-De csodálatos!-bámultam tágra nyilt szemekkel Nemetország első képkockáit.
Az út fantasztikus volt. Még soha nem repültem ezért új volt számomra a légi tér. De tetszett. Örülök hogy úgy döntöttem hogy jövök.
Közben haladtunk közelebb a nagy tömeghez.
-Állítólag itt kellene legyenek.- hadarta szemeivel a tömeget kutató anyám.
-Ott vannak!-mutattam a tömeg középébe.
Lökdösődve de odajutottunk hozzájuk.
Megvolt a köszönés és az ilyenkor szokásos rövid beszélgetés.

-Itt, ez a sárga ház a miénk.-mutatott a ház felé unokatestvérem Lina.
-Nagyon szép. Még sohasem láttam.-húztam mosolyra számat.

Behurcoltunk a dolgainkat majd mindenki bepakolt a neki szánt szobába.
Én Lina szobájába kaptam helyet, anyámé a vendég szoba lett.

Megvolt a közös vacsora, ami kimondottan finom volt. Egy hagyományos német étel.

A vacsora után Linával sétálni indultunk.
-Olyan szép itt minden, jobb mint otthon.-áradoztam a lánynak.
-Igaz. Szeretek itt lakni. Még a szomszédok is elviselhetőek.
De ők...-mutatott egy hangulatos kis házra, ami pont az övék mellett volt.
-Igen, mi van velünk?-álltam választ várva.
-A fiú olyan helyes. Szép, mogyoró barna szemei, barna haja. Igazi álompasi.-áradozott a szomszéd fiúról.
-Pont mint neki...-törtek elő  az emlékeim.
-Kinek? Van barátod? Hogy hívják? Errőlén miért nem tudok?-zúditotta nyakamba a kérdéseket.
Ekkor valami furcsa történt, az eddig emlegetett szomszéd kilépett a kapun.
-Ez lehetetlen! Ő az!néztem magam elé, majd értelmetlenül álló unokatestvéremre.

Itt lenne a folytatás ❤
Mia véleményetek?
Szofi Bencét láthatta szerintetek?