Azt hiszem erre volt szükségem már nagyon rég óta. Arra, hogy valaki törődjön velem, érdeklődjön irántam és hosszú órákat tudjak vele beszélgetni konkrétan mindenről. Miután sikeresen letusoltunk, bebújtunk Jimin ágyába és random témákról kezdtünk beszélgetni. Elmesélte, hogy tizenhárom volt, amikor először csókolózott, én pedig tökre rosszul éreztem magam, hogy nekem alig pár hete volt. Ez olyan gáz. Mesélt a családjáról és megtudtam, hogy van egy nővére, akit Gowonnak hívnak és majdnem minden hétvégén összefutnak egy kávéra. Sajnos Szöul másik felében lakik, így nehezen lehetne összehozni, hogy minden nap összefussanak. Utána én is meséltem neki egy kicsit, a barátaimról, családomról és igazából ennyit bírtam hozzáfűzni a témához. Sajnos nem vagyok valami izgalmas ember, kevés izgalmas dolog történt velem, amit el tudtam volna mesélni. jó volt hallgatni, ahogyan beszél, ezért be is hunytam a szemeimet és csak füleltem. Hallgattam szívdobogását is és nem bírtam ki, hogy ne mosolyodjak el.

- Mi az? - kérdezte.

- Csak hallgatom a szívverésed - kezdtem dobolni hasán az egyenletes ritmust, mire ő felnevetett.

- Izgalmas péntek esti programok.

- Miért, szerinted unalmas? Vagy csináljunk valami mást? Mit szeretnél? - pillantottam fel rá, mire szemöldökei összeszaladtak.

- Túl sok kérdés - hunyta be szemeit, én pedig szám belsejét harapdálva visszahajtottam a fejem a mellkasára. - Van egy-két tippem, hogy mit is csinálhatnánk, de igazából nekem az is teljesen jó, hogy csak itt fekszünk és beszélgetünk. - kezdett köröket rajzolgatni a felkaromon.

- Akkor csináljuk - motyogtam, mert én magam sem voltam biztos abban, hogy ezt akarom mondani.

- Mit?

- Amit szeretnél - fordultam szembe vele, mire pimasz mosoly jelent meg az arcán.

Hosszú percekig csak bámultuk egymást, már azt hittem, hogy semmi sem fog történni, amikor is hirtelen fordított a helyzetünkön, már nem én feküdtem a mellkasánál, hanem ő tornyosult fölém. Két kezével megtámaszkodott a fejem két oldalánál, majd lehajolt hozzám, egy apró puszit nyomott a számra, majd a pólóm aljához nyúlt, én pedig már emeltem is a kezeimet, hogy megszabadítson a ruhadarabtól.

- Bejön, hogy nem vagy egy izompacsirta, de azért pocakod sincs - mosolyodott el, majd végigvezette ujjait a mellkasomtól, egészen az alsóm széléig.

Még mielőtt lejjebb vezette volna az ujjait, ismét ajkaimra tapadt, én pedig tarkójánál fogva húztam közelebb magamhoz, mire értette a célzást és alsó ajkaimon végignyalva, mélyítette el a csókot. Időközben ismét végigvezette ujjait a bordáim között, az én számat pedig elhagyta egy apró sóhaj, amikor összecsípte a jobb mellbimbómat. Váratlan volt, egyáltalán nem számítottam rá, de nem volt ellenemre. Elhajolt tőlem, majd ujjai helyett száját tapasztotta mellbimbómra. Először csak apró puszikkal lepte el, de hamarosan a nyelvét és a fogát is bevetette, én pedig nem győztem az alattam lévő lepedőt markolászni. Ugyanezt megtette a másik mellbimbómmal is, majd a nyakamat vette célba. Ismét felsóhajtottam, amikor megtalálta a legérzékenyebb pontomat és esze ágában sem volt csak úgy otthagyni, apró puszikat és csókokat a bőrömön, én pedig már ettől teljesen kikészültem.

- Megőrjítesz - suttogta a fülembe, engem pedig kirázott a hideg és nyelnem kellett egy hatalmasat, nehogy elájuljak.

Én nem csinálok semmit, még is megőrjítem? Akkor mit mondhatnék én, ő mit csinál velem? Kikészít, kinyír, megöl és a többi. Testem ívbe feszült, amikor a fülem mögötti érzékeny pontot vette célba és meglepődtem, mert egyáltalán nem számítottam arra, hogy ezt fogja kiváltani belőlem.

Ismét megcsókolt, közben kezét levezette az alsómhoz, én pedig már emeltem is a csípőm, hogy levegye rólam azt, ő pedig elmosolyodott és közölte velem, hogy ne legyek mohó. Nem vagyok mohó, csak mindjárt szétrobbanok! Ráharaptam alsó ajkára, amikor végre hozzámért ott lent, ő pedig ismét közölte velem, hogy mohó vagyok. Nem volt erőm vele vitatkozni, meg igazából nem is bírtam koncentrálni, ugyanis Jimin időközben elkezdte mozgatni a kezét. Elhajolt tőlem, végigcsókolt az államtól kezdve egészen a csípőmig, majd kikerülve a farkamat, a combjaimat vette célba. Gyengéden megharapott, én pedig összeszorítottam a fogaimat, mert egyre közeledett a gyenge pontom felé. Mellkasom egyre gyorsabban emelkedett és süllyedt és szorosan összeszorítottam a szemeimet, amikor megéreztem Jimin ajkait a farkamnál. Eddig bírtam ki hang nélkül, felnyögtem az ismeretlen, de még is bizsergető érzésre. Másabb volt, mint amikor először kerültünk intimebb kapcsolatba és azt hiszem, hogy ez jobb érzés is volt. Két combomba kapaszkodott bele, én pedig éreztem, hogy mindjárt elmegyek. Rutinosan kezdett gyorsítani a tempón, én pedig már nyugton maradni sem tudtam, felnyomtam csípőm, mire ő felpillantott rám, szemeiben láttam, hogy megint az jár a fejében, hogy telhetetlen vagyok, de jelen pillanatban nem érdekelt, csak azt akartam, hogy csinálja.

- Jimin - nyögtem a fiú nevét, amikor éreztem, hogy pillanatok alatt elélvezhetek. - Én ezt nem bírom.

Nem válaszolt semmit, helyette inkább golyóimat kezdte masszírozni, nekem pedig csak ez kellett, hátam ívbe feszült és a nevét nyögve mentem el életemben másodjára. Meglepődtem, amikor szemrebbenés nélkül nyelte le az élvezetemet, majd kacsintott egyet és elhajolt tőlem. Behunyt szemekkel próbáltam megemészteni a látványt, miszerint Jimin végignyalt ajkain és egy kaján vigyorral ismét fölém mászott.

- Mondtam már, hogy rohadt szexi, amikor a nevemet nyögöd? - kérdezte, mire megráztam a fejem. - Akkor most mondom.

Elmosolyodtam kijelentésére, majd örömmel fogadtam, amikor ajkaimra hajolt, viszont ahogy testünk összesimult, éreztem, hogy ő még bizony kemény maradt alul. Eltoltam magamtól és olyan mondat hagyta el a számat, ami nem csak Jimint lepte meg, hanem engem is.

- Én is akarok valamit csinálni.

- Mármint? - ráncolta össze szemöldökeit, mire én zavartan lesütöttem szemeimet.

Szimplán közölnöm kellene vele, hogy vissza akarom adni neki azt, amit tőle kaptam? Vagy legyek konkrét és mondjam ki, hogy ki akarom elégíteni? Jesszus, ez baromi gáz lenne, meg nem is mernék ilyet mondani neki.

- Tudod - pillantgattam lefelé, utalva, hogy mire is gondoltam, mire Jimin felkuncogott.

- Le akarsz szopni, Jeongguk? - ráncolta össze a szemöldökeit és most először szólított a rendes nevemen, amitől azonnal zavarba jöttem és jobbnak láttam, ha behunyom a szemeimet.

Hát igen, nem köntörfalazik, kimondja amit gondol és jelen esetben azt is kimondta, hogy én mit akartam. Meglepődtem, amikor kuncogást hallottam és résnyire felnyitottam szemeimet. Jimin egy apró puszit nyomott a számra és közölte, hogy nem hiszi el, hogyan tudok ilyen aranyos lenni. Visszavágtam, hogy nem vagyok aranyos, csak rohadt tapasztalatlan, de amikor megemlítettem, hogy csak segíteni segítenék rajta, hogy ne a mosdóba kelljen zárkóznia, rendesen meglepődött.

- Nem is gondoltam, hogy ilyen bátor vagy - ült fel az ágyon, majd levetette az alsóját. - De, nem erőltetek semmit Jungkook. Ha nem szeretnéd, akkor mondd, én pedig megyek a mosdóba.

- Nem! Nem mész a mosdóba. - nevettem fel. Ezt az előbb csak viccnek szántam.

Kezembe adta a pizsama fölsőmet, majd megvárta, amíg magamra kaptam, utána pedig azonnal az ajkaimra tapadt. Azt hiszem nem tudok betelni vele, imádom, amikor megcsókol. Imádom, amikor gyengéd, de azt is, amikor szinte falja ajkaimat. Meglepődtem, amikor a derekamnál fogva fordított a helyzetünkön, így most már én voltam fölötte, ő pedig az eddigi helyemet foglalta el. Jobbnak láttam, ha ismét megcsókolom, mert össze kellett gyűjtenem egy kis bátorságot, mert basszus, még sosem csináltam ilyet. Nem akartam, hogy gáznak tartson, esetleg kinevessen, amiért béna vagyok vagy valamit nem úgy csinálok, mint kellene, mert szerintem akkor élve elásnám magam.

Vettem egy mélye levegőt, majd elhajoltam tőle és lejjebb csúsztam, egészen addig, amíg farkasszemet nem néztem a még mindig mereven álló farkával. Felpillantottam rá, arcán ott volt a már jól megszokott félmosoly, ami mindig kinyír, így muszáj volt egyet nyeljek.

Oké, nem mondom, hogy profi voltam, de szerintem ahhoz képest, hogy elsőre csináltam ezt, nem basztam el semmit. Mondjuk nem tudom mit lehetett volna, de magamat ismerve ez tényleg csoda. Eddig nem igazán hallottam még Jimint sóhajtozni, esetleg nyögni, de ezek a hangok örökké beleivódtak az elmémbe és sosem szeretném őket elfelejteni. Még mindig annyira hihetetlennek találtam ezt az egészet, hogy végre találtam valakit, akit érdeklek és aki nem félt közeledni felém.

Nem hajoltam el tőle, amikor átlépte a gyönyör kapuját, hanem figyelemmel kísértem, ahogy izmai megfeszültek, háta felemelkedett a matractól és a nevemet nyögve élvez a számba. Visszadőlt az ágyba, én pedig vörös fejjel töröltem le a számat és feküdtem mellé. Egy apró puszit nyomott a homlokomra, majd hosszú percekig csak feküdtünk és nem szólaltunk meg.

- Ügyes voltál - suttogta, miután viszonylag rendezte légzését is.

- Köszönöm - villantottam ki fogaimat, bár a helyzet kicsit olyan volt, mintha egy kutyát dicsértek volna meg, amiért nem pisilt a szoba közepére.

- A buliban kérlek ne mozdulj majd el mellőlem - váltott hirtelen témát.

- Miért?

- Mert az egyetemi bulik egyáltalán nem olyanok, mint amilyeneket nálam tartottunk. Drogok, fű, ki tudja milyen porok és milyen emberek. A srácok nagyjából ötven embert hívtak meg és nem akarom, hogy bármi probléma legyen. - ült fel, hogy magunkra húzza az egyik takarót.

- Rendben, nem foglak elhagyni - bólintottam egyet, hiszen tényleg semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy mondjuk megerőszakoljon valaki. - De, akkor te se rázz le!

- Nem foglak - mosolyodott el, majd fejét a nyakhajlatomba temette. - Ez az este rohadt jó volt.

- Egyetértek - haraptam be alsó ajkamat, ha csak visszaemlékeztem, hogy mi ketten miket is csináltunk.