Próbáltam elkerülni minden lehetséges kellemetlen szituációt, így azután hogy kiszálltam az autóból egyből megkerestem Rosa társaságát. Azonnal megtaláltuk újra a közös hangot, szinte mit sem változott. Hamar témába kerültek a pasik, a ruhatáram amit hol dicsért és hol kritizált és a Leigh.
Nem sokáig tudott áradozni róla mert Dakota hamar átkarolt mindkettőnket és enyhén meglökve bevezetett minket a kígyófészekbe. -Majd megbeszélitek a kis csajos dolgaitokat egy asztalnál.-
Alexy gyorsan el is foglalt egy sarokban lévő nagyobb asztalt és követtük őt mindannyian.
Castiel és Lysander nem sokáig volt a társaság része hisz ők voltak a ma este fénypontjai. Az emberek dulakodni kezdtek, egyre többen jöttek be a bejárati ajtón ami lassan betelt. -A csapból is a Crowstorm folyik, mégsem gondoltam volna hogy ekkora a rajongói táboruk!-Elámultam a rengeteg heves ember láttán.-Ohh és ez még semmi! Jövőre már túrnézni is mehetnek, igazi feltörekvő tehetségek.
Habár Castielék még igyekeznek elzárkózni, rengeteg interjúra behívták őket, viszont elutasították a lehetőséget. Azt hiszem még őket is meglepte a hírnév.- Szinte áradozott Rosa róluk. Látszik, hogy büszke a fiúkra. -Castieel vigyél el a backstagebe!! -Üvöltötte torka szakadtából egy lány a tömegből. Lysander is elkezdett kapni hasonló felkéréseket, viszont ezeket figyelmen kívűl hagyva elkezdtek játszani. Ezáltal mindenki a színpad irányába kezdett el dulakodni én pedig ezt kihasználva elsiettem a bárhoz. Kikértem mindenki számára egy-egy tátra teát és a tálcával vissza siettem a többiekhez.
-(Név) tán arra mész, hogy kék halált kapjunk? -Viccelődött Armint mégis elvett egy shotot a tálcáról. Koccintottunk mindannyian, és azután hogy lehúztuk ugyan eltorzult arccal, de követeltük a második kört amit már Dakota állt, Leigh pedig rá fizetett, de ő Whisky kólát hozott, hogy igyunk valami élvezhetőt is a teák után.
A koncert viszonylag hamar lezajlott, de nekünk ennyi idő is pont elég volt a berúgáshoz.
Lysander rosszallóan intett nekünk a színpadról, ezzel elég egyértelműen beinvitált minket a kulisszák mögé. -Hihetetlenek vagytok. Épp hogy feljövünk a színpadra ti egyből lerészegedtek. Sajnáljátok tőlünk? -Kérdezte igencsak kritizálva Castiel.
-Rockerek vagytok. Nem? Bármelyik kis csitri meghív titeket egy italra ebbe biztos vagyok. -Szólt vissza Dakota csípősen, mire Castiel elég hevesen reagált. Elkapta a szőke gallérját ezzel felnyomva a falra majdhogynem úgy mint Nathanielt még gimibe, annyi különbséggel, hogy Dake nem hagyta magát és lökött egy elég nagyot a piroskán. -(Név), valahogy meg tudom érteni, hogy miért dobtad ezt az idiótát. -Porolta le magát Dake, és elég rosszallóan nézett Castielre. -Fiúk, szórakozni jöttünk. Semmi helye itt gyerekes vitáknak. -Ezzel lezárta Rosa az egészet és próbált az egész csapat tovább lendülni a dolgon.
Mind egyetértettünk abba, hogy jobb lesz ha Arminéknál folytatjuk a társalgást. Már sötét volt az utcákon, egy ilyen szettben kissé hideg is, alig vártam, hogy vissza érjünk Arminékhoz. Egy sikátor mellett haladtunk el, amikor ott megpillantottam egy kétes alakot neki dőlve a falnak, zöld kabát és szőke hajtincsek épp mint -Nathaniel?! -Szólaltam meg a kellőnél kissé hangosabban, és egyből fel is kapta a fejét az említett. Oda siettem hozzá, vártam hogy a többiek utánam jönnek, de csak a tekintetüket éreztem magamon. -Minden rendben? -Értem oda a fiú elé, de ő csak megszeppenve rám nézett. Épp hogy egy pillanatra kaptam el a tekintetét, mert gyorsan elfordította a fejét, de így is láthattam a vörösben úszó szemeit. -Nem gondoltam volna, hogy még találkozni fogunk. Mi járatban erre (Név). -Látszott rajta, hogy össze kellett szednie a gondolatait, hirtelen ki is húzta magát. Akármennyire is próbált komornak tűnni így is sikerült elkuncogjam magam. Kikerekedett szemekkel nézett rám. -Nath, nem vagyok már kislány, látom ahogy próbálod elrejteni, hogy be vagy tépve. -Gyoran bele karoltam és ellentmondást nem tűrően húztam oda őt is a társasághoz. Mindenki elcsöndesedett és úgy néztek rám, mintha egy véres rongyot dobtam volna közéjük egyedül Dakota jött oda megismerkedni Nathaniellel. Nagy nehezen ugyan, de megindult újfent mindenki a kitűzött cél irányába. Hamar megtalálta a közös hangot a két fiú, így nem igazán akartam beleszólni a beszélgetésükbe, így szépen lassan beolvadtam a többiek közé. Nem sokáig maradtam egyedül, mert Castiel hamar oda imitált maga mellé. -Hogy gondoltad, hogy ezt közénk hozod?! -Kért számon igen nyeren. -Mi az, hogy "ezt"? Tudom, hogy nem kedveled, de azt hittem sikerült ebből már kinőni. -Sóhajtott egyet. -Nem erről van szó, nem igaz hogy nem látod mi lett belőle. Egy lecsúszott senki! -Meghökkentem a hallottak alapján, de nem bírtam tőle se elviselni ezt a hangnemet. -Féltékeny vagy mert elvették tőled a rosszfiú szerepet? Ugyan már, a régi Nathanielhez képest ez pont nem egy lecsúszott verzió, ha érted amire gondolok. -Pajzánul Castielre kacsintottam és diadalmasan elindultam volna előre, viszont Castiel gyorsan utánam sietett. -Látom rosszabb vagy mint voltál. -Tetőtől talpig végigmért és egy huncut mosoly keretébe szóra is nyitotta a száját. -Ahogy elnézem neked meg a deszkaságot sikerült kinőnöd. -Touce, Castiel-(Név) 1-0.
-Egy kicsit szexisebb vagy és egyből 2 csávót tepernél le egyszerre? -Folytatta Castiel, ezúttal már próbáltam azt a borzasztó zavarodottságot takarni. -Kettőt? Haver, és én hol maradok?. -Jött oda Dake is úgy, hogy közbe Nathanielt átkarolta a vállánnál és engem is magához "láncolt". Castiel felvett egy ördögi vigyort és ő is hamar átkarolt a vállam felett, így mentünk tovább egymás mellett. -Ha Dake benne van, akkor én is ott akarok lenni! -Csatlakozott Alexy és ő Nath vállát fogta át. -Bocsi (Név) a tesók össze tartanak. -Egy vigyor keretébe és egy ártatlan tekintett mellett csatlakozott Alexy mellé. Rosáék kíváncsi tekintettel néztek néha néha hátra.
Hamar el kellett engedjük egymást, mert nehány perc séta után végre "haza" értünk.