2/4.rész

Másnap reggel én voltam az első, aki felkelt. Elmentem a fürdőbe, felöltöztem, megmosakodtam, majd megfésülködtem és visszamentem a szobába.

Gréta és Julia már fent voltak és telefonoztak.

- Kicsit csendben tudtok maradni, mert felhívom egyik barátnőm. - szólalt meg Julia, mire semelyikünk nem válaszolt. - Sziaaaa! - köszönt a kamerába és közben felült az ágyon.

- Milyen Spanyolország? - hallottam meg egy angol hangot.

- Nagyon jó. - lehet hogy nem bírom Juliat, de az angol kiejtése valami eszméletlen. - A tenger valami gyönyörű és a hotel is öt csillagos. - erre összehúztuk a szemöldökeinket Grétával és egymásra néztünk. Közben Szintia is felkelt és ő is furán nézett ránk meg Juliara. - De most nem tudom megmutatni, mert Lucas épp rendet rak és hát nincs rajta semmi. - kuncogta el a végét. Jobban hazudik, mint bárki.

- Úúú. Jól van, akkor jó szórakozást nektek. Nekem viszont mennem kell, mert indul a jachtunk. Szia.

- Szia. - köszönt el.

Most már értem. A csaj tuti valami kőgazdag és gondolom Julia meg akarja mutatni neki, hogy o is. Vagy valami ilyesmi lehet a háttérben.

-En lemegyek benekhez es megnezem, hogy fent vannak e mar-mondtan az ajtó fele menve.

-Várj, elkiserlek-allt fel greta.

-En is-kovette szintű a példáját.

-Jo, de akkor siessetek-mondtam nekik, mikor bementek a fürdőbe.

-Ne hagyjatok mar egyedul. Akkor en is megyek. Nem baj?-kérdezte. Természetesen nem akartam bunkó lenni, ugyhogy megráztam a fejem.

Ahogy átköltözött előttem, kilátásom lehetett az óriás melleire. Oke, mostmar azt is ertem, hogy Luke miert van vele. De azert bevallom, irigylem. Adhatna egy kicsit belole nekem.

Erre ránéztem a melleimre, hogy megnézzem mekkorak. Vegulis elmennek. Azert nem olyan kicsik ezek sem.

-Mindenki megirigyli a melleimet-nevetett julia engem nézve. Kicsit feltűnően állhattam a tükör elott es bamulhattam a melleimet-De hidd el, ezeknek is vannak hátrányai.

-Elhiszem - mondtam, bar nem tudtam, mire célzott.

Vegre kijöttek a lányok es julia vette at a helyüket.

-Hallottam hogy beszeltetek-szolalt meg szinti-ugy tudtam az a terv, hogy nem szólunk egymáshoz.

-Az a terv. De ket hetig nem lehet kibirni. Es bunkonak sem Kell lenni-oke, mar en sem tudtam mi kenne a jo. Hisz mikor nem egy beképzelt plazacica, akkor kedves es jófej is tud lenni...-Amugy ma mit csinálunk?

-Nem tudom-vontak meg a vallukaz-Az biztos, hogy Lucas szüleinek mar van valami programjuk, mert hallottam oket reggel vihoraszva elmenni-folytatta greta.

-Azt ti is észrevettétek amugy, hog utal engem?-kereztem.

-Igen-mondtak egyszerre egy kuncogas kíséretében.

Miutan mindannyian elkészültünk, elmentunka fiuk szobajahoz.

-Várjatok!-suttogta nekunk Julia-Valamirol beszélnek. Hallgassuk meg oket-kuncogott, mint egy kislany es odahajolt az ajtóhoz. En nem tartottam valami jo ötletnek, mert hallgatozni nem szep, de szintű követte példáját, igy mi is gretaval.

-Akkor sem ertem, minek jott-hallottuk ben hangját.

-Ugy sem veled lesz! Istenem, csak beszolni tudtok, de megérteni nem-ezt szinte ordította Lucas.

-Nyugodjatok mar le-szolalt meg Dani. O mindig is a kibekitos tipus volt. Erre elkuncogtam magam, mire a lányok lepisszegtek-Ezt normálisan is meg lehet beszelni. Es amugy en sem ertem miert ekkora problema julia-erre az említett osszehuzta a szemoldoket-Oke, hogy lucasnak meg kellett volna minket kerdeznie, higy johet e, de vegulis úgysem kötelező nekik vele lenni. Neked ugyis ott van dorka-ezt gondolom bennek mondta.

-Pont ez az-mondta Luke kicsit halkabban, majd beállt a csönd.

Szóltam a többieknek, hogy ennyi eleg volt mar, szoval kopogjunk be, de ok meg halgatozni akartak.

-Akkor en elmegyek Michaelekhoz-sugtam oda nekik es mar ott sem voltam.

Bekopogtam es Alex nyitott ajtót, aki eleg álmosan nézett ki.

-Jo reggelt-mentem be hozzájuk. Mindhárman csak visszanyogtek valamit-Nem sokára del lesz es nem akarom az egesz napot a hotelban tölteni, szoval felkelhetnetek.

-Jol van anya mindjárt - morogta mustafa.

-nem vicces-valaszoltam.

-Mindenki fent van mar rajtunk kivul?-kérdezte Michael.

-Hat a mi szobankbol igen. Aztan elmentünk benekhez, ahol meghallottuk, higy a fiuk epp julia miatt veszekedtek.

-Ordibaltak?-lepődött meg Alex.

-Nem, miert?

-Hat mert azt mondtad meghallottatok oket veszekdni es ebbol ezt szurtem le.

-Ja nem-erre zavarba jottem, mert nem akartam elmondani, hogy hallgatoztunk-Na jo, hallgatoztunk. Es gretaek meg mindig ott állnak az ajtajuk elott.

-Te miert jöttél el?-erre vállát vonatam.

-Hallgatizni nem szep dolog -jatszo lttam el egy tanárt, de kozben komolyan gondoltam.

Erre láttuk elmenni júliát az ajzo elott -mivel nyitva volt.

-Szerintetek utana menjek? -kérdeztem, de nem válaszoltak, csak megvonták a vallaikat.

Kozben hallottunk egy ajtonyitodast es ben hangját.

-Jo reggelt -köszöntettek egymast Gretaval es Szintivel.

-Dorka hol van?-kérdezte, mire elmosolyodtam, a fiuk meg "ahwww"zni kezdett, mint a lányok. Erre elpirultan es megdobtam oket egy párnával.

-Oltozzetek fel!-mondtam nekik, mielott kimentem volna.

Ben meglátott es kicsit furán nézett ram, mert mustafaek szobájából jottem ki.

-Majd elmeselem-nyomtam egy puszut az arcára.

--Renben suttogta vissza.

-Luke? -szolt neki szinti-Szerintem menj fel juliahoz.

-Miert?-vonta ossze szemoldokeit.

-Csak ugy.

-Amugy mit csinálunk ma?-kérdeztem ma mar másodjára.

-Alszunk-fekudt vissza Mark.

-Nem azert jöttünk Spanyolországba, higy aldjunk. Szoval jobb ha keszulodtek, mert megyunk a tengerpatra-ben utolso szavára eljenezni kezdtünk, mintha valami buli lett Volán.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top