NÉLKÜLED IS

Hajnalnak harmatja,
szívemnek lakatja.
Én édes orgonám, 
drága egyetlen violám.
Mond miért hagytál magamra?
Egyedül a zavarba.

Szívemnek darabja,
létemnek alapja.
Rózsának szirmai,
elmémnek titkai.
Bár ne hagytál volna egyedül,
de nélküled is lehetek remekül.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top