Karácsony reggel volt. Jenny fáradtan nyitotta ki a szemét, szívesen visszaaludt volna, de mikor rájött, milyen nap van egyből kipattantak a szemei, és felült az ágyon. A többiek még mind aludtak, szóval megpróbált nagyon halk lenni, nehogy felkeltse őket. Felállt, és kihúzta a függönyt az ágya melletti ablak elől. Örömében legszívesebben felkiáltott volna. A parkot fehér hó borította, és az égből is csak úgy szakadtak a hatalmas pelyhek. Percekig csak mosolyogva nézte a tájat, és azt tervezte, hogy fogja megfürdetni a hóban a fiúkat. Ezután visszafordult az ágyához, és az előtte lévő ajándék kupachoz.

Oda sétált az ágya végébe, és elkezdte bontogatni az ajándékait, hogy utána minél előbb átmehessen a fiúkhoz. Elsőnek egy nagy, piros dobozhoz nyúlt. Megkereste a címkét, és elolvasta.

„ Boldog karácsonyt Jen!

James"

Kinyitotta a csomagot, amiből egy piros pólót húzott elő „Nekem van a legjobb testvérem" felirattal.

- Idióta – motyogta a lány nevetve. Biztos volt benne, hogy ebben biztos nem megy majd emberek közé.

A póló mellett talált még egy csomag minden ízű drazsét is. A következő egy barna doboz volt, amihez a következő felirat tartozott:

„ Boldog karit Jenny! Jó olvasást!

Tapmancs"

A dobozban egy vastag könyv volt A Gyűrűk Ura címen. Jenny lerakta az éjjeliszekrényére, és eltervezte, hogy este elkezdi olvasni, úgyis tegnap fejezte be az előző könyvét. Megint az ágy mellett lévő kupacba nyúlt, és egy kis fehér dobozt húzott elő. Kinyitotta, és egy még kisebb vörös bársonydobozt húzott elő belőle, és egy kis hasonló színű borítékot. Előbb a dobozkát nyitotta ki, amiben egy gyönyörű ezüst szív medált talált egy ezüstláncra fűzve. Mosolyogva nézte, mivel már tudta, kitől kapta. Kibontotta a kis borítékot, és olvasni kezdte a benne lévő levelet.

„ Jenny, nem találok rá szavakat, hogy mennyire szeretlek, már évek óta, csak mindig féltem neked bevallani egészen mostanáig. Eszembe sem jutott volna, hogy te is így érzel, és nem tudom leírni, hogy most milyen boldog vagyok. Remélem, te is boldog tudsz lenni mellettem, és azt is, hogy soha nem foglak elveszíteni.

Boldog karácsonyt!

( Remélem tetszett az ajándék)

Remus"

Jenny elmosolyodott a levél szövegén, és szemében könnyek jelentek meg. Boldogsággal töltötték meg Remus szavai, és el akarta neki mondani, hogy szereti őt. Felpattant az ágyról, és futni kezdett ki a szobából. Az ajtót halkan bezárta maga mögött, és tovább rohant a fiúk szobája felé. A klubhelyiségben mindenki őt bámulta, hisz senki se értette mit rohangál itt Jennifer Potter karácsony reggel pizsamában könnyes szemekkel, de ez őt egyáltalán nem érdekelte. Felrohant a lépcsőn, és kivágta a fiúk ajtaját, és belépett. Mind a négyen ébren voltak, és az ajándékaikat bontogatták.

- Boldog karácsonyt – köszönt neki vigyorogva James, de a lány figyelmen kívül hagyta szegény testvérét.

Oda rohant Remus ágyához, és a rajta ülő fiú nyakába vetette magát. Szorosan hozzábújt, és boldogan temette arcát a vállába.

- Köszönöm Remus – suttogta. – Nagyon szeretlek.

- Én is szeretlek, Jen. Boldog karácsonyt – mosolygott a fiú még jobban magához húzva a barátnőjét.

- Boldog karácsonyt – motyogta Jenny mosolyogva. 

Ez lett tehát az utószó, remélem tetszett :)

(A fenti képen látható medált kapta Jenny Remustól.)