a nap második és egyben utolsó szendvicse. fél harapást ejteni a pirítóson, miközben legszívesebben a mosdó felett támaszkodnék, s érezném, hogy távozik a falat. aztán mégsem. a gondolat, hogy miatta teszem. letuszkolni az utolsó darabot, majd összeszoruló gyomorral betérni a szobába. hétszázra emelkedett a szám. az ő mosolyáért mégis megérte.