Szárnyra kelt a meleg nyár,
S te is vele együtt itt hagytál.
Minden emlékünk szívembe zártam,
Az utolsó naplementét veled láttam.

Boldog voltam veled minden percben,
Nem éreztem szomorúságot a mostanra már összetört szívben.
Vidáman szórta ránk sugarait még a nap is,
Azt mondtad, szeretsz, de tudtam, elhagysz úgyis.

Nincs többé már naplemente, sem én és te,
Elmentél s itt hagytál szenvedni örökre.
Nincs már tiszta égbolt, sem vidáman sütő nap,
Összeégett a tűzben már minden emlékünket őrző képeslap.