Yusei Fudo néhány izzadságcseppet törölt le a homlokáról, miközben beosztottjaival az utolsó simításokat végezték a Neo Dominói Momentum Erőmű legújabb fejlesztésein. Már egy kerek éve Japán összes nagyvárosában működött egy hasonló erőmű, amik mind ezen Momentumra alapozták működésüket. Másrészről idegen országok is kezdtek érdekeltséget mutatni az újfajta megújuló energiaforrásban, és saját városaikba is szerettek volna egy ilyet telepíteni, amihez Yusei csapatának segítségét kérték.

– Meg is van – jelentette ki Yusei, Dr. Fudo méltó utódja. – Ezekkel a változtatásokkal már külföldi erőművek is bekapcsolódhatnak a Momentum Hálózatba anélkül, hogy túlterhelődne a rendszer – jelentette ki büszkén. Kék szemei kimerültségtől, egyben elégedettségtől csillogtak, fehér laborköpenyét mintha ráöntötték volna.

– Köszönjük, Főnök Úr!

– Szép munka, Fudo-sama! – dicsérte a többi dolgozó.

– Nem, én köszönöm – ellenkezett Yusei. – Valóban szép munka volt, de együtt csináltuk! Közösen értük el a jövőt, és együttes erővel építjük tovább! – jelentette ki mély meggyőződéssel.

– Igaza van!

– Szép munka emberek, szép munka! – gratuláltak egymásnak a mérnökök, és megtapsolták egymást.

Yusei épp a büfébe indult volna, hogy munkatársaival megünnepeljék az elért sikereket, amikor az egyik asszisztens értesítette, hogy fontos hívása van.

– Rendben, köszönöm – érintette meg a barna lány vállát, majd az efféle magánbeszélgetéseknek kialakított kisebb szobába fáradt. A falon egy hatalmas képernyő volt, amin barátja, Jack Atlas felső teste jelent meg, miután megnyomta a zöld gombot.

– Yusei! Mi tartott eddig?! – türelmetlenkedett a Király.

– Jack, téged is jó újra látni – mosolyodott el Yusei melegen.

– Ez nem vicc, Yusei, veszélyben vagy! – kiabálta Jack idegesen. – Az az őrült boszorkány már bizonyára te feléd tart!

– Mi? Boszorkány? – ejtette ki hitetlenkedve Yusei a legkevésbé sem tudományos kifejezést. – Évek óta nem hallottam ezt a szót, miután segítettem Akinak kibékülni az édesapjával.

– Aki ereje semmi az övéhez képest! Az a lány... gyorsított szinkróval idézett egy szörnyet, egy valódi sárkányt, aki darabokra törte... Na, jó, valójában a farkasa törte szét a párbajmotoromat, de...

– Hogyan?! Tönkrement a motorod?! – döbbent meg Yusei. – Rendbe lehet hozni?! – érdeklődte, s a gyorsított szinkro említése valahogy elkerülte a figyelmét, pedig máskülönben bizonyára meglepődött volna.

– Na, pont ez az, hogy nem! – vágta rá Atlas.

– Tessék?!

– Nem kell, mert már a boszorkány rendbe hozta... a varázserejével – magyarázta Jack halál komolyan.

Yusei szemeiben végre megértés csillant.

– Várj egy pillanatot, hadd nézzem meg a naptárat, hátha április elseje van! Nem, nincs – felelte Fudo lemondóan. – Jack, mi ez az egész? Jobb tréfát is kitalálhatnál, ha már a munkahelyemen hívsz fel!

– Ez nem tréfa, Yusei, a lila boszorkány létezik, a saját testemen tapasztaltam az erejét...!

– Lila bosz... Várj, most a Violet Witch nevű médiasztárra céloztál?

– Igen, igen, őrá! Egy napja még azt sem tudom, hogy létezik, tegnap délután pedig úgy a földbe döngölt, hogy ma reggelig képtelen voltam beszélni róla bárkinek is.

– Szóval akkor... te és Yuzuki Violet jutottatok a döntőbe, és ő legyőzött téged? – vonta le Yusei a követeztetést. És pont tegnap este kellett túlóráznom, hogy ne láthassam a döntőt!

– Ezek szerint te már hallottál a csajról? – érdeklődte Jack.

– Persze, minden párbajjal foglalkozó weboldal említést tesz róla. Hihetetlen, hogy eddig elkerülte a figyelmedet.

– Eddig, de nem tovább! – jelentette ki Atlas. – Tegnap éjszaka kicsit utánanéztem Violetnek, és kiderült, hogy nem csak a hivatalos ellenfeleit pusztítja el kegyetlenül, hanem állítólag éjszakánként a városok utcáit járja, és megver minden random bűnözőt és gonosztevőt.

– Mint egy... igazságosztó? – kérdezett rá Yusei. – Azt tudtam, hogy tehetséges, új turbó párbajozó, de az efféle pletykákkal nem nagyon foglalkoztam.

– Akkor most majd fogsz! Tudtad például, hogy szemtanúk szerint nem csak hogy súlyos sérülésekkel kórházba küldi az ellenfeleit, hanem... vannak, akiket egyenesen a másvilágra küld!

– Mi?! Párbajozás közben megöl embereket?! Nem gondolod, Jack, hogy ezek a pletykák nevetségesek? Ha ilyeneket tenne, a rendőrség már biztos a nyomában lenne.

– Lenne, ha a csaj nem lenne a végletekig ravasz és agyafúrt. Egyes szemtanúk szerint éjszakánként maszkot visel, és emellett, ha egy összetűzés gyilkosságba torkollik, ő maga tűnteti el a holttesteket, gondoskodik róla, hogy senki ne köthesse hozzá az esetet.

– De ha voltak szemtanúk, akkor viszont...

– A szemtanúk csak egy fehér bőrszerkós, lila hajú, álarcos lányt láttak, de ennyiből nem beazonosítható. Az viszont biztos, hogy azoknak az embereknek a teste, akiket állítólag a lila boszorkány ölt meg, sohasem kerültek elő – közülte Jack.

– Igen, szóval akkor egy személy, aki nagyon hasonlít a hírhedt Yuzuki Violetre, a lila boszorkányra, igazságosztóként járja a városokat, és túl messzire megy. Miből gondolod, hogy a kettő ugyanaz a személy?

– Gondolkozz már, Yusei! Mennyi az esélye, hogy két lila hajú, fehér bőrszerkós turbó párbajozónak ugyanolyan természetfeletti ereje van?!

– Természetfeletti?! Ugyan már! – kételkedett Yusei. – Van rá bizonyíték, hogy az álarcos efféle „erővel" gyilkol?

– Konkrét bizonyíték nincs, de...

– Másrészről Yuzuki Violet pusztán egy erős psycho párbajozó, erről már hónapok óta írnak a neten. Néha túlzásokba esik egy-egy küzdelem során, de amíg nem módosítják egységesen a szabályrendszert, addig nem zárhatják ki a versenyekből, vagy tilthatják meg az ereje használatát.

– Pedig szerintem meg ideje lenne fellépni a Psycho párbajozók ellen! Akiza kivétel, de a legtöbben kiszámíthatatlanok és veszélyesek – mondta Jack.

– Aki is veszélyes volt – mutatott rá Yusei, – de idővel megtanulta irányítani az erejét. – Talán Yuzukinak is csak némi segítségre van szüksége, hogy...

– Jellemző, hogy a sátán leánya felégeti a várost, te pedig segíteni akarsz neki! Hát akkor mindent bele, drága barátom, mert tudatom veled, hogy Yuzuki Violet egyenesen Neo Domino Citybe tart, és legfőbb céljául tűzte ki, hogy legyőzzön téged egy párbajban!

– Valóban? Hát akkor várni fogok rá! Igazán kíváncsi vagyok, mit tud valójában!

– Ezt nem gondolhatod komolyan! Yusei, figyelj rám, tartanod kellene tőle! Nem küzdhetsz meg vele, túl veszélyes!

– Annyira talán mégsem. Aki, Luna, Leo és Crow is beszámoltak róla korábban, hogy egy Yuzuki Violet nevű turbópárbajozó feltűnt a semmiből és legyőzte őket, Crowt a csapatával együtt. Hihetetlennek tűnik, igen, de hogy mennyire veszélyes? A média szerint meglehetősen, mégis, sem Aki, sem Luna, Leo, vagy Crow nem említett a párbajukból kifolyó sérülést. Aki elmondása szerint mindketten használták az erejüket, de nem közvetlenül az ellenfélen, a többiek esetében pedig Violet egyszerű párbajozó módjára küzdött.

– Lehet. Nem értem, miért, de hiszek neked – sóhajtotta Jack. – Viszont ellenem mégis bevetette az erejét, talán mert megfélemlítettem!

– Vagy talán, mert tiszteletlen voltál – vetette fel Yusei.

– Hogyan?! – hüledezett Atlas.

– Figyelj Jack! A pletykákat nem szabad komolyan venni, ami pedig a tényeket illeti, nekem ez a Violet Witch erős, de igazságos párbajozónak tűnik. Valószínűleg csak akkor keményít be, ha vele is keményen bánnak. Az ellenfelei, akik megsérültek, mint rossz előéletű, túlságosan is nagyképű egyéneknek tűntek.

– Szóval szerinted nagyképű vagyok?!

– Csak annyit mondok, hogy ha annyira kételkedsz ebben a lányban, akkor letesztelem majd én magam – ajánlotta Yusei. – Nagy valószínűséggel nem gonoszkodni akar másokkal, csak az erejét esik nehezére irányítani, és egy-egy becstelen ellenfél nem segíti ebben. Itt megjegyezném, hogy ezzel a jelzővel kifejezetten nem rád céloztam, neked biztos csak... balszerencséd volt!

– Yusei! Hiszen mondtam, hogy széttörte a motoromat, és súlyos sérüléseket okozott nekem szemrebbenés nélkül! – bizonygatta Atlas.

– Nem úgy nézel ki, mint aki megsérült, Jack. Nem lehet, hogy a vereség annyira magrázott, hogy képzelődtél?

– Mi?!

– Sérül a büszkeséged, és ezzel együtt úgy érezted a tested és a motorod is sérült...

– Nem, Yusei, és esküszöm, hogy....! Á, tudod mit?! Én elmondtam, amit kellett, a többi a te gondod! De ha majd a halál küszöbén fekszel az autópálya szélén, a motorod roncsai között, akkor emlékezz rá, hogy én figyelmeztettelek! Vigyázz azzal a boszorkánnyal, Yusei!

– Psycho párbajozóval, Jack! – pontosított Fudo. – Túlreagálod, de komolyan!

– Majd meglátjuk – prüszkölte Jack, és megszakította a beszélgetést.

Yusei nagy levegőt vett, majd lassan kifújta azt. A híres turbó párbajozó, aki legyőzte volt csapata összes tagját, most a városába tart, hogy ővele is megküzdjön. Hiába Jack zaklatottsága, jobban nem is vágyhatott volna a közelgő párbajra. Egyrészt kötelességének érezte, hogy barátai méltóságát megvédje, s ezért legyőzze a lányt, másrészt régóta várt már egy igazi kihívásra. A Momentum főmérnökének az élete bár nem könnyű, de meglehetősen egyhangúnak és számára túl egyszerűnek tűnt.

Nem bánta meg döntését, hogy a városban maradt, de szíve folyton új kihívásokra vágyott, lelke vad csaták után sóvárgott. Jobb dolog nem is történhetett volna vele, minthogy a kihívás maga gurul elébe, és ajánlja fel egy új párbaj izgalmait. A Momentum Központ éttermének földig érő üvegablakához sétált, és kinézett a belváros magasztos, égbe nyúló épületeire, s a sima, világosszürke utcákra. Yuzuki Violet? Vajon igazak a pletykák, amit állítanak rólad? – tette fel némán a kérdést magának. Nemsokára kiderül.

A nemsokára végül egy hét múlva jött el. Három napja baljós hírek keringtek a városban egy újonnan felbukkanó levendula hajú, fehér bőrruhát viselő, lila motoron száguldozó álarcos párbajozóról, aki az utcákon kóborló, rossz életű egyéneket hívja ki párbajra, és küldi őket kórházba súlyos sérülésekkel. Ushio egy napja még két potenciális, halálos áldozatról is beszámolt a híradónak, akiknek a teste nem került elő. Egyikük egy visszaeső erőszaktevő, a másik megölt három embert, mert nem fizettek neki adót a környéken, ami állítólag az ő területe volt.

Láthatóan az álarcos nem tett semmi mást, csak igazságot szolgáltatott, Ushio és a rendőrség mégsem értett egyet a módszereivel. Szerintük az igazságszolgáltatás az arra alakult szervek feladata, másrészről az eszközeit is túl durvának ítélték. Ez utóbbiban Yusei is egyet értett velük. Ha valaki gyilkosságot követ el, bárki legyen is az áldozata, ő ugyanúgy gyilkossá válik. Neki meggyőződése volt, hogy a gonoszságon csak úgy lehet eredményesen felülkerekedni, ha nem csak igazságosak, de kegyelmesek és megbocsátóak is vagyunk. Az erőszak csupán újabb erőszakot szül.

Ezekkel a gondolatokkal a fejében sétált egy hét után újra a központ üvegablakához és nézett le az utcákon elhaladó színes járművekre. Kissé már ő is gyanúsnak tartotta, hogy pont, amikor Yuzuki Violet állítólag a városba tart, náluk is megjelenik a maszkos, lila hajú igazságosztó, de mindez túl kevés volt, hogy végleges következtetéseket vonjon le belőle. Mindenesetre alig várta, hogy új ellenfele felbukkanjon valahol, mostanra minden porcikáját átjárta az izgalom. Bármit megadott volna, hogy kis időre kiszabadulhasson a számítógépek tengeréből és piros párbajmotorja nyergébe pattanva végre újra megérezhesse a szabadságot, az óceán szagát, a szelet, ami a hajába kap és a küzdelem hevét, amikor...

Alig egy perc múlva, amikor a forgalom kissé alábbhagyott, észrevett valamit az úttest szemközti oldalán. A járdaszegély mellett egy lila, igazán szemrevaló párbajmotor parkolt, a nyergében pedig ott ült egy karcsú, elsőre középmagasnak tűnő, lila hajú lány. Arcát és szemeit eltakarta sisakja és a védőszemüveg által az arcára vetülő árnyék, a szemüveg üvegén megcsillant a napfény, amikor a lány felnézett az ablakra. Úgy tűnt, már egy ideje figyeli őt, ám akkor végre összetalálkozott a tekintetük. Azaz Yusei nem látott a lány szemeiből semmit, de biztosra vette, hogy a lány jól látja őt, mivel az ablak jelenleg árnyékban volt, nem érte közvetlen napfény, amit visszaverhetett volna.

Nem tudta, most pontosan mit kellene tennie. Lemenjem elé? Bemutatkozzon? Vagy várja meg, amíg a lány jön hozzá? De nem engednék be a Központba, oda csak az ott dolgozók léphetnek be. Akkor mégis menjen le hozzá? Vagy a lány megvárja majd, amíg végez a munkával, és akkor nem kell otthagynia a kötelességeit? Kérdései értelmüket vesztették, amikor pár másodperc szemkontaktus után a lány fogta magát, és elhajtott az épület mellől, majd néhány méter után még utoljára visszanézett rá. Yusei biztos volt benne, hogy nem most látta utoljára, így végül nem agyalt többet a dolgon. Yuzuki Violet megérkezett, és csak órák, maximum napok kérdése, hogy végre összecsapjanak.

Eldöntötte, hogy munka után tesz néhány kört a város a Satellite-tal összekötő autópályákon, hátha összefut Yuzukival, és akkor végre megküzdhetnek egymásnak. Már nem csupán a kihívás izgalma és barátaival közös kötelékeik vágyott a párbajra. Időközben elhatározta azt is, hogy bebizonyítja Jacknek, tévedett. Yuzuki Violet nem az a szörnyeteg, nem az a gonosz boszorkány, akinek gondolja, csupán egy, az útját még kereső, fiatal és tehetséges párbajozó. Legalábbis nagyon remélte, hogy nem téved ebben. Elég veszélyt és tragédiát látott már ez a város, nincs szüksége egy újabb rendbontóra.

És akkor itt van a másik dolog, az álarcos igazságosztó. Yusei elhatározta, hogy, ha továbbra is folytatódnak a durva, éjszakai leszámolások, besegít a rendőrségnek a tettes kézre kerítésében, akire pár napja körözést adtak ki. Eddig nem érezte kötelességének közbelépni, de mivel tegnap este gyilkosságokról is említést tettek, már nem volt választása.

Elhatározta, hogy a lehető legegyértelműbb módon talál megoldást minden problémára. Közös párbajuk alatt összebarátkozik Yuzuki Violettel, és megkéri, hogy segítsen a rejtélyes igazságosztó nyomára bukkanni. Egy ilyen kiváló párbajozó, mint ő nagy segítség lehet a veszélyes álarcos legyőzésében, s ezzel egyetemben Jacknek is bebizonyíthatja, hogy mekkorát tévedett. De vajon sikerül elnyernie Yuzuki bizalmát? Méltó lesz egyáltalán Yuzuki a bizalmára? A lelke azt súgta, hogy nemsokára kiderül.