14.rész
Dabi szemszög:
Kinyitotta a szekrényt és nem talált semmit. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel.
-Megmondtam hogy nincs itt.
-Szerencséd. De majd még visszajövök.
Lement a lépcsőn és elhagyta a lakásom. Amint megbizonyosodtam arról hogy nincs már itt, kinyitottam a rejtett ajtót. A látványra ami ott fogadott elkuncogtam magam. Kis bombám ott kuporgott az egyik sarokban, és aranyosan csokit majszolt.
-Most min kuncogsz?-kérdezte duzzogva.
-Azt hogy hogy lehetsz ilyen aranyos.
-Nyem is vagyok az.
-De.
Felemeltem és kivittem a hálóba. Leültettem és megpusziltam. A szekrény aljából elővettem a bőröndöket.
-Szerelmem mit csinálsz?
-Pakolok. El kell mennünk minél hamarabb. Idő kérdése hogy mások is megtaláljanak.
-Segítsek?
-Nem kell babám. Ülj csak.
Kivettem az összes ruhánkat bepakoltam, majd a fürdőből is mindent elraktam. Lementem és készítettem ételt az útra. Azt egy hátizsákba tettem, a hamis papírjainkkal együtt.
-Kicsim változnunk kell.
-Ezt hogy érted?
-Meg kell változtatnunk a külsőnket.
-Hogy?
-Befestjük a hajad, kapsz kontaktlencsét.
-Te is?
-Én is. Megkérjük Togát ő biztos megcsinálja.
-Mit csinálok meg?-kérdezte hirtelen egy hang a hátam mögül.
-Bazd meg te lány. Ne ijesztgess.
-Szóval mit kell megcsinálnom?
-Meg kell változtatni a külsőnket.
-Hozok cuccokat. Addig várjatok.
-Hidd el nem megyünk sehova addig.
Nem sokkal később visszatért a szőkeség festékekkel és kontaktlencsékkel.
-Kezdjük veled Katsuki.
-Jó.
Toga befestette kékre a haját és kapott, kék kontaktlencsét.
Lehajtott fejjel jött ki a szobából.
-Így is gyönyörű vagy.-mondtam, és megpusziltam a homlokát.
-Dabi te jössz.
Bementem, leültem a székre és vártam mit hoz ki belőlem Toga.
Hajamat viaszafestette vörösre és zöld kontaktlencsét kaptam. A bőrömet alapozóval kente be, ezzel el fedve az árulkodó jeleket.
Kimentem a szerelmemhez a csomagokkal a kezemben.
-Toga kérlek mondd el Hawksnak hogy köszönök mindent.
-Jó.
-Neked is hálás vagyok-mondtam majd barátilag megöleltem .
Miután elbúcsúztunk Togától, elindultunk autóval, jó messzire innen.
Körülbelül három órája lehettünk úton amikor csörgött a telefonom. Tudtam hogy vagy Toga vagy Hawks hív mert csak ők tudják ezt a számot.
-Haló
-Dabi ugye nem felejtetted el a gyűrűt és hogy mit terveztél mára.
-Neked is szia Hawks. Nem nem felejtettem el.
-Akkor jó. Toga mondta hogy elindultatok.
-Ne haragudj hogy nem szóltam, de apám váratlanul betoppant. Muszáj volt cselekednem.
-Persze, megértem. Én most megyek. Vigyázzatok magatokra.
-Te is te csirke. Szia
-Szia-ezzel bontottuk a vonalat.
Este megálltam egy tisztás mellett. Kiszálltam az autóból, és kisegítettem a kis bombámat. Kurva ideges voltam. A gyűrű a zsebemben. A szerelmem mellettem. A csillagok felettem. Itt az idő.
Kicsit sétáltunk a tisztáson aztán letérdeltem elé.
-Kicsim. Te vagy életem szerelme. Fény az éjszakában, csend a zajban, nyugalom a viharban, biztos a bizonytalanban, biztonság a veszélyben. Nélküled nem az lennék aki most vagyok. Nélküled nem várnám azt hogy mikor születik meg a gyermekünk. Nélküled még mindig egy semmirekellő, gonosztevő lennék. Megváltoztattál. Ezért nagyon hálás vagyok neked. Tudnod kell hogy mindennél jobban szeretlek. Mindig melletted leszek. Szeretlek. Bakugou Katsuki megtisztelnél azzal hogy hozzám jössz?
A végére behunytam a szemem és úgy vártam a reakcióját. Egyszercsak azt éreztem hogy egy test csapódik nekem , ami úgy szorít mintha az élete múlna rajta. Kinyitottam a szemem és azt láttam hogy a szerelmem sírva ölel magához. Karjaimmal átfontam a derekát. Pár perc múlva, mikor már csak a szipogását hallottam, megkérdeztem:
-Mi a válaszod?
-Igen! Akárhányszor kérdezed meg igen.
A gyűrűt az ujjára húztam, majd ostromolni kezdtem puha párnácskáit.
Visszamentünk az autóhoz. Mivel mindketten elég fáradtak voltunk, beültünk hátra. Én bezártam az ajtókat, majd szerelmemmel a karjaimban elaludtam.
Sziasztok gumicukrok. Itt az új rész az ígéretemhez hűen amit @5animefan-nak tettem. Szóval ez a rész neki szól.💜💜💜💜 Boldog Mikulást utólag is ❤️❤️❤️❤️❤️🎅🎅🎅🎅🎅
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top