A címet ne kérdezzétek egyszerűen csak úgy jött...

Ez után elmentünk reggelizni, és út közben csatlakozott hozzánk Harry és Ron. Útközben beszélgettünk, ahogy a nagyterembe értünk, bementünk és leültünk a griffendél asztalához és elkezdünk enni. Evés közben éreztem valakinek a tekintetét, de nem tudtam ki bámulhatott...

Úgy volt megbeszélve, hogy ma elmegyek Dumbledor irodájába. Az igazat szólva semmi kedvem nem volt a Professzor prédikálására. 

Út közben nekem jött vagy én mentem neki, igazából nem tudom csak arra emlékszem, hogy egy kék szempárba néztem bele.

-Bocsánat, nem volt szándékos! mondta egy fiú a szemembe nézve.

-Semmi baj! válaszoltam mosolyogva.

-Egyébként Alexander vagyok, Alexander Grayback! Téged, hogy hívnak? kérdezte kíváncsian Alexander.

-Azt hiszem Mackenzie Malfoy... mondtam nem túlmagabiztosan.

-Hogy érted azt, hogy  nem vagy benne magabiztos? kérdezte értetlenkedve.

-Hosszú történet... ráztam meg a fejem.

-Ráérsz délután? kérdezte Lexander.

-Szerintem rá!- mondtam- Neked jó a parkban? kérdeztem

-Persze, akkor délután! mondta mosolyogva.

-Oké, szia! mosolyogtam vissza rá, és elindultam az igazgatói iroda felé.

Ahogy megérkeztem az iroda ajtaját őrző griffhez elmondtam a jelszót, ami nem más, mint a citrompor, kicsit lehetne kreatívabb, de mindegy.

-Ms Malfoy örülök, hogy látom! mosolyodott el a Prof.

-Szintén Professzor, örülök, hogy látom!- vettem fel kamu mosolyomat.- Miért is kellett ide jönnöm? kérdeztem összehúzott szemöldökkel.

-Azért Ms Black, elnézést Ms Malfoy azért, mert ugye magának már megvannak a vizsgái, ezért azt gondoltam, hogy itt az iskolában párbajozni fogsz tanulni. Be járhatsz órákra! Van kérdésed? kérdezte amolyan haladjál már arckifejezéssel.

Persze és majd minden órára be fogok járni a ravaszaimmal, azt lesheti.

-És minden órára be kell járnom? kérdeztem nyúzottan.

-Nem, csak amikre szeretnél bemenni...morogta a Professzor.

-Ezaz! szisszentem fel örömömben.

Sziasztok!

Hogy vagytok?

Remélem jól!

Itt az új rész!

Remélem tetszik!