[End] 25.rész

Bakugou bekattant, majd neki rontva a még élő srácoknak, nem kímélve őket, szó szerint kitekerte a nyakukat.Mikor megjelentek a kis kék szilánkok, amiket már úgy ismerünk, leültem a földre az üveges tekimtetem társaságában.Nem tudtam elhinni, hogy itt ennyit ér egy emberi élet...

-[Név]?-guggolt le mellém Eugou-Jól vagy?

Mielőtt bármit is válaszolhattam volna elfogott egy hányingerhez hasonló érzés,a fejem fájni kezdett.Émelyegtem.Igaz,csak egy pillanatra csuktam le a szemem, de mikor újra kinyitottam nem az előző helyen találtam magam.

-Oh...[Név].Az eslő női játékos!Üdvözöllek!

-Sammael?-a hangom megremegett, ahogyan ránéztem az eléggé karizmatikus, vöröslően csillogó hajú démon, valamint e világ vezetőjére.

-Látom már nem kell bemutatkoznom-villantotta meg tühegyes fogait, miközben egy magabiztos vigyorra húzta a száját-Igazából meglepődtem! Mármint, valahogy tudtam, hogy te elfogsz idáig jutni...Eléggé megvárattatok, mit ne mondjak.Évtizedek óta nem jött ellenem senki sem megküzdeni.Gondolom mondanom sem kell, mennyire is unatkoztam nélkületek-vezette körbe világitó tekintetét, tivábbra is egy gúnyos vigyorral a száján-Oh...-kapott a szája elé-Hol a csapat többi tagja?Kicsit megfogyatkoztatok, nem gondolod?Milyen jót nevettem, mikor végig néztem, mennyit is szenvedtek.

-Elég lesz szarházi!-támadt neki hátulról Katsuki, aki először fogta fel, hogy mi is történik, majd tört ki a sokkból.

Gin kétségbeesetten nézett a szemeimbe, majd a fejét Eugeo-ra kapta, aki felém közeledett.

-Találkozunk a vég után [Név]!-a diú nem tétovázva közelebb hajolt, majd egy gyors arca puszi után, meg sem várva a reakcióm Bakugou irányába futott.Ő is hátulról próbált megtámadni a hajszíne miatt kitűnő vörös férfit, de elkapva a szőke kezét, kitekerte a vállát.

-A kurva életbe!-üvöltötte el magát Katsuki, majd ismét Sammael-nek rontott.Összenéztünk Gin-nel és egymásra bólintva mi is beszálltunk az épp előttünk folyó harcba.

Eugeo kapott még egy gyomorszájon rugást, mire a földre hullva összekuporodott.A válla már menthetetlen volt, ráadásul még vért is köhögni kezdett.

-Eugeo?!

-Hagyjatok!Bal!-balra hajoltam, ahogy Gin és Katsuki is, viszont a szőke így pont belehajolt az ütésbe.

-Bazdmeg!Mondhattad volna, hogy kinek!-mire újra hátrafordultunk csak a kék szikrák szálltak fel.

Gin, aki épp valami álattá változott és Katsuki, aki robbantgatott, úgy tettek mintha semmi sem történt volna harcoltak tovább.

A fehér hajú összeesett, mjre odapattantam mellé. Gin homlokon puszilt, majd ő is csak elpárolgott.

Komolyan nem értettem, hogy mi is van.Megdordultam...Bárcsak ne tettem volna. Sammael úgy intézett el minket, hogy még a képességét sem használta.Épp Katsuki-t rugdalta, aki már szintén vért hányt, majd amikor észrevette, hogy figyelem, amennyire csak tudta, megemelte a hangját.

-Ne nézz ide! Fordulj el!-nem hallgattam rá.Odafutottam mellé, majd megnéztem mit tudok segíteni.

-Regeneráció...Regerenáció-kutattam a képességeim között.

-Hagyd [Név]...-fogta meg a kezem, mire az ölembe engedtem.A fiú letörölte a száját, majd felnézve rám, nagy nehezen félig felült és ajkait az enyémre helyezte.Átkarolta a nyakam, hogy könnyebben tartsa magát, én pedig a fejénél fogtam meg.A hirtelen érzés elmúlt és mire kinyitottam a szemeim a fiú sehol sem volt...

A végére már hangos zokogásban törtem ki. Meghallottam a férfi őrült nevetését,majd közeledő lépteit.

Minden! De minden képességünket használtuk ellene! Ő pedig a nélkül is simán felénk kerekedik.Talán nem véletlen ő az uralkodó...A tüdőmet majdnem kiköptem, szinte magamat hergeltem.Felszívtam magam.

Nem mindent adtam bele!Van még valami! Az a lap! Mi volt ráírva?

-Etf! Iuur!-hirtelen nem tudtam mi történik körülöttem.Csak a sötétséget láttam, majd pár pillanat múlva magamat kívülről.Vörös-fekete lángokba borulva, ahogyan térdelek a földön.

Valami különleges aurát árasztva magamból darabosan sikerült felállnom, majd megfordulva egy teljes fogsoros vigyorral ránéztem Sammael-re.

-Hé!Mimden rendben?Nem nézel ki valami jól...-méregetett,de mintha meg sem szólalt volna a bal bokámat húzva futni kezdtem felé.

Aki legyőzi, sgy kívánság + a trón.Nekem nem kell az a kurva trón!Egy valami kell...

✨ ✨ ✨

Reggel a sötétitőn átragyogó napsugarak melegére kelltem fel,amik bevilágítva az egész szobám rálátást nyerhettem milyen sok por is van a légtérben.A kollégiumi szobatársam Shiro is már ébredezett, így miután késznek nyílvánítva magunkat, felöltözve lementünk reggelizni, majd az iskola felé vettük az irányt, ahol egyből belefutottunk a balhés társaságba.

Kou, Zen, Gin, Eugeou és Bakugou épp a suli kapuját támasztották, miközben mobiloztak.

-Jó reggelt-motyogtam kábán.

-Jobbat...

-Ma elmehetnénk suli után valahova...

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top