Virágoznak a termő fák,
Lengnek szélben elhajolva.
Bársony, illatozó virág
Szirmai bontakozának.

Csillapodnak ég felhői,
Lágymozgóan hűs a szellő.
Illatkavalkád festői
Érzést ád a csordult tájnak.

Hárman állanak ők szenten,
Vágynak a normalitásra.
Békeidőket remélten
Gyökereznek saját rögbe.

Változhat április mássá,
Jön december álruhában
S hűssel ágikat fagyasztá,
Ám nincs tűrőképessége.

Vár reá tán jeges halál,
Mindhármuk életet vágyik.
Elmúlik hóhullás fáknál,
Ám csak kár bűnös virága.

Fagyott kéreg alján élet,
Zsenge, új lélek növekszik
S hármójuk féltett létet
Adnak nékünk ajándékba.

Kihajt majd Ágnes virága,
Színpompa várat mindenkit.
Lengnek szélben elhajolva,
Virágoznak a termő fák.