Reggel Taehyung motoszkálására ébredtem. Nyöszörögve nyitottam fel pilláimat, majd nagy nevetésben törtem ki, mikor megláttam hogy az én ruháimat próbálja felvenni. Ezzel nem is lenne gond, ha az enyémek nem lennének két számmal kisebbek mint az övéi. 

-Te meg mit csinálsz? -Nevettem fel. 

-Úgy tetszenek a ruháid, de nem jön rám egyik sem. -Biggyesztette le ajkait. 

-Ne is nyúzd őket, rakd le. -Parancsoltam rá, mert épp a kedvenc pulcsimat erőltette magára. 

Mosolyogva ültem fel az ágyon, majd a telefonom pityegésére lettem figyelmes. Egyből lehervadt az arcomról a mosoly, mikor megláttam az ébresztőm tárgyát. Ma van az új suli első napja. Beletúrtam kócos hajamba, majd fel pattantam az ágyról. Ameddig én tussoltam, és felöltöztem, addig Taehyung,Seulgival játszott. Ezért nem kellett aggódnom hogy újra a ruháim között fog turkálni. 

                                                                                ***

Út közben el kellett válnunk Seulgitól, mert neki a másik úton kellett mennie az iskolája felé. Körülöttünk már lézengeni kezdtek a diákok, akik oda tartottak mint mi. Ismeretlen arcok, és hangos zsivaj töltötte be az utcát. Még gondolkodni sem tudtam tőle. Meg álltunk az épület előtt, majd küldünk egymásnak egy biztató mosolyt. Majd beléptünk az iskolába, ahol meg állt előttünk a portás, majd így szólt:

-Ti vagytok az új diákok? -Mire csak bólintottunk egy aprót. -Akkor kövessetek. 

A szívem repesni kezdett, tudtam ezek szavak hallatán, hogy egy osztályba fogunk járni, mert nem váltak külön útjaink. Vigyorogva követtük az illetőt, majd lepacsiztunk egyet a levegőbe. A portás meg állt egy ajtó előtt, majd bekopogott, és kitárta előttünk az ajtót. Egyből oda sietett hozzánk a teremben lévő tanárnő, majd ránk mosolygott.

-Sziasztok! gyertek csak, mutatkozzatok be, majd óra után, mehettek is a könyveitekért. -Nagyon szeleburdi nő volt, de empátiát váltott ki bennem, sőt meggyőződésem szerint, mindenkiben. És meglepően csinos is volt. Meghajoltunk, majd beléptünk a terembe.

Mindenki tekintete ránk szegeződött, ezért kicsit feszengve éreztem magam. Taehyungot látván, még élvezte is a helyzetet. Elsőnek ő kezdte a bemutatkozást, nagyon merész.

-Sziasztok, Kim Taehyung vagyok. Szeretném ha mindenkivel jól kijönnék. -Hajolt meg, mire mindenki tágra nyílt szemekkel bámulta. 

-Sziasztok, Park Jimin vagyok, mindig energikus, vidám. Tehát jól barátkozom, szeretném ha jól kijönnénk. -Hajoltam meg én is, majd felnéztem az osztályra. 

Egyáltalán nem olyanok mint az én régi sulimban. Kedvesen fürkésztek minket, majd köszöntek is nekünk. Lehet tényleg jobb lesz itt, és végre egy normális osztályom lehet. 

-Hátul van két két szabad hely, foglaljátok el, és kezdődjék az óra. -Tapsolt egyet a tanárnő, majd fel állt a székéből. 

Sajnos nem Taehyung mellett volt helyem, de a mellette lévő padsorban ültem, ezért nem volt olyan messze. Egy lány mellett foglaltam helyet. Karcsú, és szép vonásai voltak. A tanár rikácsoló hangja ébresztett fel a lány bámulásából. 

-Nehéz szívvel válok meg tőletek. De tudjátok, engem áthelyeztek egy másik iskolában. Egy tanárbácsit rendeltek a helyemre, remélem vele is olyan jól fogjátok érezni magatok, mint velem. Ma délelőtt, megyek el. -Ennek az osztálynak olyan lehetett, akárcsak egy anyuka. mert amikor ezzel állt elő, mindenki pityeregni kezdett, és szomorúak lettek. Bár a hátsó sorban, egy lány feltette a kezét, és így szolt:

-Azt hallottam az a férfi egy elmebeteg! -Rikkantott fel. 

-Nem szép ilyeneket mondani. -Rázta meg a fejét a tanárnő. 

-Én is hallottam, de hülyéket miért vesznek fel tanárnak? -Szólalt fel egy fiú, elölről. 

-Elég legyen! azért vették fel, mert jó tanár. -Mondta a tanárnő, kicsit sem nyugodt hangnemben, mire mindenki elhallgatott. 

                                                                                   ***

Óra végeztével, mindenki könnyes búcsút vett a tanárnőtől, majd ki is kísérték őt. Mi meg Taehyungal el mentünk a könyveinkért, bár útba igazítást kellett kérnünk egy fiútól, aki szíves örömest segített nekünk. Hát igen...Itt nem ismerik Park Jackiet. Felvettük a könyveket, majd vissza ballagtunk a terembe, hogy elpakolhassunk. 

-Lesz mit hazavinni -Nevetett fel barátom. 

-Így van. -Nézegettem a padon heverő rengeteg könyvet. 

-Nem megyünk felfedező útra? -Húzta száját nagy mosolyra. 

-Menjünk. -Bólogattam, majd Taehyung után eredtem. 

Olyan nyugodt volt a környezet. Jók az itt tanuló diákok, kedvesek a tanárok, és még a könyvtár is nagyon klassz. Biztosan nagyon jól fogom itt magam érezni, sőt még Sehun, és barátai sem találnak rám, egy ilyen jó suliban. Ezzel véletlen neki mentem valakinek, majd fel sem nézve rá, bocsánatot kértem. De meghallottam egy nagyon ismerős hangot, amitől végig futott rajtam a hideg. Megtorpanva álltam, levegőt is alig mertem venni. 

-Nocsak, kit látnak szemeim. Csak nem Park Jackiet? -Nézett rám Sehun, lenéző tekintetével.   

Itt is vagyok a második résszel. Remélem nem lett unalmas, akinek tetszett hagyjon nyomot. Egyre csak közeledünk a 18+-os jelenetekhez, ezért legyetek résen, és továbbra is tartsatok velem! Addig is pápá :3|most hogy elolvastam milyen is lett az a rész, hát hogy is mondjam...szar. Már azt hittem írok egy normális részt az én tudásommal XD|