

Szemeim egy pillanatra lecsukódtak, hiszen erre vártam már egy ideje, hogy ő érjen hozzám, de nem akartam hagyni, hogy átvegye a vezetést, ezért bármennyire is élveztem, leállítottam. Kérdőn pillantott rám, hogy még is mi a fene van, én pedig azonnal rávágtam, hogy most én irányítok, szóval nyugodjon meg és lazuljon el. Végigcsókoltam a felső testét és először csak combjai belső felét leptem el puszikkal, csókokkal, majd elég bátorságot összegyűjtve meg is harapdáltam pár helyen, utána meg szemeztem pár másodpercig a farkával. Próbáltam feleleveníteni, hogy ő hogyan szokta csinálni, amikor teljesen kivagyok miatta. Közben golyóit is markolásztam, ő pedig nyögdösött és a nevemet motyogta, én pedig rohadtul élveztem, hogy én irányítok, mondjuk józanon nem igazán tudtam elképzelni, hogy ilyeneket csináljak. Időközben saját magamat is kényeztetni kezdtem, így már nem csak az egyetemista nyögései telítették be a szobát, hanem az enyémek is. Behunytam szemeimet, amikor megéreztem Jimin élvezetének az ízét, ezért szándékosan gyorsítottam a tempón, ő pedig hamarosan át is lépte a gyönyör kapuját. Csak feküdt és némán figyelte, ahogy magamon munkálkodom, ugyanis én is közel voltam már, de kitartóbbnak bizonyultam, mint ő.

- Átgondoltam, és adom a részeg Jungkookot - kuncogott fel, mire nekem is muszáj volt elmosolyodjak.

- Hát még én.

- Szerintem eleget dolgoztál már, most én jövök - szólalt meg és már fel is ült az ágyon, szóval nekem is ezt kellett tegyem.

- De nem azért csináltam, hogy visszaadd!

- Tudom - kacsintott egyet, majd fordított is a helyzetünkön, én kerültem alulra. -, csak lazulj el és élvezd - tapadt ajkaimra, én pedig egy sóhajtás kíséretében megadtam magam és hagytam, hogy hátradöntsön az ágyon.