Reggel kipihentem ébredtem az ébresztőm hangjára, kezemet kihúzva a takaró alól fogom meg a telefonomat, majd húzom el jobbra a kis ikont. Nyitogatni kezdtem a szemeimet viszont a reggeli napfény miatt pillanatok alatt csuktam vissza íriszeimet. Reménykedve fordultam át másik oldalamra, hogy a mai nap folyamán végre normálisan kinyissam szemeimet. Szomorúan tudatosult bennem, hogy senki sem feküdt mellettem, így egy sóhajtás kiséretében körbe néztem a hatalmas szobában, amit teljesen körbeölelt a reggeli napfény. Kinyujtóztattam elgémberedett végtagjaimat, felültem az ágyon, majd kinéztem a szoba nagyságához megfelelő ablakon. A párkányon sorakoztak a szebbnél szebb virágok amiket szívenesen megszagoltam volna, de túl lustának éreztem magam. Próbáltam kikászálódni az este rám tekeredert takaró alól. Egyből a fürdőszoba felé vettem az irányom, ahol levedlettem magamról pizsamámat.

Óvatosan megnyitottam a vizet, hiszen nem terveztem magam leforrázni a nap folyamán. A meleg víz csípte a bőrömet, fejem búbjától végigfolyt lábújjaim végéig. A meleg már forró víz piros csíkokat hagyott maga után testem összes pontján. Kedvenc tusfürdőmet kezelésbe véve, megtisztítottam csupasz bőröm teljes felületét, jó habosra kenve. Bő vízzel lemostam magamról a koszt, majd ennek végeztével elzártam az éltető vizet. Kiléptem a földön heverő szőnyegre, kezembe fogva a törülközöm segítségével szárázra töröltem magam, majd derekam köre tekertem a már vizes törülközőt. Piros arccal álltam a tükör elé, amiben szinte semmit sem láttam a meleg víz álltal létrejött pára miatt. Kezemet felemelve türlöm le a tükörre szállt párát, majd lehajolva mostam meg az arcom, majd álpoltam le. A hűvös víz hatására kirázott a hideg, így teljesen ébernek éreztem magam. Egy alapos fogmosás után egy reklám mosoly kíséretében léptem ki a fürdőszobából.

Eltántorogtam gardróbomba, ahol bő tíz perces álldogálás után, vissztértem szobámba mai ruháimmal a kezembe. Derekamról lefejtettem a törülközöt, majd az ágyamra dobva vettem fel magamra ruháimat. Az ajtó feletti órára pillantva eboldogan veszem tudomásul, hogy még bőven van időm készülődni, így semmi sietség nélkül húztam magamra a ruhadarabokat. A tükör elé beállva büszkén tudatosul bennem, hogy ismét vadító a külsöm. Megfordulva konstatálom, hogy még a fenekem is nagyon jó ebben a nadrágban.

Ismét a gardróbba lépve veszem le egyik táskámat a helyéről, majd két fújásnyi parfümöt is rakok magamra. Még mielőtt kiléptem volna véglegesen szobám ajtaján megnéztem az összhatást, majd elmosolyodtam. A szobából kilépve, megyek a konyhába ahol egy pohár víz töltése után emelem ajkaim közé a poharat, majd egyből megiszom az egész pohár vizet. Szomorúan veszem tudomásul, hogy Kook sehol sincs a láthatáron. Mégegyszer körülnézek, majd az üres poharat lerakva, indulok el táskám felé, de utam közben megpillantom Jungkook telefonját a konyhapulton. A kijelzőre bizonyos J.P név van kiírva, gondolom valaki hívja.

- Jungkook hívnak - ordítottam el magam, majd ténylegesen elmentem táskámért, majd az ajtó előtt vártam, hogy végre kikászálódjon munkaadóm ebből a rohadt házból.

Több tíz perc után, még mindig az ajtóval szemezek, már avval a gondolattal, hogy itt hagyom Kook-ot a francba és megyek dolgozni, hiszen annyira elment már az idő, mint általában megint ismét késésben vagyok. Bő öt perc múlva, sem jelent meg a várt személy, így egy szó nélkül mentem ki az ajtón, majd vettem elő autóm kulcsát. Megint csalódást okozott nekem. Újra megszegte az ígéretét, lehet azt hiszed túlreagálom, de én csak annyit vártam el tőle, hogy betartsa az ígéretét.

***

A nap végeztével fáradtan lépek ki az ügynökség ajtaján Yoongi-val és Hoseok-kal.

- Ti merre mentek? - kérdeztem szomorúan, hiszen a reggeli eset megalapozta az egész napi kedvem.

- Haza - mondta Yoongs.

- Valami baj van Tae? - kérdezte Hobi miközben közelebb jött hozzám.

- Nincs semmi, csak fáradt vagyok - mondtam egy álmosollyal.

- Yoongs téged nem emlékeztet valamire ez a mosoly? - kérdezte Hoseok párját.

- Nem talán arra gondolsz mikor mosolyognia kell egy képen kicsim? - kérdezte Yoongi.

- Pontosan, eltaláltad - mosolygott Hoseok.

- Öm.. bocsi de mennem kell - fordultam volna el, de mind a ketten megragadták a karomat, majd elkezdtek húzni gondolom a kocsijuk fele - Engedjetek el! - kapálóztam.

- Maradj nyugton Taehyung, mert így meg fogsz rugni - morgott Yoongi, mire abbahagytam.

- Elengednétek?

- Nem, mert akkor elfutsz - mondta Hobi.

- Nem fogok - mondtam.

- Komolyan? - kérdezte, egy olyan temosthülyeneknézel fejjel.

- Nem - hajtottam le.

- Gyere - mondta Yoongi, mikor a kocsihoz értünk, beraktak hátra, majd beszálltak és a házukhoz hajtottunk.

- Szállj ki TaeTae - mondta Hoseok, tettem amire kért. Követtem őket a ház bejáratáig. Yoongi kinyitotta a falapot, majd beinvitáltak. Leültek velem szemben a kanapére én pedig az egyik fotelban foglaltam helyet.

- Hallgatunk, mi a baj? - kérdezte Yoongi. Sokáig csendben voltam mivel azon gondolkodtam, hogy hogyan tudnám nekik azt elmondani ami köztem és Jungkook között úgy, hogy ne közöljem velük, hogy a kurvája vagyok - Én most nem a főnöködként ülök itt hanem barátodként és Hobi is. Rendben? - bólintottam - Akkor kérlek mond el mi bánt.

- Nem tudom, hogy-hogy kéne ezt elmondanom - mondtam, majd lehajtottam a fejem.

- Segítek, szavakkal - mondta Hobi, felnéztem mire rám mosolygott én pedig egy csúnya pillantással megajándékoztam, mint ahogy Yoongi is - most mivan?

- Semmi, inkább folytasd - mondta Yoongs.

- Szóval én úgymond együtt vagyok valakivel... - mondtam volna tovább, de Suga közbevágott.

- Úgymond? - kérdezte.

- Nem mondtuk ki, de mi már ... lefeküdtünk egymással, és úgy eléggé össze vagyunk zárva - mondtam.

- Nem értem evvel mi a baj - mondta Hobi.

- Több dolgot megígért nekem amit nem tartott be. Elfelejtett engem egyszer, de ma reggel is.

- Mi volt az - az ígéret? - néztek rám.

- Az, hogy minden nap visz és hoz engem a munkába. Tudom butaság, de én csak ezt az egyet kértem tőle, sőt tetözve a dolgot nem is kértem hanem ő jelentette ki ezt a dolgot. Én csak ennyit vártam el - hajtottam le ismét a fejem.

- Értem TaeTae, a helyedben én is így cselekedtem volna - mondta Hobi, majd odajöttek, mind a ketten mellém, majd átöleltek.

- Elmondod ki ö kicsi Tae? - kérdezte Yoongi.

- Jungkook...

- Jeon Jungkook?! - kérdeztek vissza mind a ketten.

- Igen - bólintottam.

- Megmondtam, hogy egy rohadék - mutatott Hoseok a párjárá.

- Jó, igazad volt kicsim - mondta Yoongi egy mosollyal.

- Ma itt aludhatok? - kérdeztem mivel semmi kedvem sem volt kormány elé ülni, vagy akár Jungkook-kal egy házban aludni.

- Persze, vendégszoba megfelel? - kérdezte Hoseok.

- Tökéletes - mondtam mosolyogva.

- Király, akkor... - mondta volna tovább, de én félbeszakítottam.

- Csak egyet kérek - tartottam fel mutatóújjam.

- Mi lenne az? - nézett rám Yoongi.

- Legyetek hallkak, kérlek ~ - biggyesztettem le az ajkaimat.

- Mivan? - kérdezte Yoongi.

- Namjoon mesélte, hogy mikor itt aludt nem tudott aludni Yoongi nyögéseitől, amúgy azt hittem te vagy a domináns - mutattam főnökömre.

- Mi?! - esett le az álla.

- De komolyan fullra azt hittem, mondjuk Hoseok magasabb mint te vagy fél fejjel, de akkor is te olyan mogorva vagy ő pedig egy napsugár - mondtam, miközben közöttük hadonásztam.

- Mi a szar... - mondta Hoseok, de én folytattam.

- Mit is mondtál régen Yoongi, " engem nem fog senkisem seggbe baszni" - mélyítettem el a hangom, és úgy röhögtem fel.

- Pfu... Kim Taehyung - mondták mind a ketten, majd elindultak felém én pedig futva mentem az emelet felé, majd rohantam fel a lépcsőn.

- Álljh meg - mondta a fiatalabb hyungom.

- Oké - mondtam, majd megálltam az egyik ajtó előtt.

- Ez itt pont a te szobád lesz - mondta Suga, mire benyitottam. A szobában a barna szín uralkodott, gyönyörű volt mégis férfias.

- Köszönöm! - majd majd az ágyra vetettem magam.

- Semmi, de ezt még holnap megbeszéljük. Csak eléggé kifarasztottál te hülye kölyök - rázta a fejét Yoongi, majd mind a ketten kimentek a szobából.