13.rész

Reggel, mikor felkeltem,csak az alvó fiúkkal találtam szemben magam.Nem sokára ők is felkeltek, ezért nem kellett sokat unatkoznom.
-Amúgy, mi volt éjszaka?-próbáltam visszaemlékezni kevesebb sikerrel.
-Jött valami Yuuki gyerek, vagy ki, aztán elkezdett ölelgetni.Aztán megölted.
-Jah,azzal a pisztoly szerűséggel nem?
-Nem...
-Azzal a karddal, amit a gyerek hagyott itt.
-Tudod, amit elraktál...
-Ezzel?-húztam elő a fegyvert.
-Igen,azzal.
-Akkor én miért emlékeztem másra? -egy ideig, még ezen gondolkodtam, aztán másra terelődött a figyelmem. Szóval, hogy ha a karddal öltem meg, a lelke még mindig nálam van.Nem?Azt hiszem valami olyasmit mondott Shiro, hogy meg lehet őket idézni.Talán...
-Min gondolkodsz?-fogta meg a vállam Zen.
-Semmi-legyintettem mosolyogva, majd lehámoztam magamról a kezét.
-Hagyd már békén-jött közelebb Katsuki-Miért kell ennyire rá tapadni?
-Na, megszólalt...-csatlakozott be az újabb beszélgetésnek induló veszekedésbe Gin is.
-Megint veszekedtek?-lépett közelebb Kou,majd a végén Eugeo is beszállt a vitába.Arrébb vonultam tőlük.
-Shiro?
-Hm?-jelent meg a semmiből.
-Akkor, akiket ezzel a karddal ölök meg,azoknak nálam van a lelkük.
-Igen, miért?
-Jah, csak kérdem.
-Hát jó.Ennyi?
Elhatároztuk, hogy tovább megyünk.Találkoztunk is egy csapattal, akik kisebb szintűek voltak nálunk, így nem jelentett problémát az elintézésük.Még egy kicsit tovább utaztunk.Egy aránylag jónak tűnő helyen leszálltunk, majd tüzet gyújtottunk, ugyanis sötétedett.Mindenki köré ült, ezért én is helyet foglaltam.
-Unatkozok-dölt hátra Eugeo.
-Hát,már elég unalmas ez a hely...
-Bárkivel találkozunk, mindenki kisebb szintű, mint mi.
-És, izé, meddig kell ezt folytatni?-kapcsolódtam be én is a társalgásba.
-Addig, amíg már csak 100 csapat marad életben...Akkor,átkerülünk egy nagyobb arénába, és ott kell ellenük megküzdenünk.Aki utoljára marad életben, az mehet Sammael ellen megküzdeni és elvenni a trónját.
-Mivan akkor, hogy ha nem sikerül?
-Akkor ott helyben meghalunk.Már sok éven keresztül ez játszódik.
Elmentem aludni.Természetesen,megint az éjszaka kellős közepén ébredtem fel,mert rémálmok gyötörnek, amióta a kard nálam van.Ám,most nem egyedül találtam magam, ugyanis Gin is valamit ügyködött.
-Aludnod kéne...-mentem oda hozzá.
-Ezt nem szeretném pont tőled hallani...-rám sem nézett, miközben beszélt, hanem tovább csinálta a dolgát.
-Mit csinálsz?
-Nem tök mindegy?
-Nem.
-És miért is nem?
-Mert kíváncsi vagyok-ekkor már felém fordította a fejét.
-Pedig, semmi olyat nem csinálok, ami érdekes lehetne...

Azóta napiszinten legalább 2 csapatot elintéztünk, a szintem kb. 800 körül lehet. Nemtudom, mennyi idő telhetett el, ugyanis itt gyorsabban pörög az idő.
Egy újabb csapattal találtuk szembe magunkat.Amíg távol voltak,lövöldöztem őket,majd amikor már elég közel elővettem a Lélekfogó kardot és azzal ontottam ki az életüket.
---
Sziasztok!Bocsi, hogy tegnap nem volt rész, csakkicsit kifáradtam a 0.+zenesuli után, így amikor hazaértem bealudtam.
Holnap biztos , hogy lesz rész, ugyanis szerda lesz.Remélem tetszett. ❤️❤️
~Kyett~

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top