4. fejezet
December 29.
Vissza, visszagondoltam a délutáni eseményekre, azok közül is csak egyre, amikor Kornél a fülembe suttogott. Sosem gondoltam bele abba, hogy esetleg én, és ő. De ez most sem fog előfordulni, ebben biztos vagyok. A gondolataim elterelése gyanánt átmentem Ábelhez. Bár ne tettem volna...
-Szia. - Nyitottam be az ajtón.
-Hello. - Nézett fel egy pillanatra a tévéből.
-Lehetek itt egy kicsit? Túl sok a gondolatom. - Túrtam bele zavartan a hajamba.
-Na gyere. - Paskolta meg a mellette lévő párnát. Kényelmesen helyet foglaltam mellette. Egy ideig bámultuk a tévét aztán Ábel megszólalt.
-Tudod már egy ideje tetszel nekem. - Mondta rám se nézve.
-Micsoda?!? - Ráncoltam a homlokom. Nem válaszolt csak nézett maga elé.
-Bocs. - Nyögte ki ezt az egy szót.
-Semmi baj, de ezt most komolyan mondtad? - Suttogtam.
-Igen. - Vallotta be. Megráztam a fejem. Miért jöttem ide? Ha nem jövök el mindez nem történt volna meg. Belenéztem abba a két mélykék szempárba, elgondolkodva bámultam, de ő egy gondolkodásnyi időt sem hagyott, megfogta az állam és hevesen megcsókolt! Próbáltam maga eltolni de nem hagyta magát, a hajamat megfogva még inkább magához húzott, de ekkor nálam elszakadt a cérna és kinyitva a szemem pofon vágtam.
-Normális vagy?!? - Üvöltöttem rá és elviharzottam.
-Luca!! Várj már meg! - Rohant utánam.
-Nem Ábel. Most hagyj békén. - Mondtam egy másodpercre ránézve. Talán a hangsúly, talán a tekintetem de bármelyik is volt megtette a hatását. A szobámba akartam menni de Tibi pont szembe jött velem.
-Hé. - Ragadta meg a karom.
-Igen? - Néztem rá.
-Jól vagy? - Fürkészett.
-Persze. - Füllentettem.
-Nem jössz velem sétálni? - Kérdezte.
Fél óra múlva már a Balaton parton bicegtem. Tibi mellettem sétált.
-Mondanom kell valamit. - Néztem a földet. Így kezdődött egy órája minden. Kérdőn nézett rám amitől visszazökkentem a valóságba.
-Igen?
-Ígérd meg, hogy nem mondod el senkinek. - Pislogtam.
-Megígérem. - Bólintott.
-Jól van, Áb... - De nemtudtam befejezni mert Kornél kilépett a fák közül...
Itt van a rész ami elmaradt! Jó olvasást! Kérnék majd véleményt! Puszi. <333
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top