Addig faltuk, mert hogy ez a legtökéletesebb szó arra amit csináltunk, egymás ajkait míg a kisbusz meg nem állt velünk.
- Megérkeztünk. - mondtam halkan Jay szájára.
- Sajnos.. - adott egy kis csókot még, aztán picit elmosolyodott - pihend ki magad te vadmacska - eme megszólításra megcsaptam kissé vállát - mert holnap korán jön érted a kocsi.
- Ajánlom, hogy te is így tegyél. - muszáj volt, nem bírtam ki, hogy ne lopják még egy kis puszit. Aztán, hogy ne gondoljam meg magam elhúztam az ajtót s kiszálltam a kisbuszból. - Akkor holnap.
- Holnap.. - mondta s kacsintott.
Én csak mosolyogtam, majd egy intés után behúztam az ajtót és utam végre dormom felé vettem.
Azt hittem nem lesz már senki ébren, de tévedtem. Erre csak akkor jöttem rá mikor szombámba értem. Félre nem érthető hangok szűrődtek át hozzám a szomszédos szoba egyikéből. Hm.. azt hiszem holnap túl lesz pörögve drága Bambam-unk. Megmodolyogtam kicsit a dolgot, s persze bele is pirultam. Nos... Bambam elég magas hangokra képes bizonyos helyzetekben.
Egy gyors tusolást ejtettem meg mielőtt bedugott fülekkel lefeküdtem volna aludni. Szerencse vagy sem, Bem tudnám megmondani, de sikerült hamar elaludnom. Bizonytalan csak álmom miatt voltam. Mert ott... khm... olyasmik történtek amikre még legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna.
Reggel így kissé gyűrött képpel és gondokkal ébredtem. Ezért aztán első utam a fürdőbe vezetett hideg zuhanyt venni. Amint megvoltam felöltöztem, majd elpakoltam amire elvileg szükségem lehet. Alig készültem el máris dudaszót hallottam, meg JB hangját amint közli megjöttek értem. Nem tartott sokáig lerohanni az emeletről, elköszönni JB-től s a rajta csüngő Yugyeom-tól, aztán cipőt venni és elhagyni a házat.
Amint beültem a kisbuszva az meg is indult velem. A sofőr igazán beszédes típusnak bizonyult, mert egész úton be nem állt a szája. Így mire megérkeztünk az is kiderült, hogy valami rokona nagy GOT7 fan, ezen belül én vagyok a kedvence. Hihetetlenül zavarba hozott s meg is lepett. Adtam is egy aláírást neki és kértem továbbra is támogasson minket a kis rokona a szeretetével. Mindezek után csak ki kellett szállnom a kisbuszból, elhaladni néhány fotós és firkász mellett, aztán belépni abba az épületbe melyben munkám kezdem mm ajd Jay-el.
Lifttel kellett felnennem az adott emeletre egy adott terembe. Megtettem. Megérkezésem egy már megszokott figyelem kísérte. Köszöntem ahogy illett, mindenkinek. Egy segítő elvitte táskám a nekem szánt öltözőbe, nekem közben Jay menedzsere tartott kiselőadást a tegnapi megbeszélésből. Mondanom sem kellene, hogy szerencse álltam, mert ülve lehet elaludtam volna. Na nem mert ne lettem volna viszonylag kipihent, csak inkább azért mert a pasi kissé unalmasan sokszor mondta el ugyanazt. Persze illedelmesen végighallgattam őt, aztán mentem, hogy felvegyem az első szettet, ruhát, amiben majd elkezdenek fotózni. Hogy Jay merre kószált? Nos... nem volt máshol mint az én öltözőmben.
- Menj ki, nem fogok előtted vetkőzni. - egyből elkapott egy ölelésre, de én eltoltam. Persze pimasz módon azért lekapott.
- Igyekezz, vagy visszajövök és segítek. - kacsintott, majd nagy nehezen magamra hagyott.
A mocsok... Kellett jó pár perc mire lenyugtattam hevesen dobogó szívem. Amint ez megvolt levettem ruháim, majd fel azt amit kellett. Khm.. nos, nekem tetszett, nagyon is tetszett, viszont nem értettem miért kell egy bizonyos márka reklámozásához úgy ötözni mintha legalább valami szexi videó forgatnánk s nem reklámot. Ah mindegy. Mert kész voltam elhagytam az öltözőt. Utam egyenesen az egyik fodrász székébe vezetett. A csaj zavart kicsit, legalábbis az ahogy mosolygott. De persze miközben fejemen dolgozott arra is rájöttem mire fel mosolygott. Nos, csupán csak azért mert Jay úgy bámult meg, hogy szinte csorgott a nyála. Sőt! Akkor is ezt tette mikor felkeltem a székből, hogy átüljek egy másikba egy sminkes elé.
Be nem vallottam volna, de tetszett, sőt, hízelgő volt, hogy Jay úgy megbámult engem. El is terveztem, hogy amint alkalmam adódik megteszem én is. De meg ám! S zavarba is hozom, ha addig élek is.
Amint a sminkem is elkészült mehettem a vászon elé. Kezdetnek ugyanis engem fotóznak le. Tökéletes is volt. Tökéletes alkalom arra, hogy tervem valóra váltsam.
A fotós mondta mit tegyek s én tettem. Nem okozott gondot. Még az sem, bár kissé kínos volt, mikor olyasmit kért tolem ami rendes esetben többszöri ismétlésre sikerül csak.
- Legyél egy kicsit csábítóbb. - kérte már sokadszorra. Hát jó.. megtettem, s reméltem elsüllyedek hamar szégyenemben. De, a lényeg az megvolt. Jay rendesen zavarba jött. Olyannyira, hogy mikor kigomboltam teljesen magamon az inget s kicsit, oldalt, nadrágomba csúsztattam kezem s számva haraptam, na meg rá néztem, közben ő ivott de úgy képen köpte vízzel a mellette állót, hogy abba belepirultam. Vicces helyzet volt, de közben én láttam Jay tekintetét s ahogy nyelt egyet és.. nos láthatóan gondok adódtak nadrágjában. Egyszóval a tervem egy hangyányit talán visszafelé is elsült. Egy picit féltem mi lesz mikor majd jön a közös rész. Ám felesleges volt félnem. Minden simán ment. Talán túl jól is.
Sok ezer beállítás után, mikor már azt hittük végeztünk, megint s még mindig kellett valami újabb dolog. A végére, és akkor tényleg vége volt a munkának, már nekem is érezhető gondjaim voltak.
Meg akartam mondani, leszedni a több kiló sminket magamról, erre megjelent Jay menedzsere a miénkkel s közölték, hogy milyen nagyon elégedettek velünk. Túl sokat beszéltek és én nem figyeltem oda mindenre. Fáradt voltam, igaz nem csak én, és khm.. gondom se akart múlni.
- Akkor fiatalok holnap folytatjuk. Most pedig menjetek, pihenjetek kicsit. - teljes egyetértésben volt a két menedzser.
Amint kimondták mehetünk én már sprinteltem is öltözőmbe. Megmosakodtam, átvedlettem, aztán elpakoltam cuccaim és hagytam is volna el az öltözőt ha Jay, megint, meg nem akadályoz benne. Egyszerűen bejött, felkent a falra olyan hévvel esett ajkaimnak. Be kell vallanom, hogy igenis erre vágytam, most csakis ezt akartam. De úgy tűnt Jay kicsit többre vágyik. Éreztem, nagyon is éreztem.
- Ezt folytassuk nálam. - mondta mielőtt nyakamra tapadt volna. Jól megszívta érzékeny bőröm amit számba harapva tűrtem s fogtam így vissza hangom. - Jó? - bólintottam neki csak mire ő elégedetten elmosolyodott, majd el is engedett hogy aztán kezem fogva húzzon ki az öltözőből.