Louis szemszög

- Általad lett súlyos az állapota? - kérdezte Willfred rám sem nézve. Megfagyott ereimben a vér. Mivel gondolom sokáig nem válaszoltam, rámkapta tekintetét. - Ittál hát a véréből..- sohajtott. - De sikerült leállnod, tekintve, hogy még életben van. Erre büszke vagyok.
- Ha belehalltam volna se ölném őt meg. Ő az életem értelme.
- Ez bajos. De visszatérve: A kötelék növeléséhez vérét kell venned. Majdnem szívleállásig kell innod a vérét.
- Tessék?! De hát, ha nem figyelek rendesen meghalhat!
- Igen. Épp emiatt bajos, de nem fejeztem be.
- Sajnálom. Kérlek folytasd.
- Miután vérét vetted, neki kell innia a tiédből, hogy a szervezete rád álljon. Eddig kapís?
- Igen.
- Ezután jön a legkönnyebb rész.
- Mi volna az?
- Le kell feküdnötök, hogy testetek, lelketek, mindenetek eggyéválljon. Két férfi között mindez egyszerűbb. A ferfi-női pároknál viszont csupán akkor véglegesedik a kötődés erőssége ha a mindezek végén a nő méhében megfogan a gyermek.
- De Harry ugyebár nem lehet várandós, akkor is véglegesedik a kötés?
- Mindenbizonnyal.
- Köszönöm szépen Fred. Hálám örökké üldözni fog.
- Ugyan Lou. - felelte ahogy kiléptem a házából. Majd búcsú után elindultam Desmond-ékhoz.
///
A ház előtt álltam. Mélyeket lélegeztem, majd minden erőmet összeszedve bekopogtam. Talán egy perc, talán annyisem tellt el, majd kivágódott az ajtó. Az ajtóban álló Anne a nyakamba borúlva zokogott.
- Harry... - suttogta - Hol van Harry? - kérdezte erélyesebben, mire Des is kijött.
- Biztonságban. Velem van.
- Miért nem hoztad haza?! - kérdezte Des, mire összerezzentem.
- Mert én nem jöhetek ide vissza. Nem biztonságos. Bárkit megölhetek itt.
- Miért? Harry-t is megölheted ha veled marad!
- Tudom, de ő nem akar visszajönni. - Anne tenyereibe temette az arcát és térdre rogyva zokogott tovább. - Sajnálom.
- Louis, esküdj meg rá, hogy nem esik baja veled.
- Minden tőlem telhetőt megteszek.
- Esküszöl?
- Esküszöm.