81.
Hali🌨️!
Ma egy kis mesét hoztam nektek, fogadjátok sok szeretettel!
Mikulás Meseországban
Mint minden évben, Mikulás útra kelt, hogy elvigye az ajándékokat a gyerekeknek.
A felesége kikísérte a szánhoz, ahol már türelmetlenül toporogtak a szarvasok.
- Jó utat, szívem! Megvan mindened?
- Igen, igen. Süti a dobozban, meleg kakaó a termoszban, sál, sapka. Készen állok.
- A puttonyod is rendben van?
- Igen, bepakoltam mindent.
Felesége a szánra nézett, és csodálkozva szólalt meg:
- Miért van két puttony a szánon? Eddig egybe is belefértek az ajándékok.
- Az idén egy kicsit később jövök vissza. Teszek egy kis kitérőt.
- Hová mész?
- Elmegyek Meseországba.
- Meseországba? De hát ott még sosem jártál!
- Pont ezért. A meseszereplők még sohasem kaptak tőlem ajándékot. Pedig keményen dolgoznak ám, hogy jó kedvre derítsék a meseolvasókat- és hallgatókat. Valahányszor elolvasnak egy mesét, a szereplők munkába állnak. Rengeteg örömteli percet szereznek, és igazán megérdemlik, hogy végre nekik is adjon valaki valamit.
- És mit akarsz adni nekik?
- Úgy gondoltam, akkor lenne igazán vidám az ünnepük, ha valami vicceset kapnának, valamit, ami igazán illik hozzájuk. De most indulnom kell. A szarvasok már türelmetlenek. Majd mesélek, ha megjöttem.
Azzal felült a szánra, és tovasuhant a csillagos égen.
Először bejárta az emberek világát, széthordta az ajándékokat, aztán Meseország felé fordult. Amikor ott is végzett, hazament az Északi-sarkra, ahol a felesége már nagyon várta. Leültek a kandalló elé, és meleg kakaót kortyolgatva beszélgetni kezdtek.
- No, mesélj már! – nógatta az asszony. – Mi volt Meseországban? Milyen ajándékokat vittél?
- Hosszú lenne mindet felsorolni.
- Jó, jó, de jártál például Csipkerózsikánál?
- Igen.
- És mit vittél neki?
- Egy ébresztőórát.
- Hahaha, ez jó! A többiek is ilyesmit kaptak?
- Persze. Mondtam, hogy tréfás ajándékokat viszek.
- Mit kapott Hófehérke?
- Ő nagyon szereti az almát. Most egy nagy doboz almalé volt a csomagjában. Az nem akad meg a torkán. A törpékről sem feledkeztem meg. Morgó a Legjobb viccek című könyvet kapta, Tudor egy lexikont, hátha nem tud mindent. Szendének bátorságot varázsoltam a cipőjébe, ha felveszi, nem lesz olyan bátortalan. Hapci egy csomag papír zsebkendőt, Szundi egy doboz kávét, Kuka pedig száz darab szemeteszsákot kapott. Vidornak egy bőrfeszesítő krémet adtam, mert a sok nevetéstől ráncok vannak a szeme körül.
- Ez jó! – nevetett Mikulásné. – Mi van Hamupipőkével?
- Neki egy fűzős cipőt vettem, hogy ne essen le a lábáról.
- Mesélj még! Mesélj a többiekről! – kérlelte a felesége, miközben egyfolytában nevetett. – Mi van a három kismalaccal?
- Nekik lakásbiztosítást kötöttem, a farkasnak pedig mentolos cukorkát adtam, hogy kellemes legyen a lehelete, mikor a malacok házát fújja. Hüvelyk Matyinak pedig gólyalábakat adtam, hogy magasabb legyen.
- És a hétfejű? A sárkánynak is vittél valamit?
- Persze. Gyógyszert gyomorégés ellen. Aztán a vasorrú bábának orrmelegítőt, mert télen rettentően hideg a vasorra. A három medvénél felszereltem egy biztonsági zárat, hogy Aranyfürtöcske ne tudjon bemenni, hogy megegye a zabkásájukat. Aranyfürtöcskének viszont pár doboz zabkását adtam, hogy ne dézsmálja a medvékét. A mesebeli szegény legény kapott egy földgömböt, mert mindig világot akart látni. Borsószem királykisasszony derékalja alatt kicseréltem a kemény borsószemet gumicukorra, hogy ne nyomja a hátát.
Mikulásnénak már a könnye is folyt, ahogy kacagott: - És... és mi... mi van Jancsival meg... meg... Juliskával?
- Ők egy térképet kaptak az erdőről, ahol laknak. A rút kiskacsát pedig megajándékoztam egy szépségápoló készlettel.
- Ez mind nagyon vicces, de mi lesz, ha az ajándékoktól megváltoznak a mesék szereplői? Mi lesz akkor a mesékkel? – komolyodott el hirtelen Mikulásné.
- Nem hiszem, hogy emiatt megváltoznak – mondta a Mikulás. – Ők komolyan veszik a munkájukat és a szerepüket. A mesékben pont olyanok lesznek, amilyennek eddig mesélték őket.
(Ismeretlen szerző)
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top