0.2
𝙺𝚘𝚛𝚘𝚕𝚓𝚘𝚟
A sporttáskámmal a vállamon vártam, hogy a Mazepin család sofőrje, aki megígérte, hogy ma elvisz engem a szokásos gyógytornára. Nagyot sóhajtva ülök le az egyik lépcsőfokra, és feloldom a telefonom. Megint elfelejtette...
- Liu?- léked elém Mick a konyharuhát a vállára dobva- Mi a baj?- tette az állam alá a kezét, és felemelte a fejem, miközben lusta mosolyra húzom ajkaim.
- Elfelejtettek.
- Na! Dehogy is.- fogta kezei közé arcomat, majd letörölte a könnyeimet. Nem is vettem észre, hogy azok a kis szemet, elárulva engem, már megint megjelentek- Hová kell menned?
- Gyógytornára.
- Mazepin! Elviszem Liut gyógytornára.- kiabált vissza a konyhába a fiú, majd a konyharuhát a komódra dobta, és elkezdte felvenni a cipőjét.
- Rob nem jött?- jelent meg Niki is az ajtóban, de ő ott megállt, nekidőlve az ajtófélfának, kérdésére pedig csak megingatom a fejem- Majd beszélek vele. Schumacher te meg vigyázz az unokahúgomra, mert kicsinállak.- ezzel vissza is ment, hogy tönkre tegye Nina álomszép konyháját.
- Az utolsó szót cseréld ki egy kissé vulgárisabb kifejezésre, és máris csak keresztapa vagyok.- nyújtotta felém mosolyogva kezét a szőke, mire nevetve csúsztattam apró kezem az ő hatalmas mancsába.
A kocsijába beszállva ütöttem be a GPS-be az úticélunk, ami ma egy gyógyfürdő volt, hogy úszhassak, hiszen mára ezt írta ki a fizioterapeutám, akit ma az egyik gyakornoka helyettesít.
- Említett tegnap egy munkát Nina.- szólalt meg a volán mögül a pilóta, amikor megálltunk az egyik piros lámpánál.
- Pletykás.- sóhajtottam egyet, mire a férfi arcán egy halvány mosoly jelent meg.
- Nem mondott semmi rosszat sem, nyugi. Csak nem szeretném, hogy nagyon megterheld magad Liu, nem volt könnyű ez az időszak, senkinek sem.
- Rá gondolsz?- nézek rá egy tökéletes pókerarcot vágva, mire most rajta van a sor, hogy sóhajtson.
- Figyelj Liu, tudom, hogy mit gondolsz róla, de komolyan minden héten, amikor nincs verseny elmegy a párizsi nagy temetőbe, mivel úgy tudja, hogy hamvasztásod volt, de minden héten virágot visz a Mária szoborhoz, és
- Elég!- ripakodtam rá a férfira, aki erre sóhajtva parkolt le az uszoda előtt, ahol azonnal ki is pattantam a kocsiból- Nem kell megvárj, haza gyaloglok.- ezzel becsaptam a fekete autó ajtaját, és azonnal a fedett rész felé vettem az irányt, ahol tudtam, hogy biztonságban lehetek, mivel csak belépővel rendelkező személyek előtt nyitott ilyenkor a belépés.
- Clotilde nem menekülhetsz folyamatosan a múltad elől.- pattant ki utánam a pilóta is, én pedig a mondata hallatán megdermedtem, hiszen ez az egy mondat minden szempontból ijesztő lehetett volna a számomra. És az is volt.
- Pedig eddig nagyon is jól ment Schumacher.- néztem hátra rá vállam felett, majd futólépésben értem el a fedett helyiség belterébe, ahol egy fiatal lány várt engem integetve.
- Szia, és Ana vagyok, te pedig biztos Thalia.- nyújtotta felém mosolyogva kezét a talán velem egy idős szőke lány, akit ezek szerint Ananak hívnak.
- Szia, igen én vagyok Thalia.- viszonoztam nagy nehezen mosolyát.
- Amúgy nem tipikus orosz neved van, mármint a keresztneved, mert a vezeték neved az, van valami története?- néz rám kíváncsian a lány, és tudom, hogy nem akar rosszat, sőt...
- Elég különleges, de hosszú is, majd egyszer lehet elmesélem.- mosolyogtam ismét a szőkére.
- Mindenkinek vannak különlegesen jó vagy rossz történetei, ezek tesznek bennünekt annyira emberivé.- állt meg velem szemben a nő az egyik medence szélén, és még mindig mosolygott. Valamiért Daniel Ricciardo jutott róla eszembe. Ő mosolygott folyamatosan, amikor találkoztuk, sőt, bármikor amikor látta az ember, Daniel mindig mosolygott.
- Azt hiszem, ezzel egyet tudok érteni.
Legalább három órát töltöttem el a lánnyal, ebben benne volt két óra rehabilitációs torna, és egy óra, amit kávézással töltöttem Anaval, aki igazán kellemes társaságnak bizonyult, együtt hagytuk el az épületet, míg ős saját kocsija felé vette az irányt, addig engem a Ferrarijának dőlve Mick várt.
- Szőke herceg piros Ferrarival?- nézett rám féloldalas mosollyal a szőke lány, mire csak megforgattam szemeim- Na! Csajszi!- neveti el magát- Vagy zaklat? Mert akkor elviszlek.- tette a vállamra kezét, és mostmár teljesen komolyan nézett rám.
- Nem.- ingattam meg fejem nevetve- Csak összekaptam vele még a torna előtt.
- Ah! Szerintem az ott kávé nála.- int felé Ana- Ha neked nem kell, akkor én elfogadon.
- A kávét vagy Micket?- nézek rá nevetve, mire most ő forgatja meg a szemeit.
- Áh szóval a szőke hercegünknek neve is van.- néz rám sejtelmes mosollyal- De amúgy a kocsit.- nevetett mostmár ő is, majd egy köszönés után ott is hagyott, így egy nagy sóhaj után a táskámat átdobva a vállamon indultam el az engem váró, és figyelő szőke felé.
- Egy órája állok itt, és mivel nem jöttél, így elmentem, és vettem neked sütőtökös lattet, tudod milyen nehéz ilyenkor sütőtökös lattet venni? Vagy három helyről tettek ki, mielőtt valahol az eladó megsajnált, és nagy nehezen, de készített nekem egyet, de ott is vagy
- Mick!- szólaltam meg erélyesen, mire csendben maradt, és csak rám figyelt hatalmas szemekkel- Köszönöm.- vettem el tőle azt a papír poharat, amin az én nevem szerepelt, vagyis annak egy oroszosított változata.
- Sajnálom a reggelit, nem volt jogom hozzá.- néz rám bűnbánó tekintettel, én pedig magamhoz ölelem a férfit, amennyire csak tudom jelenlegi állapotomban.
- Ne sajnáld.- engedtem el mosolyogva- Amúgy Anaval ittam kávét, nem akarsz meghívni kajálni?- nézek rá kiskutya szemekkel, mire csak nevetve nyom egy csókot a homlokomra.
- Mire hívjalak meg?
- Valami olaszra.
- A-a, akkor legyen kínai.
- Ne már, akkor együnk thai kaját.
- Na jó, nem! Ki a fene etetett eddig téged? Valami jó kis street food?
- Meki?- nézek rá összehúzott szemekkel.
- Meki.- sóhajt egyet, majd kinyitja nekem az utas oldal felöli ajtót.
Délután háromkor értünk vissza a Mazepin rezidenciára, és Mick azonnal el is vált tőlem, amikor beléptünk, mivel ő már így is késésben volt az esi fogadásról, ahová hivatalosak voltak, mind a hárman, így Nina eldöntötte, hogy egy hatalmas csajos estét tartunk.
- Lia, drágám te vagy az?- hallottam meg a nő hangját, ami a konyhából jött.
- Igen! Segítsek valamit?
- Nem kell! Fürödj le drágám, és vegyél fel valami kényelmes ruhát.
Az emelet felé vettem az irányt, ami eléggé lassan ment, mivel a lábaim még mindig nem voltak tökéletes állapotban, de legalább már nem csak a földszinten tudtam létesülni.
Az asztalomon még mindig gúnyosan nézett velem farkasszemet a boríték, amit még a minap kaptam kézhez, és amiben talán a jövőm kulcsa csücsül még mindig, mert amikor csak kézbe veszem remegni kezd a kezem, és nem hiszem el, hogy ezt végig tudnám csinálni, mert az nem kérdés, hogy akarom-e, mert mindennél jobban szeretném...
- Liu! Segítesz?- kopogott be az ajtómon a német férfi, majd válaszra sem várva dugta be a fejét a szobába, majd amikor relizálta, hogy nincs semmi olyan, amit nem kellene látnia, akkor be is nyomakodott oda.
- Mit csinálnál, ha meztelen flangálnék a szobámban?- nézek rá felvont szemöldökkel.
- Akkor már zárva lenne az ajtód.- nézett rám hatalmas vigyorral, mire neki vágtam az első tárgyat, ami a kezem ügyébe került, sajnos vastag könyveket olvasok- Jól van na, tudod, hogy nem úgy értettem!- néz rám nevetve, hiszen könnyedén elkapta a könyvet, amit felé dobtam.
- Ajánlom is!- mutattam felé fenyegetően mutató ujjammal, miközben morcosan figyeltem.
- Segítesz?- emelte fel a nyakkendőjét, amit ezek szerint nem tud bekötni, ő sem, nem újdonság Forma 1-es körökben...
- Add!- nyújtottam felé a kezem, majd amikor megkaptam a kiegészítőt a férfi elé állva tettem azt a megfelelő helyre, és be is kötöttem a megfelelő módon- Na tünés innen szépfiú.- ütöttem meg a mellkasát, hogy végre hagyjon ott, de ő előtte magához ölelt, és csak miután jól megszorongatott, akkor hagyott ott.
A hatalmas kádba, ami a fürdőszobám közepén kapott helyet egy meleg fürdőt készítettem magamnak, a tetején habbal, és benne nyugtató levendulás olajokkal, erre van nekem a mai nap után szükségem.
- Lia!- kopogott be a fürdőszobám ajtaján nénikém, mire feljebb toltam magam a kádban, így a habok éppen csak elleptek.
- Igen?
- Vettem neked hajfestéket is, tudod a mai csajos napra, de ez világosabb mint a hajad. Viszont csak pár árnyalattal.- kezdett azonnal szabadkozni a nő, mire én nevetni kezdtem a helyzeten.
- Most őszre akarod festeni a hajam?!
koroljov_
89 ember kedveli
✨🌼
Nincsenek hozzászólások
🌼
Megérkeztem egy újabb résszel, viszont, hogy ne legyenek ilyen rendszertelenek az érkező részek, gondoltam ezentúl minden hét szerdáján érkezne egy újabb, ha az megfelelő lenne...
Legyen további szép hetetek!❤️
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top