Felébredek.Vissza emlékezem a tegnapra.Borzalmas volt.Felállok és kimegyek a nappaliba.
-Sziasztok!-mondom,miközben ásítok egyet.
Molly rám néz és kérdésekkel bombáz.
-Jól vagy?Hozzak valamit?Vizet vagy ilyesmit?
Elmosolyodok.
-Egy pohár víz...az jól esne.
Molly felpattan és elindul a konyhába.Közben apám is kiténfereng.
-Mi volt este ez a nagy ricsaj?Fogadjunk,hogy te csaptad,te kis-
-Most már elég legyen!-ordítok fel.-Tűröm,hogy ütsz,hogy bántasz!De itt elég!
Apám mérgesen,már-már pszichopatikusan rám néz.
-Te...velem...NEM ÜVÖLTÖZÖL!-majd éreztem,ahogy a pofon csattan az arcomon.
Hátrál,majd elindulna.
Mikor már azt hiszi,hogy nem beszélek,megszólalok.
-Elköltözöm.Most azonnal.
Mindenki mered rám.
-Ezt...felejtsd el-mondja apám.
-Nem,nem felejtem.Nem hagyom,hogy így bánj velem!-mondom,majd a testvéreimre nézek.-Segítetek pakolni?
Ők a bambulásból eszmélnek fel,majd szó nélkül elindulok.

Már az ajtónál állok,indulásra készen,mikor Molly erősen megszorítja a kezem.
-Vigyázz magadra!-szól,majd magához ölel.
-Úgy bizony!-vereget hátba Arackniss.
Elmosolyodom.Talán egy könnycseppet is ejtek.
-Vigyázok!-mondom,majd kisétálok.
-Isten áldjon!-mondják egyszerre.

A szállásomban ülök és a rádiót hallgatom.Hirtelen felcsendül egy ismerős hang.
-Üdvözlöm önöket rádióadásomban!
Mind ismerik,ugye a szerelmet?Oh,igen.Ez az a pokoli érzés,amit legalább egyszer mindannyian éreztünk már.Nos,nekem is van kiszemeltem.Nevén szólítva Anthony.

______________________________________
Ez az eddigi legrövidebb rész!😅Remélem azért élvezhető!(előre vetítem,hogy a történet sok rövid részből fog állni!)