Furcsa volt reggel nem az ébresztő zajára kelni, hanem arra, hogy Beni cifrákat káromkodva járkál fel alá a lakásban. Napját nem tudom megmondani, hogy mikor keltem fel később, mint ő, általában már mindig ébren voltam, mire ő kimászott az ágyból.

– Minden oké? – ültem fel és kómásan néztem, ahogy össze visszadobálja a ruháit, kiforgatja a zsebeket.

– Nincs meg a kocsikulcsom és késésben vagyok – vetette oda. – Nem láttad valahol?

A szememet dörzsölgetve másztam ki az ágyból és segítettem neki megkeresni a kocsikulcsát, amit végül a kanapé mögött találtam meg. Beni pár pillanatig csak meredt a kezemben lévő kulcsra, azon gondolkodott, hogy kerülhetett oda, aztán elvigyorodott.

– Igazi kis vadmacska voltál tegnap este – karolta át a derekamat én pedig hozzásimultam. – Kellett ez a tűz a kapcsolatunknak.

– Megörültem, hogy itthon vagy – motyogtam a nyakába fúrva a fejemet, majd a nadrágja karcába akasztottam az ujjam és húzni kezdtem magammal a háló felé.

Beni egy ideig hagyta magát, ajka az ajkamra simult, majd megkapaszkodott az ajtófélfában és nem engedte, hogy tovább húzzam. Ajkam a nyakára siklott, gyengéden megszívtam a bőrt, mire felszisszent én pedig elmosolyodva elkezdtem kigombolni az ingét, ujjaimat végig futtattam a széles hátán.

– Mennem kell Vilu – suttogta a számba.

– Csak 5 percet adj – kértem hozzá simulva, de finoman eltolt magától.

– Este bepótoljuk, ígérem. Hatra itthon vagyok érted, addigra készülj el – nyomott egy gyors csókot az ajkamra majd visszagombolta az ingét, belebújt a kabátjába és már itthon sem volt.

Néztem a becsukódó lift után aztán visszamentem a hálóba és bebújtam a takaró alá, hogy kipihenjem magam.

–

Azt kéne mondanom, hogy rémálmom volt, de akkor hazudnék. Nagyon is kellemes álmom volt és nem akartam felébredni belőle, de az ébresztő éles hangja kiverte a szememből az álmot. A régi sulinkban voltam és diáknap volt. Minden ugyanolyan volt, mint régen, csak én voltam érettebb és komolyabb, ahogy Arti is, de ez senkinek sem tűnt fel az iskolában. Nem tudom talán valamire rá akart világítani ez az álom, talán arra, hogy milyen boldog voltam akkoriban, de nem sikerült rájönnöm. A mosoly levakarhatatlan volt az arcomról miközben egy kád forró vízben áztattam a testemet, aki hálás volt ezért a kis kényeztetésért. A lábam már kezdett úgy kinézni, hogy rosszul voltam, ha ránéztem. A rengeteg tánc még a megedzett táncosok lábát is kikezdi, hát akkor mi lehetett szegény Artival. Miközben élveztem a forró fürdőt megnéztem, hogy mit küldött Alex órákkal ezelőtt és a videót megnyitva hangosan röhögni kezdtem. A felvételen Arti volt, aki a tükör előtt állva borotválkozott és közben profikat megszégyenítő módon ringatta a csípőjét, félő volt, hogy a dereka köré kötött törülköző bármelyik pillanatban leeshet. Vigyorogva néztem meg újra és újra a fél perces videót, aztán elolvastam Alex kísértőszövegét. „Ez normális, hogy így viselkedik kedves doktornő? Aggódom miatta! Ez ragályos??" Nevetve írtam neki vissza, hogy nyugodjon meg nincs veszélyben, aztán elindítottam a boldog lejátszási listámat és készülődni kezdtem. Először a bőrömet ápoltam le a kedvenc termékeimmel, majd megcsináltam a sminkemet, a hajamat pedig kivasaltam és befújtam fixálóval, hogy ne ugorjon össze idő előtt. Végezetül pedig belebújtam az almazöld csillogó ruhámba, ami elől teljesen fedett volt, hátul viszont szabadon hagyta az egész hátamat egészen a csípőmig. Járás közben a bal combom folyamatosan kivillant és tudtam, hogy Beni imádni fogja. Szíve szerint folyton ilyen ruhában kellett volna járnom, amiből kivillan a combom, azt viszont ki nem állhatta, ha az ő ruháit vettem fel. Azt mondta, hogy nő vagyok, gyönyörű testel, és ne rejtsem el magam az ő ruháiba, meg amúgy is nem ízléses másnak a ruháit hordani. Nem kommentáltam a dolgot, de onnantól kezdve hozzá se nyúltam a ruháihoz. A konyhaasztalhoz leülve unottan nyomkodtam a telefonomat miközben arra vártam, hogy Beni hazajöjjön. 5 perc még sem tűnt, sőt a 10 perc késést is tök nyugodtan fogadtam, de amikor fél órával később még híre sem volt írtam neki egy üzenetet, hogy minden rendben van-e. Másfél órával később lementem a portáshoz és hagytam Beninek ott is egy üzenetet. Dühös könnyek csípték a szemem, ahogy a magas sarkúban a kocsim felé igyekeztem, de mikor az autóhoz értem jöttem rá, hogy ebben a cipőben lehetetlenség vezetni, így gyalog mentem tovább. Nagy szerencse, hogy Beni megengedhetett magának egy puccos környéken lévő lakást, ahol egymást érték a drágábbnál drágább éttermek és bárok így betértem az egyik helyre, ahol azelőtt még sosem jártam és egyenesen a bárpulthoz masíroztam.

– Elnézést hölgyem, de ma nem szolgálunk ki civileket, zártkörű rendezvényt tartunk – mosolygott rám a csapos sajnálkozva.

– Ó értem, azért köszönöm – mosolyogtam rá, ám ahogy elfordultam a tekintetem megakadt Alexen.

Szürke öltönyben feszített és egy csinos vörös ruhába öltözött lánnyal beszélgetett. Arti után kutatva fordultam körbe, de onnan érkezett ahonnan nem számítottam rá. Ujjai finoman érintették a könyökömet, amitől felállt a szőr a karomon és megfordulva elmerültem abban a gyönyörű zöldeskék csillogó szempárban.

– Nem jótékonysági eseményre mentél?

– De arra mentem volna – néztem végig magamon keserű mosollyal az arcomon. – Feleslegesen csíptem ki magam nem igaz?

– Gyönyörű vagy V – suttogta és megsimogatta az arcomat.

– Köszi, azt hiszem – haraptam az ajkamba. – Be akartam menni, táncolni, de ebben a cipőben lehetetlenség vezetni, így gondoltam iszok egyet, de nem szolgálnak ki – magyaráztam el, hogy pontosan mit keresek itt. – Szóval nem azért jöttem, mert tudtam, hogy te itt vagy.

– Gyere, a vendégem vagy – mosolygott és a csapos felé fordult. – Egy whiskey kólát a hölgynek legyen szíves.

– Hova is csöppentem? – kérdeztem a rengeteg hölgyet szemlélve.

– Egy lánybúcsú – világosított fel én pedig a szememet behunyva kínosan elröhögtem magam. – Még mindig jobb mintha egy legénybúcsú lenne.

– Akkor téged nevetnélek ki – vágtam rá és már ő is nevetett.

Az italomat megkapva Arti a menyasszonyhoz vitt és bemutatott neki, aki lelkesen fogadott hisz ismert a Tv-ből, és mint kiderült nekünk szurkolt. Meg is kért, hogy tanítsam meg pár lépésre, mert a rengeteg szervezkedés mellett nem maradt idejük tánctanárhoz menni és nem szeretett volna lebőgni a násznép előtt. Mosolyogva biztosítottam, hogy a srácok fellépése után megtanítok neki pár lépést, aztán leültem az asztal széléhez és miközben Arti és Alex énekeltek, addig én elfogyasztottam az ingyen vacsorámat és nem voltam rest italt sem rendelni. Rita a menyasszony azt mondta fogyasszak, amit csak szeretnék, én pedig így tettem. Sosem tudtam visszautasítani egy ilyen nagylelkű ajánlatot pláne akkor nem, ha kajáról volt szó.

– Soha többé lánybúcsú – morogta a fülembe Arti, amikor leült mellém. – A lányok ijesztőek – borzongott meg én pedig akkorát röhögtem, hogy a megitt kóla az orromon jött ki.

– Ne haragudj – motyogtam és rá se mertem nézni.

– A barátod leszidott volna ezért?

– Nyilvános helyen vagyunk, egy hölgyként kell viselkednem, mert az az elvárt, nem hozhatok rá szégyent. Mindig legyél tökéletes!

– Neked pasid van vagy Sugar Daddyd? – kérdezte Alex döbbenten és még a falat is megállt a szájában.

– Majd szólok, ha ez a beszélgetés rád fog tartozni – hajolt előre Arti, hogy rá lásson a haverjára.

– Haver vesd, be a rakétádat mielőtt ez a lány összeaszalódik – tanácsolta majd arrébb húzódott, hogy Arti nehogy tarkón vágja.

– Elnézést – álltam fel és a táncoló menyasszony felé indultam, hogy betartjam az ígéretemet.

Rita egészen jó tanítványnak bizonyult csak úgy itta magába a szavaimat, és amikor elgyakoroltuk a táncot, olyan könnyedén tudtam vezetni, mintha egy tollpihét tartottam volna a kezemben. Rögtön feléledt bennem a vállalkozói ösztön és átnyújtottam neki a cégünk névjegykártyáját, hogy ha gondolja, csatlakozzon hozzánk és a párját is szívesen várjuk amennyiben vevő rá. Ritában minden megvolt, ami a táncoláshoz kellett, az elhivatottság és a sugárzó öröm, amitől vibrált körülötte a levegő. Végül annyira jóba lettünk, hogy elfogadtam a meghívást és velük tartottam egy szórakozóhelyre. Ugyanolyan drága hely volt, mint az étterem, csak itt már simán elengedhettük magunkat. Arti és Alex is velünk tartottak, az utóbbi jó csajok reményében, az előbbi pedig rám akart vigyázni. Nem akartam magam mellé testőrt, de igazából jól esett a közelsége és a tudat, hogy ha baj van, akkor ő ott van és segít. Ezért is kezdett felé húzni a szívem egyre inkább, annak ellenére, hogy az agyam szinte üvöltött velem, hogy nekem ott van Beni és ne csábuljak el a múlt miatt. Ami egyszer rossz volt, az másodjára is az lesz. Mintha újra olvasnál egy könyvet, úgy, hogy tisztában vagy a végével, de reménykedsz, hogy ezúttal talán más vége lesz.

– Mit nézünk? – léptem Arti mögé, aki elengedte a telefont így a kinagyított Insta kép újra normálméretű lett.

– Somának az újabb hódítását, nem nagyon cucc – legyintett Arti, de én kikaptam a kezéből a telefont.

Soma rendes srác volt és mióta szétment a barátnőjével tavaly karácsonykor szívemen viseltem a sorsát és természetesen tudni akartam, hogy ki volt az aktuális jelölt. A képet fürkészve azonnal tudtam, hogy ez a lány se lesz több pár éjszakánál, aztán már adtam volna vissza a telefont, amikor a háttérben megpillantottam Benit. Azonnal tudtam, hogy Arti miért nagyított rá a fényképre, biztos akart abban lenni, hogy azt látta-e, amit most én is. A képre ránagyítva keserű mosolyra húzódott az ajkam, és düh áramlott végig a testemen, ahogy a pasimat néztem egy dögös vörös hajú lány oldalán. A jelenet egyértelmű volt, le se tagadhatták volna, hogy van köztük valami, a nyilvános fenék fogdosás és a csók mindent elárult. Szótlanul nyújtottam vissza a telefont Artinak, elvettem Alex elől a poharat, mert tudtam ő biztosan alkoholt iszik, és ahogy a tiszta martini lecsúszott a torkomon az arcom csak még nagyobb fintorba torzult.

– V minden oké? – kérdezte Arti. – Szeretnél hazamenni?

– Haza? Szerinted én bárhol is otthon vagyok? – nevettem fel gúnyosan és a bárpult felé vettem az irányt, hogy annyira bebasszak, hogy azt is el felejtsem valaha ismertem Szoboszlai Benjamint, a nagy focistát.

–

Fogalmam sincs, hogy keveredtem haza, de amikor alkoholtól bűzölögve kezembe lóbálva a cipőmet kiléptem a liftből Benivel néztem farkasszemet.

– Hol voltál? – kérdezte idegesen.

– Itt-ott. Na, állj arrébb szépfiú – tettem a mellkasára a kezemet, de nem moccant meg.

– Ittál? – kérdezte megragadva az arcomat.

– De még mennyit – kuncogtam fel és megnedvesítettem az ajkamat. – Nem szereted, ha részeg vagyok szépfiú? Akkor drágám menj vissza ahhoz a vöröshöz, akivel helyettem mentél el, miközben én itthon vártam rád – markoltam rá neki, mire felnyögött. – Rohadtul kíváncsi vagyok, hogy vajon mit tud olyan jól, miben olyan jó, hogy őt választottad – nyaltam meg az ajkát.

– Biztos, hogy ezt most kéne megbeszélnünk? – kérdezte lenézve rám. – Részeg vagy Violetta. Hol voltál, kivel?

– Artival voltam és olyan jót basztunk a kocsiban miután te ledugtad a nyelvedet a vöröske torkán – vigyorogtam rá. – Rég nem éreztem magam ilyen jól, talán rendszeressé tehetnénk. Mit is mondott Alex? Van egy kifejezés arra, ami köztünk van. Tudod, amikor a kapcsolatban nincs szerelem, a pasi idősebb és közben más csajokkal dug, de odahaza tart egy állandót. Hogy is hívják? – gondolkodtam hangosan. – Á megvan. Sugar Daddy – mordultam rá dühösen és megtaszítottam a mellkasát. – Egy kibaszott pénzéhes szajhát csináltál belőlem és közben ki tudja kikkel kavartál – másztam az arcába.

Beni semmit se szólt, csak a karjába kapott és bármennyire is küzdöttem ellene bevitt a hálóba, lefektetett, úgy ahogy voltam és betakart. Abban a pillanatban, ahogy a fejem a memóriahabos párnára ért a szemem lecsukódott és elnyomott az álom.