Az utolsó óránk végén, amikor már kiment a tanár a hátsó padsorból előre vánszorogtam és leültem Baekhyun mellé. Szerencsére ekkor már a "kedves" leányka is elhúzta a csíkot.
-Ki volt ez a csaj? -kérdeztem a szobatársamtól.
-Nem tudom. Annyi biztos, hogy eddig nem ide járt.
-Hát nagyon remélem, hogy nem is marad sokáig, mert nem fogom kibírni. Nagyon nem szimpi a csaj.

.....................

Baekhyun pov.

Két hét telt el. Egyre jobban kezdek belerázódni ebbe a koleszos életbe. Azt még viszont mindig nem tudom elfogadni, hogy Chanyeol nem képes korán felkelni. Mindig nekem kell keltenem, mert magától nem tenné meg.

-Ébresztő csipkerózsika! -mondom neki röhögve, aztán hozzávágtam a párnámat.
-Neeem! -morogta. -Ez nem volt szép dolog. Ezért nem kapod vissza a párnát.
-Este úgy is visszaszerzem, na de most már megyek. A kávéd az asztalon.
-Nem tudom mi lenne velem nélküled -mondta Chanyeol.
-Hát, valószínűleg magántanuló lennél. Ott majd megtanulnál korán kelni.
-Na jólvan, sipirc kifelé.

Amikor beértem a terembe, különös volt a hangulat. Mindenki röhögött és izgatott volt. Csak azt nem tudtam, hogy miért. Sehun és Luhan odarohantak hozzám és egyből letámadtak.

-Baeeek!
-Mit akartok srácok?
Már majdnem kinyögték, erre megjelent Chanyeol és odajött hozzánk. Megállt mellettem és a nyakam köré tette az egyik karját. Ez egy kicsit elterelte a figyelmüket, de azért folytatták a mondandójukat.

-Az a nagy helyzet... -kezdett bele Luhan -Hogy holnap egy oltári nagy buli lesz. Nem messze innen. A mi, meg az eggyel feletti osztályon kívül, még jön vagy harminc velünk egykorú.
-Wow -mondta Chanyeol a tenyerét dörzsölgetve -Én megyek! -jelentette ki.
-Szuper! És te Baekhyun? -kérdezte Sehun. Ritkán vagyok benne az ilyen dolgokban, de most úgy érzem, ezen változtatnom kéne.
-Háát...
-Naaa gyere! -kér Chanyeol.
-Na jó, elmegyek! -jelentem ki.
-Végre. -Mondja Luhan -Azt hittem már nemet mondassz.
-Hát most lehet, hogy változnom kéne. A partyállat énemet is meg kell ismernetek -mondom röhögve.
Erre már mindenki elnevette magát.

Suli után lassan sétáltam a koli felé, amikor csak úgy a semmiből felbukkant Luhan.
-Szia Lulu!
-Szia! Láttam, hogy egyedül vagy, gondoltam idejövök egy kicsit húzni az agyad -mondta vigyorogva.
-Ez igazán figyelmes tőled, köszi -aztán már én is mosolyogtam.
-Amúgy lehet, hogy ez furán fog hangzani, de...
-Igen?
-Dee...
-Ahhj nyögjed már ki.
-Szóval csak meg akartam kérdezni, hogy te és Chanyeol most...
-Khm, lényeg?
Amikor már úgy voltam, hogy nem fogja elmondani, egyszer csak megszólalt.
-Neked tetszik Chanyeol?