•A vén ravasz•
Megőszült a nyár, elhagyta a meleget,
Helyette szúrt szívembe éles tőröket.
Ősz haját szomorúan lengeti a szél,
Számomra örökre meghalt a remény.
Fájdalmasan hullnak a levelek a fákról,
A hamisság lepereg minden egyes szavadról.
Meglibbenti köpönyegét mérgesen az ősz,
Lelkemben a magány sokáig elidőz.
Kisírt szemeivel néz le a világra a Nap.
Két karod fogta át derekam még a tegnap,
Vén fejével a ravasz, ezüsthajú ősz becsap.
Fajdalmasabb lesz minden emlék minden egyes nappal.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top