- Csak nem loptál? - állít meg a herceg, pedig alig értem vissza a palota falai közé. Mögötte Jaeyun van, aki reakció nélkül követi minden lépését.

- Kaptam - felelem azonnal, miközben akaratlanul magamhoz szorítom a barackokat.

Felhúzza szemöldökeit, közben elém érnek. Ugyanolyan hanbok van rajtuk; gondolom az íjászat miatt. Kíváncsi vagyok, hogy egy ilyen felkészítés miként zajlik, de inkább nem megyek el megnézni, mert abból is az lenne, hogy szövetkezek másokkal és felségáruló vagyok. Heeseungnak minden mozdulatom gyanús.

- Hát persze. A természet lökte kezeid közé? - kérdezi, és nem tudom megállapítani, hogy ez vicc akar lenni vagy tényleg komolyan gondolja, mert nem sok érzelem fut át az arcán.

- Tényleg kaptam - ismétlem.

- Kitől? - kérdezi azonnal.

Azt várhatja, hogy elárulom Jongseong nevét! Még a végén megbünteti, és ő túl kedves volt velem ahhoz, hogy ezt tegyem vele.

- Egy kedves embertől - elered a nyelvem, amitől elszégyellem magam és a számba harapok. Nem merek a szemébe nézni. Nem utalgatni akartam, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs így.

- Szóval loptad - bólint egyet.

- Mondtam, hogy nem! - nem értem, miért akar mindenben valami rosszat látni.

- Én meg azt, hogy igen - mielőtt válaszolhatnék, az eddig csendben minket figyelő Jaeyun megszólal.

- Te jó ég Heeseung, remélem nem így akarsz udvarolni!

Megilletődve nézek rá, a herceg arca pedig elvörösödik.

- Ne viccelj Jake - becézi. - És most menj innen!

Jaeyun rám mosolyog, mielőtt odébbáll, de nem tudom viszonozni. Ez a párbeszéd tényleg megtörtént? És a herceg hagyja, hogy így beszéljen vele valaki?

- Ma este vacsora után gyere a szobámba - jelenti ki halkan. - És ne lásson meg senki!

Ezekkel a mondatokkal elmegy, én pedig tátott szájjal, megilletődve, mozdulatlan maradok legalább egy percig.

Mit mondott Jaeyun? És a herceg? Mintha kicserélték volna.

A szobámba sietek és máson sem tudok gondolkozni, csak azon, mi fog történni az este. Heeseung gyanúsan változtatott a hozzáállásán, de nem hiszem, hogy amiatt, amit Jaeyun mondott, mert az kizárt!

Nem tudnék most a herceg elé állni, ezért megkérem Ryujint, hogy ma vegye át a helyemet a munkában. Szerencsére megteszi, szerintem amiatt, mert látta, hogy rossz napjaim vannak.

A vacsorát viszont már nekem kell tálalni. Remegnek a kezeim, és amikor megérzem a bizsergést, amihez már szinte hozzászoktam, levegőt is elfelejtek venni. Nem nézek rá, teszem a dolgomat, miközben hallgatom a szokásos szöveget a királytól, miszerint utódot akar minél előbb. A vita nem marad el, de most nincsenek törött tányérok és felfordulás, mint általában.

Jiwon királyné távozik először, akit férje követ. Heeseung egy pillanatra rám néz, mielőtt elmegy, és abban a pillanatban nem tudom hová tenni az érzéseimet. Annyira zavarosak.

A félelem, hogy megölethet, elhalványodik, de bennem van, hogy bánt velem, amióta itt vagyok. Mondjuk, most is az életemmel játszok, hogy késő este megyek a szobájába.

Ha ez a király fülébe jut...

Ezt mégis figyelmen kívül hagyva indulok el egy órával később hozzá.

Nem tudnám megmondani, miért teszem, de úgy érzem, hogy ezt kell tennem.

Egy kicsit hezitálok, mielőtt kopogok. Alig telik el két másodperc, az ajtó nyílik és beránt a szobába.

- Meglátott valaki? - kérdi azonnal, majd elenged.

- Nem - felelem halkan. A szoba melege jól esik, és bár tudom, hogy idegesnek kellene lennem, amiért itt vagyok, nem érzem magam annak.

Olyan mintha belülről jönne a késztetés. Megmagyarázhatatlan.

- Tudod, miért kértem, hogy gyere ide? - sétál mögém lassan.

- Túlzás, hogy kérted - felelem és az sem zavar, hogy tegeztem. Megérzem ujjait a hajamnál, majd kihúzza a hajgumit a fonás alól, ami emiatt meglazul. Ujjaival segíti szétszedni, amitől végigfut a libabőr karjaimon. Jól esik.

- Tudod? - ismétli, ekkor pedig hátulról hasamhoz vezeti kezeit, mintha átölelne, miközben ruhám kötését lazítja meg, hogy utána az könnyedén a földre zuhanjon.

A testem azonnal átmelegedik és a vágy hirtelen támad fel bennem. Felé fordulok.

Éreztem, hogy ez fog történni, mintha csak természetes lenne, mint az első csók a mai estén.

Eredetileg hosszabb lett volna, de majd rontom a dolgokat a következő fejezetben. ❤️