Három

Harry

Unalmas,unalmas.
Ennyivel tudnám jellemezni az itt létem. Szinte mindennap ugyan azt csináljuk,talán a reggeli változik néha. Szerintem semmit sem ér, hogy itt vagyok.
A többi gyerek olyan ,mint egy zombi,merednek maguk elé és csak akkor szólalnak meg , ha imádkozni kell vagy esetleg énekelni. Na ez az éneklés is egy vicc,nem fogok egy nem létező valamihez énekelni, hogy bocsásson meg nekem.
Louis a nevelőm eleinte nagyon traktálta belénk , hogy Isten így, Isten úgy. De mostanában inkább hallgat és monotonon végzi a dolgát.
Na igen Louis, mikor először megláttam furcsáltam hogy ilyen fiatalon már tanító meg minden,de nem ez volt a legfurcsább inkább az ahogy nézett engem.
Folyton kereste a tekintetem vagy épp végig vezette a tekintetét egész testemen.
Eleinte zavart,kellemetlenül éreztem magam,de mostanra már tetszik.
Van benne valami,valami fura amit én se tudok megmagyarázni.
Nem hiszem hogy emiatt meleg lennék vagy igen?
Mindegy is.
Délután 4-kor kell mennem Dr.Payne-hez,ő az agy dokim.
Lassan lépkedtem,nem fogok sietni sehova.
A folyosón éreztem egy kis füst szagot,eleinte nem törődtem vele,azt hittem a konyhán történt valami. De mikor a fiú wc-hez értem,tudtam az bizony cigi füst.
Belöktem a nyikorgó ajtót.
Egy fekete hajú,vékony srác dőlt neki az egyik wc ajtónak.

-Mit nézel?.-vetette oda miközben kifújta a cigifüstöt.

-Nem hiszem hogy ezt .-mutattam rá a kezében lévő cigire.- lehet.

Félreértés ne essék nem azért ellenzem, mert már átmosták az agyam,csak sejtem hogy emiatt nagybajba fog kerülni.

-Ne mond el senkinek!.-megragadta pólómat a nyakamnál.-megértetted?

-Ja.

Nem terveztem itt senkit se bajba sodorni, távol álljék tőlem.
Unottan hátatt fordítottam és folytattam utam a dokihoz.
Úgy látszik vannak még rajtam kívűl normálisak.

-Nos,Harry hogy érzed magad itt?.-kérdezte a doki.

Kérdőn felhúztam a szemöldököm,az igazságot akarja hallani vagy hazudjak?.

-Csak őszíntén!.

-Szerintem ez az egész tanítási rendszer semmit se ér. Most komolyan Istennel jönnek? Ugyanmár!.-tényleg feltud baszni ez az egész.

-Értem,írod a naplód?.-megigazította lecsúszott szemüvegét.

-Ja,odaadjam?.

-Nem,azt magadnak írod Harry,időnként visszatudod olvasni ,hogy tudd honnan indultál.

Hanyagul keresztbe tettem lábam.Ez az egész nem érdekel,egy cseppet sem.

-Szerinted miért vagy itt?.- kérdezte.

- Mert az anyám bedugott ide?!.-most komolyan még kérdi.

-Értem.

Az egész terápiát vagy végig hümmögte vagy épp le "értemezte".
Nagyon idegesítő tud lenni, ez a folyton "értem" duma. Nem azért van itt ,hogy beszélgessünk vagy valami?!

-Fog még mást is mondani vagy mehetek?

Ideges átlapozta jegyzetfüzetét,majd bólintott hogy mehetek.

Egyre jobban kezdem azt hinni hogy ennek az egésznek semmi értelme.Amikor a szobám elé értem,hallottam hogy valaki sikítozik,gyorsan a hang után mentem.
A férfi wc-ből jött a zaj,benéztem és láttam, hogy a bagós srácot próbálják kicipelni onnan. Elbújtam a fal mögé hogy ne vegyenek észre.
Két böhöm nagy bika fogta meg  mindkét kezét és úgy húzták maguk után.
Rossz érzésem támadt,ezért követni kezdtem őket.
Igyekeztem minnél csendesebben ossoni.
Szerencsére a fiú üvöltése zengett az egész folyosón így az én halk lépteimet senki nem hallotta.
Egy a folyosó végén levő elzárt részleghez vitték,még Louis mondta hogy oda senkinek sem szabad bemenni,mivel az igazgató megtiltotta.
Túl nagy volt bennem a kiváncsiság,ezért muszáj volt megtudnom hova viszik.
Véletlenül bele rúgtam az egyik padba,ami sajnos volt annyira hangos hogy meghallják.

-Azonnal menj vissza a szobádba!.-üvöltött rám az egyik nagy darab férfi.

Fájó lábbal bicegtem vissza fele.
Úgy voltam vele majd este vagy amikor mindenki misén lesz megnézem mi van ott.

Szeretném azt hinni ,hogy csak imádkoznia kell annak a fiúnak vagy valami hülyeség.
De akkor miért nem a templomba vitték?
És miért üvöltött?

Fáradtan dőltem le az ágyamba.
Úgy döntöttem ma kihagyom a vacsorát,ha ezt egyáltalán szabad.
Fogalmam sincs hogy hogyan fogok kijutni innen,de muszáj lesz.
Külső szemlélőként talán jó lehet ez a hely.
De aki itt él bent tudja nagyon jól tudja milyen kínzás ez az egész.
Folyamatosan azt hallgatni amiben egy kicsit sem hiszek,sőt elítéled.
Nézni a sok idióta nevelőt és az agyhalot gyerekeket,kimerítő.
Én nem akarok ilyen lenni,egyáltalán nem.
A mai nap ismét kifárasztott,ezért gyorsan vállamra kaptam a törölközöt és elindultam a fürdő felé.
Bent lekaptam az elég ódivatú hosszú nadrágot,majd átbújtattam fejem a szükre elnyűt pólón.
Beállítottam a vízet hogy ne legyen túl forró,levettem alsó nadrágom és beléptem a zuhany alá.
Jól esett a langyos víz,így a hajamat is bevízeztem.
Hajmosás közben hallottam valami furcsa zajt, kinéztem a zuhanyzóból de sehol senki.
Végig mostam magam tetőtől-talpig.
Amikor lehajoltam hogy megmossam lábam is,egy halk nyögés hangot hallottam.
Ijjedten egyenesedtem fel és fordultam meg.

-Louis?.-kikerekedett szemekkel állt előttem.

Nem mozdult,csak állt és figyelt.
Nem mertem megszólalni,olyan furcsa volt a helyzet.
Még mindig folyt a víz a testemre.
A levegő megállt odabent.
Fogalmam sincs mi történt velem,de a farkam úgy egyenesedett mint eddig soha.
Reméltem hogy Louis ezt nem veszi észre. Mélyeket lélegeztem,próbáltam lenyugtatni magam. De ha ez lehetséges még keményebb lettem odalent.
Louis lassan levette rólam a tekintetét,és végig nézett rajtam, tekintete megagadt a meredező farkamon.
Arcom hirtelen pírbe borult,soha nem történt még velem ilyen.
Louis letérdelt elém,majd mosolyra húzta száját.
Sejtettem mi fog történi,de cseppet sem voltam rá felkészülve. Lassan végig nyalt hosszomon és egy pillanat alatt már a szájában voltam.
Teljesen leengedett a torkáig,ajkai úgy tapadtak farkamra mint a vákum. Fogalmam sem volt hogy mit csináljak nézzem, ahogy rózsaszín ajkai körül ölelnek vagy inkább csukjam be a szemem és úgy élvezzem.
Úgy döntöttem inkább becsukom.
Fejem hátra hanyatlott,torkomból mély nyögés tört fel.
Louis csak keményen dolgozott rajtam, két kezével belső combomon karmolás nyomokat hagyott.
Majd áttért a heréim maszírozására.
Nem is sejtettem ,hogy ez ilyen jó érzés.
Tudtam a térdeim nem sokáig bírják már ,ahogyan én se.

-Louis...mindjárt.- sóhajtottam.

Még gyorsabb tempóra kapcsolt,és szorosabban tartott a szájában. Másodperceken belül ragadott el az orgazmus gyönyöre.
Louis nyáltól és az én nedvemtől csatakos szájjal nézett fel rám.
Szemei még mindig elvoltak sötétülve, arcán egy pimasz mosoly jelent meg.Felállt, megnyalta ajkát ,majd kiment.
Ott álltam remegő térdekkel.
Mi a franc volt ez?

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top