"Passz. Nem tudom.
Ezt nem lehet tudni, sem fogni. Max az orvos, de ő is csak a kés hegyével. "

Bennem vagy már egy ideje és én mégsem tartalak magaménak.
Messze vagy a csóntól, a lágy huzattól.
S csak mozgolódsz.
Feszülsz, tágulsz, de el nem tűnsz.

Féltékeny vagy az életre. Féltékeny vagy a végzetre. S féltékeny vagy a boldogságra.
Nem élsz, nem eszel, nem iszol.
Csak vagy.

Neved még nincs, csak valami latin hókuszpókusz.
Te leszel, hát az én szívem gyermeke, te kis cska.
Te számtalanszor szegted ígéreted, s csesztél az életem élésére.

Velem vagy.
Egy egyedüli társaság és bár mégis úgy érzem, teljesen egyedül vagyok.