- Azt mondom, hogy ez jó volt! - kiabálta Eric kipirulva. Én csak bólintottam.

-Ja! - rázta meg magát Roger. - De én már nagyon várom a fellépő ruhákat! - ekkor mindenki felém pillantott. Erőltettem magamra egy mosolyt. - Mi a baj? - kérdezték, majd felém sétáltak.

- Én is nagyon izgatott vagyok, srácok! - pacsiztam le velük. - Viszont most Kimberlyhez megyek!

Ekkor szomorúan elmosolyodtak. Tudták és ismerték a történetünket. És mindig mellettem álltak, ha erről volt szó. - Oké! - mondta Walter. - Mi megvárjuk a fellépő ruhákat, aztán majd felvisszük a lakásodra!

- Kösz! Tényleg!

- Pusziljuk a pici lányt! - kiabálta Randy.

Tíz perc múlva már taxiban ültem és anyám lakás felé haladtam. Másra sem vágytam, csak arra, hogy Kimberly a karjaim között legyen. Biztos voltam abban, hogy már alszik, de ez mégsem tántorított el attól, hogy hozzá menjek. - Hát te? Mit csinálsz itt ilyen későn? - az utam végén, anya köntösben és szemüvegben nyitott nekem ajtót. A sport táskámat a vállamra dobtam, majd beléptem az elegáns lakásba. A nagy villany már nem égett, csak a kicsi lámpák és a tévé adott enyhe világítást. A sport táskát a kanapéra helyeztem, majd az emelet felé pillantott.

- Kimberly már alszik? - suttogtam. Anya csak bólintott.

- De biztos vagyok abban, hogy örülni fog neked! - simította meg a vállamat.

- Akkor megyek!

- Készítsek neked egy melegszendvicset?

- Anya! - mosolyogtam. - Jól tudod, hogy ilyen későn már nem eszem!

A lépcsőfokokat kettesével szedtem, majd hevesen dobogó szívvel megálltam Kimberly szobája előtt. Az ajtó résnyire nyitva volt, ezért mély levegőt vettem, majd benyitottam hozzá. A szobájában viszonylag rend volt, viszont sok játék a rózsaszín szőnyegen hevert, ezért lehajoltam, hogy felvegyem őket. A kosárba dobtam őket, majd mosolyogva az ágy mellé térdeltem. Kimberly szuszogva aludt, ezért puszikkal halmoztam el az arcát. A plüss maciját a karjai között tartotta. Olyan aranyos és ártatlan volt. Ilyenkor mindig eszembe jutott az, hogy milyen élete volt. Kisbaba korába az anyjával folyton veszekedtünk. Az a nő rossz útra tévedt és megcsalt engem. Akkor eldöntöttük, hogy mi ketten nem folytatjuk tovább, de Kimberly kedvéért egy háztartásban élünk. Az anyjának sajnos ez nem működött. Akkor lépett le, amikor Kimberly csak két hónapos volt. Ott hagyott egy újszülött babával, aki védtelen és ártatlan volt. Akkor fogadtam meg magamnak, hogy többet nem hiszen a nőknek és nem kezdek ki velük. Azóta minden rendben. A futó kapcsolatok miatt nem stresszeltem, nem féltem, hogy elhagynak. - Apa? - Kimberly nyöszörgött és szemét dörzsölve felém pillantott. - Apuci! - azonnal felült és a nyakamba vetette magát. A hátát átkarolva magamhoz húztam és a haját simogattam.

- Kicsim! - pusziltam a homlokát. - Hogy érzed magad, életem?

- Most már sokkal jobban! - kuncogott. - Hiányoztál! - amikor visszafeküdt, visszaadtam a plüss maciját.

- Te is hiányoztál! Itt alszok veled! Mit szólsz hozzá? - Kimberly oldalra csúszott, ezért lassan a heverőre feküdtem, majd elmosolyodtam, amikor hozzám bújt. Fejét a szívemre tette, miközben puszikkal ajándékoztam meg őt. - Apa itt van! - súgtam a fülébe. - Itt vagyok!

 - Mi van nálad? - kérdezte Karen, miközben belépett a szobámba és leült a kanapéra. Hátra túrta új festett szőke haját és csillogó szemeivel a kezemben található kulcstartó felé bökött. Én csak megráztam a fejem, hiszen magammal is próbáltam elhitetni azt, hogy ez semmiség. De ez valóban így volt? Shane csak kedveskedni akart, hiszen biztos látta, hogy a pénztárcámat keresem és akkor jött rá arra, hogy nincsen nálam. - Ez egy flamingós kulcstartó! Olyan aranyos! - Karen megnézte, majd a szemöldökét ráncolta. - De kitől van?

- Shane vette nekem!

- Ezt? - mutatott nevetve kulcstartó felé. - Ez cuki! Miért vette?

- Nagyon megtetszett, de nálam nem volt pénztárca! Csak akkor vettem észre, amikor hazajöttem és kivettem a táskámból a telefonomat! - piszkáltam a flamingó rózsaszín tollazatát. - Aranyos volt tőle! Még meg sem tudtam köszönni!

Olyan rég kaptam ajándékot, hogy észre sem vettem azt, hogy mennyire örültem ennek a kicsi kulcstartónak. Ez nem csak kedves, de figyelmes is volt tőle. Amikor megpillantottam, nem tudtam, hogy mit gondoljak. Az eszem azt mondta, hogy ne gondoljam túl a dolgokat, de egy belső hang pedig azt tanácsolta, hogy igen. Ez egy kicsit összezavart, végül arra a döntésre jutottam, hogy majd legközelebb megköszönöm neki. Ennyi.

Szombat délután kaptam Shane telefonjáról egy üzenetet.

"Ma este nálam? Kicsit stresszes vagyok mostanában!"

Erőltettem magamra egy mosolyt, majd vissza írtam, hogy "ok, persze!"

Nem is értem, hogy miért voltam szomorú. Talán azért, mert többet nem add magából? Azért mert van egy határ, amit az ép eszem, se a testem nem léphet át? Azt hiszem, hogy kezdek közelebb kerülni hozzá. Ezt szeretném megállítani, de a helyzet az, hogy képtelen vagyok rá. Neki köszönhetően kezdek kimászni a gödörből, amit Kennethnek köszönhetek. Neki köszönhetően újra élek és mosolygok. Nem szakíthatom ezt ketté azért, mert kezdem megkedvelni a majom természetét.

Este kilenc órakor beléptem az ajtón és kíváncsian néztem végig rajta.

Csak egy törölköző takarta a testét, ezért elkaptam róla a szemem. - Hogy vagy? - a fekete hajtincsei vizesen a homlokába tapadtak, ezért elpirultam. Azt hittem, hogy már nem tud új dolgot mutatni, de rájöttem arra, hogy tévedek. Ekkor csípőre helyezte a kezét.

- Egy kicsit feszült vagyok a holnap esti fellépés miatt! - neki támaszkodott a pult szélének, majd hátra túrta a vizes haját. - Bízok a fiúkban és tudom, hogy jól fognak szerepelni, csak kicsit úgy érzem, hogy most nem tudom beleadni a szívemet! - amikor a pultra támaszkodott és fejét lehorgasztotta, észrevettem, hogy mennyire sebezhető. Amikor feszült voltam, számíthattam rá, ezért ezt most szeretném viszonozni.

- Én enyhíthetek a feszültségeden - suttogtam, majd mellé álltam és egy mozdulattal lerántottam róla a törölközőt. Azt hittem, hogy nem fog tetszeni neki, de pont az ellenkezője történt. Shane egy határozott mozdulattal az alacsony asztalra ületett, majd a lábamat széttette. Én csak megrántottam a vállam. - Számíthattam rád, amikor ki voltam készülve! Azt szeretném, hogy te is így érezd! - egy mozdulattal lerántottam magamról a pólót és hátra túrtam a hajam. - Dugj meg!

- Ó! - nevette el magát. - Jól van! - a konyharuhát félre söpörte, majd kicsit megemeltem a csípőmet és levettem a fehérneműt. A bugyi a padlóra esett, miközben az asztal szélére ült. - Imádom, hogy pont megfelelő magas az asztal! - amikor jobban széttártam a kezem, ő végig simította a combomat és a lábam közé nyúlt. Abban a pillanatban hátra hajtottam a fejem és végig szántottam a mellkasomon. Az érintése miatt azonnal remegni kezdtem. Nem számítottam erre a reakcióra, látszólag ő sem: pajzán vigyorra húzta az ajkát. - Mióta vártál arra, hogy felhívlak? - ujjai jól ismert mozdulattal kényeztetett, ezért a csuklójára fogtam.

- Ne beszélj! - nyögtem lehunyt szemmel. Ekkor Shane keze megállt. - Miért álltál le?

Ekkor mélyen a szemembe nézett. Nem tudom, hogy mit szeretne mondani, ezért kipirult arccal álltam a tekintetét. Levegő után kapkodtam, a mellkasom gyorsan emelkedett fel és le. A testemen végig futott a libabőr, az alhasamban éreztem a vágyat és a melegséget. - Azt akarom, hogy lovagolj meg!

- Komolyan?! - kérdeztem elkerekedett szemekkel. Ekkor bólintott.

- A meló nagyobb részét most csináld te!

Az egész testemen végigfutott a borzongás. Erre végképp nem számítottam. Már nem tudom fejben tartani azt, hogy hány szabályt szegtünk meg. A "kapcsolatunk" elején csak hátulról csináltuk. Viszont lépésről lépésre ez a szabályok ledőltek. - Benne vagyok!

- Én pedig mindjárt benned! - kezemet megfogta, lehúzott az asztalról és egyenesen a...kanapé felé húzott. Shane a kanapéra ült, majd vele szembe fordított. - Minden oké? - fürkészte az arcomat. A feje mellett megtámaszkodtam a kanapé fejtámláján és vele szemben ültem. Ő megfogta a derekamat, majd mélyen a szemembe pillantott. A vizes tincsei a homlokába tapadtak, az arca kipirult volt, a szeme a vágytól csillogott. Nehezemre esett nem erre a látványra figyelni. A feje mellett előre pillantottam, miközben az ágyékára néztem. - Segítek! - megfogta a derekamat, kicsit felült és hozzám illesztette magát.

- Akkor most ereszkedjek le? - súgtam szapora levegővétellel. Ő csak levegő után kapkodva pillantott. Abban a pillanatban, hogy lassan rá ültem, ő mélyen belém hatolt. Amikor éreztem őt, nagyot nyögve megtámasztottam magam a fejtámlán. Abban a pillanatban, hogy éreztem őt, minden idegvégződésem a forróságtól tombolt. - Segítesz? - sütöttem le a szemem. Shane a szoknyám alá vezette a kezét, majd a fenekembe markolt és óvatosan maga felé húzott. Abban a pillanatban előre hajoltam, majd lehunyt szemmel felsóhajtottam. A keze érintését követte a testem. Óvatosan és lassan mozogtam. Annyira jól esett, hogy sóhajtva hátra hajtottam a fejem. Akkor lepődtem meg, amikor ajkát a kulccsontomon éreztem. Ez nem akadályozott meg abban, hogy mozogjak. Felvettük egymás ritmusát, miközben határozotabban mozogtam. A kezét elvette a fenekemről, a hajamat hátra túrta és a nyakamba csókolt. Nem csak szédületes de kifejezetten különleges pillanat volt. A testünk egyszerre mozgott. Meztelen ágyéka súrolta a bőrömet, miközben mélyebben belém csúszott.

- Most te irányítasz, Kitty! - súgta a fülembe. - Mutasd meg, hogy irányítasz! - ekkor a szemébe pillantottam, majd két kezét a csípőmre vezettem. Kezemet a nyaka köré fontam és felsóhajtottam, amikor fel és le mozogtam. - Baszki! Ezt a pózt gyakrabban kéne csinálnunk! - ajka szélét megnyalta, majd két kezével a mellembe markolt. Hangos nyögés szakadt fel torkomból, miközben testemmel rajta mozogtam. Minden másodpercben és mozdulatnál csak jobban éreztem őt. Nem tudtam megfogalmazni, hogy miért volt más és jobb. A kezemmel végig szántottam a mellkasát, ő közelebb húzott magához. Teljesen átkaroltam őt, amikor nyelvével végig nyalta a mellemet. Nagyot sóhajtottam, a fülébe nyögtem. Teljesen elgyengültem, és három lökés közben fáradtan a karjai közé borultam. Kicsiket pislogtam, miközben átment rajta az orgazmus. A tarkóját simogatva elmosolyodtam és kicsit közelebb hajoltam hozzá. Ő hátra túrta a hajam, miközben oldalra pillantott és szemöldökét ráncolta.

- Mi a baj? - ziháltam.

- Azt hiszem, hogy nem húztam óvszert!

- Tessék?! - a fejemet ráztam. - Hogy lehetsz ennyire felelőtlen!? - oldalra ültem, majd a párnával takartam magam. - A franc vigyen el, Shane!

- Ne drámázz már! - túrta hátra a haját. - Viszont jobban jársz, ha lefekszel! - törölközőt magára tekerte, miközben vörös arccal a fejemet ráztam. Ekkor elkerekedett szemekkel le pillantottam. - Érzed már? - kérdezte gondterhelten.

- Hűha! Lefekszem! - azonnal a kanapéra feküdtem és a plafont fürkésztem, miközben vízszintesen tartottam a testem.

- Egyébként nem csak az én felelősségem! - csóválta a fejét, majd a kezembe adta a ruháimat. Még mindig éreztem, hogy a forróság körbe öleli az alhasamat. Furcsa volt ezt érezni, de nem ijedtem meg. A nők többsége ilyenkor megijed és kiveri a balhét. Én nem féltem, hiszen jól tudtam, hogy mikor van peteérésem. A többi átlagos napon nagyon kevés az esélye annak, hogy valami megfogan ott lent. Viszont volt valami más, amitől megijedtem.

- Baszki! Óvszer nélkül szexeltem veled! Tiszta vagy egyáltalán?! - felültem és hátának dobtam a párnát.

- Nem! A világon létező összes nemi betegséget hordozom!

- Tessék? - suttogtam az ájulás szélén.

- Vicceltem, Kitty! Rendszeresen járok orvoshoz! Remélem, hogy te is!

Ekkor sóhajtva bólintottam. Miután már nem éreztem, Shane spermáját, felültem és gyorsan magamra húztam a ruháimat. Ő még mindig ott állt és engem nézett. Ekkor a szemébe pillantottam Szinte elvarázsolt, hogy a pupillája a kétszeresére tágul. - Egyébként mi a baj? - suttogtam, majd felhúztam a szoknyámat. Próbáltam figyelmen kívül hagyni az előbb történteket. Ez a szex más volt! Kifejezetten és jól érezhetően más! Volt benne valamilyen szokatlan hangulat és visszafogottság!

- Egy kicsit kicsúszik a lábam alól a talaj!

- A kislányod miatt mondod?

Ekkor bólintott. - Sajnálom, Shane!

- Mindegy! - ráncolta a homlokát. - Szeretnél zuhanyozni menni?

Ekkor elkerekedett a szemem, hiszen ilyen még nem fordult elő. Általában azonnal elfoglalja a fürdőszobát, viszont most gondolt rám és megkérdezte. Én csak bólintottam. - Azt hiszem, hogy rám férne! - felálltam és a zuhanyzó felé igyekeztem, miközben próbáltam választ keresni arra, hogy ez most szeretkezés volt, vagy csak én gondolom túl az egészet?