WellHello mindenkinek! :D

Már több mint egy éve nem frissítettem ezt a könyvet, ami elég fura, tekintve, hogy a fangirl korszakomat valószínűleg sosem növöm ki (It's not just a phase, mom), viszont valamiért megfeledkeztem erről a könyvecskéről, szóval ha valaki még itt van vagy netán ide téved véletlenül... szia! *kínos integetés*

Beszéljünk egy kicsit a komfort filmekről/sorozatokról/karakterekről. Ha nem érzem jól magam, általában zenét hallgatok. Ritka az, hogy tényleg leülök filmet nézni vagy valami, mert sokszor nincs hozzá energiám. Tegnapelőtt mégis úgy döntöttem, teljesen véletlenszerűen, hogy filmet fogok nézni. Valami vidámat akartam, valamit, ami feldobja a kedvem, szóval megnéztem azt az LMBTQ filmet, ami már elég régen a listámon van, ez pedig a The Thing About Harry volt. Nem akarok spoilerezni, de nagyon nagyon jó ez a film ha kikapcsolódni vágysz, egyszerre szórakoztató és idegtépő is, rettenetesen jó karakterekkel, szóval nézzétek meg, tényleg. :D

Remélem ez az intenzív szemezés, ez a kémia mindenkit meggyőzött. :'D

Egy másik film ami szintén rettenetesen jó ebben a témában (mondjuk ezt még tavaly láttam) az a Detroit Evolution. Inkább a Detroit: Become Human rajongóknak ajánlom, de annak az ismerete nélkül is tökéletesen érthető, annyit kell tudni hozzá, hogy az egyik srác egy robot, vagyis hát egy fejlett robot, érzésekkel, majdhogynem emberi tulajdonságokkal. Deeee könnyebb, ha utánaolvastok Wikián a játék/film világának, én nem tudok jól magyarázni sajnos. :)))

https://youtu.be/apUn-YMMdZ8

Viszooooont ma mégsem ezért gyűltünk itt össze, de nem ám. A The Thing About Harry ugyanis eszembe juttatott egy sorozatot, amit nagyon de nagyon meg szerettem volna nézni még tavaly, csak sehogy sem jutottam oda, ez pedig a Love, Simon spin-off sorozata, a Love, Victor. Kapaszkodjatok meg, mert most jöttök velem mindannyian egy kis utazásra a hullámvasúttal, mert egy délután alatt ledaráltam mind a tíz részt. Igen, ennyire nézette magát. És szerencsére, elviekben kijön idén a második évad, szóval nem kell sokáig várni már az idegtépő cliffhangerrel végződő évadzáró bonyodalmaira. De ne szaladjunk ennyire előre!

Első és legfontosabb sorban, ő itt Victor Salazar, egy nagyon de nagyon édes cukorborsó, akit a világunk nem érdemel meg (persze ez nem azt jelenti, hogy nincsenek negatív tulajdonságai, sőt, egy csomó rossz döntést hoz a történet során, de ettől még egy kétlábonjáró Hugrabugos cinnamon roll):

Victor, akárcsak a mi Simonunk hajdanán (bless the heart of Nick Robinson) még nem coming outolt, szóval senki sem tudja róla, hogy a fiúkhoz vonzódik. Ami azt illeti, ő maga sem biztos benne teljesen. Nem tudom mennyire jó ha spoilerezek, nem akarom senkinek elrontani az élményt aki esetleg még nem látta, szóval:

SPOILER ALERT

ABORT MISSION

WARNING

MÉG MINDIG VISSZA TUDSZ FORDULNI

TÉNYLEG ITT VAGY MÉG?

ÉN FIGYELMEZTETTELEK

HÁT JÓ....

Szóval Victor nem biztos magában. Új gyerekként érkezik a Creekwoodba, senkit sem ismer... na jó, ez nem teljesen igaz. Konkrétan a sorozat első öt percében megérkezik az az ember, akit el sem tudom mondani, hogy mennyire szeretek, szerintem felkerült a TOP10 kedvenc karakterem listájára (na jó, nem létezik ilyen listám, csak teoretikusan xD), ő pedig nem más, mint a legenda, az okostojás, a fura, de hatalmas szívű és rettenetesen jópofa Felix:

BIZTOS AZÉRT CRUSHOLOK RÁ, MERT BENNY WEIR VIBE-JA VAN AND I CAN'T UNSEE IT, MÁRMINT NÉZZÉTEK:

MÉG A PÓLÓ IS HASONLÓ, I THINK I HAVE A TYPE 

Oké, lehiggadtam, folytassuk. Igazából magát a sztorit nem is nagyon szeretném elspoilerezni, de ugye itt van Victor crushja, Benji is, aki megtestesíti a kétlábonjáró tökéletességet. De komolyan. És csak nézzetek rá erre az arcra, megolvasztja a jégszíveket is vele:

Tényleg rettenetesen szimpatikus karakter,  olyasvalaki, akinek a társaságában nagyon szívesen eltölteném az időmet. Hol vannak az ilyen rendes srácok vagy úgy unblock az ilyen rendes emberek a valóéletben? 

Szóval Victor crusholni kezdi Benjit, körülbelül az első másodpercben ahogy meglátja, de túlságosan fél még a szexualitásától és attól, hogy közeledni kezdjen felé, szóval tulajdonképpen meggyőzi magát arról, hogy valaki más tetszik neki, ő pedig nem más, mint Mia, a suli legmenőbb leányzója, aki elvileg senki másra rá sem néz, Victort viszont egyből megkedveli:

Amúgy kedveltem Miat, nagyon cuki csaj, türelmes és megértő, jóindulatú. Ezért is bosszantott, hogy Victor magát is meg őt is hitegette azzal, hogy ami köztük van az valódi. Tudni lehetett már az elején, hogy ebből az egészből mindketten sérülten jönnek ki, egyikük sem ezt érdemelte.

Egy karakter amúgy, akit még nagyon kedveltem az Victor húga, Pilar volt. Igaz, néha nagyon bosszantott a szeszélyes és lázadó viselkedése, de másfelől egyébként nagyon tudtam azonosulni a sötét és mogorva stílusával. 

Volt viszont két szereplő aki nem igazán lopta be magát a szívembe. Az egyik Andrew volt, a srác aki eléggé nyiltan titkolta, hogy totál oda van Miáért és szerintem egyértelmű, hogy a következő évadban összejönnek majd. Annyira nem volt gonosz, meg hát volt egy félig-meddig redemption arcja is, de nekem olyan offvibe-os, hogy alig várta, hogy Victor elbaltázzon valamit azért, hogy hős megmentőként Mia mellé álljon. Igaz, az tiszteletreméltó volt, hogy Mia és Victor balhéja után nem ment be a házba, amikor Mia behívta magukhoz. Legalább a változás útjára lépett, lehet majd meg is kedvelem.

A másik ilyen szereplő az Lake volt. A személyisége eléggé zavaró volt számomra, ez a nagyon önimádó, self-absorbed stílus egyáltalán nem jött be, ráadásul ahogy Felixszel is viselkedett a széria első felében rögtön le is fektette nálam az alapot, hogy ne kedveljem. Persze aztán az is kiderült, hogy miért ilyen a lány és a végére mondhatni kibékültem a karakterével, viszont még mindig nem tudom teljességgel azt mondani rá, hogy a favoritom (semmi baj, az első évadban még a Stranger Things Steve Harringtonját és a 13RW Justin Foleyát is mélységesen megvetettem, aztán a következő évadokban az első helyre kerültek a kedvenc szereplőim listáján, szóval ott van Lake esélye is még, nem ítélkezem :'D).

A sorozat nem a legtökéletesebb, sőt, rengeteg jelenet volt amin cringeltem és ami érezhetően forced volt. Példának okáért a jelenet, ahol Lake kvázi szerelmet vall Felixnek a suli buliban a színpadon. MIÉRT KELL MINDEN FILMBE EGY ILYEN JELENET? De úgy komolyan. Ha van egyetlen egy klisé amit rettenetesen gyűlölök a filmekben, az ez. Mármint a valóéletben szerintem senki sem örülne annak, ha valaki random felmenne a színpadra és nyálas szövegeket tolna le a kiszemeltjének. De lehet csak én vagyok ennyire romantikaellenes.

Viszont amit különösen imádtam a sorozatban, az Victor törékeny családi helyzete volt. Örülök, hogy nem egy idilli családi képet láthattam magam előtt, hanem igenis balhékat, vitákat, reális problémákat... nagyon együtt lehetett érezni vele és tökéletesen bemutatta azt, hogy milyen, amikor az embernél nem minden oké otthon. Mert igen, ilyen is van sajnos. 

ÉS MOST JÖN A KEDVENC RÉSZEM 

*DRUMROLL*

TA-DAAAAAM:

Nick Robinson és Keiynan Lonsdale cameojelenetei számomra mindent vittek, kicsit könnybe is lábadt a szemem amikor felbukkantak (noha tudtam előre, hogy fel fognak :'D), és ha ez nem lenne elég, nagyon imádtam a lakótársaikat is, egy egész sorozatot megnéznék csak az ő életükről New Yorkban:

Itt be is fejezném lassan, azt hittem hosszabb fangörcs lesz, de kicsit kijöttem a rutinból. :'D Ha valaki látta még a sorozatot és szeretne róla beszélni, várom a kommentjeiteket!

U.I.: A sorozat playlistje egyébként tökéletes coming of age, indie meg miegymás lista! *-*