17. fejezet

~ 2 év múlva ~

Kifújva a tüdőmben maradt levegőt, lassítok le a megfelelő panelház előtt, majd a bejáraton belépve üdvözöl egy szokásos intéssel a biztonsági őr. Oda battyogok Yugyeom felé, majd felkönyökölök a pultra.

- Látom elfáradtál - nevette el magát.

- Ennyire piros vagyok? - kérdeztem.

- Hm..ja, eléggé - bólogatott, miközben a fejemet szugerálta.

- Pedig most még kevesebbett futottam, mint általában - mosolyodtam el.

- Mostanában amúgy hogy-hogy futsz? Több év alatt alig láttalak futni - nézett szemeimbe.

- Nemárt egy kis mozgás, plusz már elvárja az ügynökség - rántottam vállat - De ha nem haragszol meg én most megyek és gyors lefürdök - mondtam, majd egy intés után elindultam az arany színű lift felé.

A lakásomba belépve megcsapja a vaníllia illat az orrom, hiszen pár napja vettem egy illatosítot a nappaliba, ami az egész lakást elárasztja a csodás illattal pedig nincs kicsi az otthonom. A szobámba belépve lekaptam magamról az izzadságomtól vizes ruhákat, majd beálltam a frissítő víz alá.

- Aish~ - szisszentem fel, hiszen a hirtelen forró víz megégette a bőröm, nem tudom elhinni, hogy az este, hogy tudtam ilyen meleg vízben fürdeni.

A tüsfürdőmet megfogva nyomtam a kezembe egy nagyobb adagot amivel áttudom mosni az egész testem. Az illatos szappan habcsíkot hagyott maga után, amit a víz alá állva lemosott az életető nedv. Lezártam a csapot, majd a zuhanykabint kinyitva fogtam meg a vogasra felakasztott törülközőmet, majd lehúzva helyéről töröltem át a testem. Meztelenül indultam el gardróbom felé, ahol ruháim kiválasztása után, az ágyamra raktam a textíliákat, majd lassan felvettem őket. A tükörbe nézve könyveltem el ismét magamban, hogy vadítóan nézek ki. Párat fújtam magamra kedvenc parfümömből, majd kedvenc cipőmet felkapva ami egy bakkancs volt indultam ki a szobamból. Mielőtt belém állnál, hogy minek nyáron bakkancs, előre megjegyzem, hogy ez nem téli. Bármelyik időszakban hordható.

Egy kiadós reggeli után, felkaptam a táskám, majd az ajtót bezárva léptem be ismét a liftbe. Pár perc után, kocsimat kinyitva szállok be, majd időt sem hagyva magamnak indítom el újjonnan vett autómat.

Gondolom biztos érdekel titeket, hogy mi történt velem az elmúlt időben. Miután eljöttem Jungkook-tól, két héten keresztül sírtam utánna. Hogy is mondjam, kissé depressziós lettem abban az időszakban. A szomorúság, düh és csalódottság felemésztett lelkileg, mint fizikailag. Alig ettem, több, mint tíz kilót lefogytam, aminek az lett a vége, hogy járni sem tudtam olyan gyenge voltam, így az egyik nap összestem az utcán. De szerencsémre pont arra járt egy kedves lelkű férfi, aki elvitt engem a korházba, ő végig mellettem volt akkor, pedig nem is ismert. Éjjel-nappal ott ült az ágyam mellett és fogta a kezem. Az elején kissé tartottam tőle, de az idő múltával rájöttem, hogy ő nélkülözhetetlen számomra. Ő felkapart a földről, figyelt arra, hogy normálisan egyek. Visszahízlalt. Ő volt az én reményem, és most is az. Nélküle valószínűleg már a síromban feküdnék alúltápláltság miatt. Ő miatta tudtam tovább lépni Jungkook-on. Ő számomra a gyógyír mindenre.

Byun Baekhyun.

Az ember aki valójában egy angyal. Kérlek ne értsétek félre, nincs köztünk semmi, csak baráti szeretet. Valójában már a kezdetekben megbeszéltük, hogy nem lesz köztünk semmi, hiszen neki van egy csodás párja Park Chanyeol, aki szintén az egyik legjobb barátomnak tudhatok.

Kissé megváltoztam, mint külsőileg és belsőlieg is. Sokkal erősebb lett a személyiségem ami szintén új barátaimnak köszönhető. Megtanítottak élni, így már az sem meglepő ha csúnyán beszélek. Kialakult bennem egy alap bunkóság amit csak a barátaimnak nem mutattam meg. Talán még azt mondhatom magamra, hogy mogorva lettem emellett önfejű és kissé egoista. Rossz irányt választottam volna? Szerintem nem, csak élek. Külsőleg, a hajam is színe is változott elég sokat az évek során, volt piros, vörös, lila, kék, fekete. Most éppen szőke színűen pompázik a fejem búbja. Valahogy ez tetszik a legjobban, hiszen ez a szín sok mindent ábrázol. Ártatlanság, merészség, vadság de mégis aranyos és szexi. A testalkatom is szintén megváltozott, miután Baekie felhízalt ugyan annyira amennyi voltam eredetileg, elkezdtem edzeni Chanyeol-al. Elinte kisse nehéz volt vele tartani a tempót, de egy hónap után még könnyűnek bizonyult. Ennek köszönhetően izmosabb lettem, a hasam is halványan kockás, a fenekem pedig sokkal de sokkal jobb. Így sajnos vagy nem sajnos, de eléggé sok férfi rám hajt.

A munkám természetesen maradt ugyan az, csak annyi különbséggel, hogy már nem csak Dél-Korea arcaként emlegetnek, hanem egész Ázsia arcaként. Ez főként annak köszönhető, hogy kétszer megnyertem a The most handsome facec -t . Sokkal de sokkal több magazín megkeresett avval az indokkal, hogy engem akarnak a címlapra, így két év alatt a pénzem megsokszorozódott, körübelül tízszer annyit keresek egy hónapban, mint pár éve, ennek köszönhetően mindent megengedhetek magamnak. Így vettem egy új autót is, ami nem más, mint egy 2019-es Chevrolet Camaro, természetesen fekete színben. (Fenti kép)

A barátaim szinte maradtak ugyan azok. Ugyan úgy számíthatok bármikor Yoongi-ra és Hoseok-ra. Namjoon is Jin sajnos elköltözött Busan-ba, hiszen ott mind a kettőjüknek, jobb állás ajánlata volt, de temészetesen tartjuk velük a kapcsolatot. Többször elmügyünk az újjonnan vett házukhoz úgymond bulizni, de ez alatt csak azt értem iszogatni és beszélgetni. Mivan Jimin-nel? Az már teljesen más tészta. Miután "szakítottam" avval a rohadékkal, pár hétre rá furcsa módon elkezdett engem kerülni, de mára már mindenkinek szar a fejére. Az elején több szívásfoltot is észrevettünk a nyakán, ami kesőbb átmént harapásokba, és vágásokban. Mindannyian megkérdeztük, hogy mi történt vele, de sohasem mondta el, inkább elrohant egy olyan mondattal, hogy "Nem beszélhetek veletek", így egy idő után mi is feladtuk. Hiszen minden dologhoz kell a másik akarata is, de mi ezt nem láttum Jimin szemeimben. Szerencsére Chanbeak pár nagyon jól kijön mindenkivel, így ők is mindig lejárnak velünk Jinie-ékhez.

Hogy Jungkook-kal mi történt? Tudja a rosseb, nem is nagyon érdekel. Egy ideig még csendben, magamban epekedtem utánna, de rájöttem, hogy fölöslegesen, hiszen úgysem fog megkeresni, így ráhagytam az egész dolgot. Megtanultam leszarni az értéktelen dolgokat, és így Kook-ot is. Sokáig vártam rá, de ő nem jött. Mondjuk ahogy széttéptem a szerződést nem is jöhetett volna utánnam, de én bíztam abban, hogy ő is szeretett engem annyira, mint én őt... de tévedtem. Úgy cselekedett mindig ahogy ő azt mondta, ő nem érzett irántam semmit sem, csak egy lap voltam neki a fiókjába rejtve.

Észre se vettem addig gondolkodtam, míg az ügynökséghez sem értem. A kocsimat leállítva szálltam ki, majd büszkén zártam le, hiszen minden szem arra a csodára figyelt amit az előbb lezártam egy gombnyomással. Táskámat a kezembe vettem, majd a hatalmas épületbe belépve egyből a cég saját kávézójához indultam.

- Szia! Három darab Americanot szeretnék - mondtam, majd arrébb is álltam. Addig telefonomat elővéve, felmentem az internetre majd néztem a másabbnál másabb híreket, az egyiken hirtelen megakad a szemem.
" A Jeon's cég egyre magsabbra tör" . Ahogy látom Jungkook sem tétlenkedik.

- Taehyung-shi itt a kávéja - szólalt meg hátam mögül a csaj.

- Köszönöm - mosolyogtam, majd a kártyámat a megfelelő helyre rakva fizettem ki a három italt, majd a kezembe fogva a kartont amibe benne volt a kávé indultam főnököm irodája felé. A megfelelő ajtóhoz érve kopogás nélkül léptem be az irodába, ahol két barátom tartózkodott.

- Szia TaeTae - köszön Yoongs.

- Tae baba - na igen, Hobi mióta a korházba kerültem így szólot, és meglepetésemre ez Yoongit nem zavarja. Szerencsére csak ritkán szólít így.

- Meghoztam a kávét - mosolyogtam, majd letettem a dohányzó asztalra.

- Ahh, egy angyal vagy - mondta Yoongi, majd egyből kivett egyet a kartomból és inni kezdte.

- Pont ezt akartam mondani - mondta Hoseok, majd ugyan úgy egyből inni kezdte energia bombáját.

- Ohh, nem kell mondani - mosolyodtam el mégjobban, majd a nemlézető hajamat hátracsaptam, mire mind a ketten nevetni kezdtek. - Mára mit kapok?

- Már előre tudom a válaszod, de a Jeon's cég felkért téged egy fotózásra - mondta Yoongi, mire kiköptem a számban lévő kávét.

- Mit akar az a méretes fasz? - kérdezte Hoseok.

- Nem tudom tulajdonképpen, de tegnap megkeresett. Na Tae? - nézett fel rám a papírok közül.

- Nem! - mondtam.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top