Szerintem minden lány elképzelte már a saját esküvőjét. Nos, én is ezt a csapatot erősítettem. Volt egy naplóm, ami tele volt ötletekkel, menyasszonyi ruhákkal és még a beszédemet is megírtam, hogy mit fogok mondani. Ez a beszéd, ahogy múltak az évek úgy módosult, de mióta megismertem Artit nem írtam többet. Hiába volt utána még két barátom egyiknél sem éreztem a késztetést, hogy leüljek és megtervezzem álmaim esküvőjét. Talán azért, mert valahol a lelkem mélyén mindig is tudtam, hogy Arti az, akit nekem szánt az ég. A lelkem minvégig tudta azt, amire én nem figyeltem, hogy a mi szerelmünk már az égben megköttetett azelőtt, hogy megismertük volna egymást. Mert bizony ilyen szerelem létezett és egyre biztosabb voltam benne, hogy Arti és az én szerelmem egyike azon szerelmeknek, melyeknek lángolása örök életre szólt.

Köszönöm mégegyszer, hogy velem voltatok! Hamarosan jövök a folytatással ígérem! ❤️
Addig, ha van kedvetek küldjetek dalokat és közülük kiválasztok egyet, amit beleépítek a második részbe. Benne vagytok? 🥰