Hiányod megőrjít, nem bírok a fájdalommal,
Nem érem be már csak álmokkal.
Elmentél búcsú nélkül, magamra hagytál,
Hazug mosolyoddal örökre elátkoztál.

Nem tudom, meddig bírom ezt még így,
Még a folyosóról is a hangod hallatszik.
Vágyom a csókodra, mindennél jobban,
Megfognánk egymás kezét az alkonyatban.

Fáj, hogy nem ölelsz át, s elmentél,
Fáj, hogy hazugságaiddal megöltél.
Szeretlek téged, de te csak játszadozol velem,
Fáj, hogy nem vagy itt már mellettem.