Lángok között ég már lelkem,
Érzem a közeledő vesztem.
Lelkemből a remény már rég kiégett,
A fájdalom is lassan kivégzett.

Éhező lángok között forgolódom,
A világ összes fájdalmát birtoklom.
Nincsen számomra már remény,
Fájdalmam a semmibe üvölteném.

A homályban te jössz felém,
Bárcsak, ezt a bolond érzést érteném!
Az élet számomra egy igazi rejtély,
Lassan véget ér szomorú mesém.