17.

A szobában ülök és még mindig Al myugodt szavain gondolkozom.Hogyan?
De ő nem hagy sokáig gondolkozni,mert leül mellém.
-Hogy vagy,drágám?
Ez a szó.Drágám.Olyan...szívszorítóan csodás.
-Mióta megszólaltál,jól.
Erre elmosolyodik és lágyan megcsókol.
Én megölelem,majd nevetve dőlünk le az ágyra.
Végre.Érzem a boldogságot.
-Ki kéne mozdulnunk.Tenni azt,amit szoktunk.
Tudom,hogy mire gondol.
-Tudod,megígértem,hogy egy hétre odamegyek Mollyékhoz....Olyan régen töltöttük együtt az időt.Ugye nem baj?
Al kedvesen mosolyog.
-Dehogy baj!Örülök,hogy ilyen jó a kapcsolatotok!
-Viccelsz?!Bármilyen gáz,mindig is ő volt a legjobb barátom....
-Egyáltalán nem gáz.




Na szóval!Bármennyire fog hiányozni,ez az utolsó előtti rész!😕Remélem nem harapjátok le a fejem!😅❤

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top