1. rész
Yuna* szemszöge:
Ma is, mint minden egyes alkalommal korán keltem, hogy lássam a napfelkeltét. Világ életben szerettem, mert megnyugtat és egy új napot jelent, ami lehet jobb lesz mint az eddigiek. Miután vegignéztem ahogy az égboltra visszatért az élet, úgy én is felfrissültem, s elindultam szinte mindennaposnak mondható utamra.
A legközelebbi, és 25km-es körzetben az egyetlen kereskedősziget felé vezetett utam. Szerettem nézni ahogy az emberek gondtalanul élik mindennapjaikat, ahogy a gyerekek önfeledten kergetőznek és ahogy az árusok alkudoznak, vagy éppen a vevővel veszekednek. Ahogy a hajók kikötnek a mólón, ahogy a legénység egy fáradt út után pihenni megy.
Én is mindig hasonló életről álmodtam. Boldogan élni a családommal, megosztani ha valami nem stimmel, elmesélni, hogy hogyan telt a nap. De ez nem adatik meg. Nem. Még csak álmodni se lehet róla. És mindez a kalózok miatt. És miért, mert az emberek nem tudják elviselni hogy valaki más. Gyökerestül ki akarják írtani azt, amit még nem ismernek.
És ilyenkor van az, hogy elszakad a cérna. Minden áldott nap átkozom az embereket. Mert igen, ők tehetnek arról, hogy nincs családom, barátaim.
Miután még háromszor elküldtem elég sok embert melegebb éghajlatra, elindultam hazafelé, de sajnos ez az út sem volt zökkenőmentes.
^^^^^^^^^^^^^^
Nyugodtan úsztam a csendes halak közt, mikor megéreztem valaki jelenlétét a közelemben, ami elég fura volt, mert látni nem láttam senkit.
Ekkor megjelent előttem egy tisztavérű, látszatra velem egykorú, mégis nálam idősebb lány, akitől egy kisebb szívinfarktus kaptam, mert ugye nem nagyon szívlelik a fajtánkat.
Megnyugodtam, mikor tudatosult bennem, hogy csak a régi, egyben legjobb barátnőm szórakozik az idegeimmel. Vörös, hullámosan göndör haja és szeme van. Tipikus nemes. Ő a tisztavérűek sarja, és valószínű, hogy a képessége miatt jött el hozzám, de erről majd később. Ekkor megszólalt.
- Yuna, rég láttalak. A szigeten nagy híred van. Bátor vagy, hogy egészen a partokig merészkedsz. - mondta a fehér uszonyú köszönés helyett.
- Szia, neked is szép délutánt. Köszönöm a bókot. Nem tanították, hogy nem hozzuk rá az emberre a szívbajt? Nem elég, hogy a vadászok miatt aggódnom kell, még te is ijesztegetsz. - szidtam meg egy kicsit.
- Igazad van, sajnálom. Viccnek szántam. - nézett rám bűnbánó tekintettel.
- Semmi baj, addig jó, amíg csak te vagy az. Nade Lau, mi szél hozott? Ismét láttál valamit? - kérdeztem a jövőbelátót. Elfelejtettem említeni, hogy a tisztavérűeknek, mint fő fajnak képesség is megadatott. Minden tisztavérű mást örököl, nincs ugyanolyan képesség, maximum hasonló. És az én drága barátnőm időnként álmában lát pár képkockát az elkövetkezendő napokról, akár hetekről. De következő kijelentésére lefagyott a mosoly arcomról.
- Láttam, de az nem volt szivárvány és boldogság... - mondta vészjóslóan.
^^^^^^^^^^^^^^
*Yuna jelentése: kedvesség, jóság
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top