Körém fonta habkönnyű, átlátszó hálóját és nem ereszt.
Szorít, egyre csak fojtogat, pedig már nincs hova megfulladnom.
Rég elvitt már az ár, minek gátat szabni nem lehet,
S örvénye lerántott mindennek az aljára,
Hol már nincs levegő, csak béke és csend.

De akkor miért szorít még mindig belül?

2019.10.27.