Félek, mert egyedül hagytál megint,
Sírok, mert a nélküled töltött idő felemészt.
Hiányzol, bármennyire próbállak feledni,
Hiába minden, nem tudlak nem szeretni.

Minden egyes szép emlékem hozzád láncol,
Én téged szeretlek, te meg csak velem játszol.
Üres lett szívem, a sok emlék már nem jelent semmit,
Soha nem hiányoltam még így senkit.

Fájdalmas percek, órák és bánatos napok,
Megőrjítesz, folyton csak rád gondolok.
Képtelen vagyok téged elfelejteni!
Bárcsak, tudnál engem szeretni!