Mielőtt azonban bármi történhetett volna, egy hívatlan vendég jelent meg a semmiből. Dabi szemei érkezésére elkerekedtek, míg a többi ott tartózkodó nem értette a jelenetet.

Laura szemszöge:

Már amikor a szigetről elindult a hajó, tisztes távolságból követtem. Nem akartam közel menni, nem kell még több baj. Amikor viszont egyenesen a vihar felé mentek bepöccentem. Nem lehet ennyire idióta a kapitányuk... Ez már fizikailag fáj, pedig nekem semmi közöm hozzá.

Mikor pár óra elteltével már vihar ellenes irányba haladtak, én is tudtam őket követni. Azzal viszont nem számoltam, hogy a fejem felett egy szárnyas alak fog elsuhanni. Ő is a kalózhajó felé tart. Ki ez??

Szorosan a nyomában úsztam, hiszen ki kellett derítenem, hogy ez mit akar a hajón. Arra nem figyeltem, hogy már nagyon közel járok, és észrevehetnek. Ha nem most, egyszer ez lesz a vesztem.

Beleúsztam a kicseszett hálóba. Ilyen az én szerencsém. Hát ez van. Ahogy a fedélzetre estem és a düh hatására sikerült emberi alakot felvennem, csodálkozó szempárokkal találtam szembe magam. Yuna és Julcsi az idegen jelenléte miatti kábulatból kiesve szaladtak felém.

- Te mit keresel itt? - kérdezte Yuna idegesen. - Nem elég, hogy én ekkora szarban vagyok, te is gyere.

- Ha bajban vagy úgyis belekeverem magam. Így viccesebb - válaszoltam szórakozottan.

- O-ké. Üdv a klubban - mondta a fehér hajú.

A hajó kapitánya megköszörülte torkát, mire rákaptuk a tekintetünket.

- Így, hogy összeállt a legendás trio, maradjatok is ott. Spinner, Compress figyeljetek, hogy ne lépjenek meg - utasította őket (gondolom) a kapitány, mire a kis csapatunk oldalára álltak a korlátnak dőlve. Nem zavartatták magukat.

^^^^^^^^^^

Külső szemszög:

- Hawks, mit akarsz itt? - kérdezte egy köhintés után a fekete hajú fiú, aki látszólag nem örült érkezésének.

- Pontosan tudod Tou- Dabi - javította ki magát a szőke. - Egyértelműen megbeszéltük mikor látsz újra.

- Basszameg - bosszankodott Dabi. Pontosan tudta mit jelent Keigo jelenléte, csak éppen nem akarta elfogadni.

- Kuc kuc kuc - hívta fel magára-hamis köhögéssel-a figyelmet Shigaraki. - Nagyon aranyos ez az összezörrenés, de nem lehetne, hogy megtudom miről van szó?

- Nem - vágta rá. Egyszerű volt a válasza, de annál titokzatosabb. - Hawks, beszéljük ezt meg négyszemközt.

- Joguk van tudni. Szerintem azt se tudják ki vagy igazából - sziszegte a végét összeszorított fogai között. - Ha te nem, én fogom elmondani - mondta ki hangosan. A fekete hajú egy időzített bomba volt. Nem szabad másnak megtudnia a titkát. Ő már felhagyott azzal az élettel.

^^^^^^^

Yuna szemszöge:

Annyira lesokkolódtak a pasas erkezésétől, hogy észre se vették, mikor odasúgtam a lányoknak, hogy amint szólok, ugorjanak a vízbe és ússzanak el. Nem tudom mit akart a fickó - név szerint Hawks -, de Dabi nagyon nem akarta, hogy mindenki aki a hajón tartózkodik tudomást szerezzen róla.

Kicsit előrébb ültem, hogy a két lány takarásban legyen, majd amikor a fekete hajú úgy nézett a szőkeségre, mint aki abban a pillanatban még akarja folytatni, intette egyet a hátam mögött. Ez volt a jel.

Lauék hátrébb csúsztak, és háttal  beledőltek a vízbe, ahol majd átváltoznak és távolabb mennek. Ők nem tudják, de az a rész, hogy majd követem őket ferdítés volt. Nagyon ismerős Hawks. És szerintem nem is ez a neve. Tudnom kell, mit titkolnak.

A bökkenő az volt, hogy a csobbanásra felkapták fejüket. Shigaraki bosszankodva, a többiek szórakozottan, Dabiék pedig még mindig szemeztek.

- Francba! - tért magához először a kapitány. - Hogy volt a "figyeljetek, hogy ne lépjenek meg"?! - azt hittem felrobban, annyira vörös volt a feje. Ezen el kellett mosolyodnom, vicces látványt nyújtott. De nem tudott sokáig bosszankodni, mert Hawks olyat mondott ami mindenkit sokkolt.