Dabi szemszög

Azután hogy megbeszéltük ezt az egészet, lefeküdtem az ágyra, és becsuktam a szemem, hogy én majd alszom, de a kis bombám ezt másképp gondolta, mert rám ült, puszilgatott, harapdált, és még a csípőjét is mozgatta.
-Mit szeretnél baba?-kérdeztem, és megfogtam a csípőjét hogy ne tudja mozgatni.
-Téged, magamban.
-Kérésed számomra parancs.
Azzal fordítottam a helyzeten és nedves puszikkal hintettem be egész felsőtestét. A belső combján szívás nyomokat hagytam, amiket édes nyögésekkel díjazott. Kínzó lassúsággal húztam le az alsónadrágját. Miután megszabadultam a zavaró anyagtól, apró puszikkal leptem el a tagját. Amikor tágítani akartam, felhúzott magához egy csókra, amit készségesen viszonoztam.
-Téged akarlak most.
-De.....
-Nincs de csak csináld.
Óvatosan, lassan hatoltam belé. Félúton megálltam és letöröltem a könnyeit,majd egy lökéssel az egész hosszom benne volt. Fájdalmasan felnyögött, ezért, megcsókoltam és vártam. Amikor fellökte a csípőjét, mozogni kezdtem. A szobát a nyögéseink töltötték be. Miután mindkettönket a csúcsra jutattam, mellé dőltem, és magamhoz öleltem. A fejét a mellkasomra rakta és már csak a szuszogását hallottam, aminek hatására én is elaludtam.
Pár órával később arra ébredtem, hogy szerelmem könnyes szemekkel rázogatja a vállam.
-Baba mi a baj?
-Rosszat álmodtam.
Magamhoz öleltem és elkezdtem ringatni.
-Shhh baba semmi baj, itt vagyok.
Keservesen sírt, könnyeivel eláztatva a vállam.
-Mit álmodtál kincsem?
-Azt hogy egyedül maradok a picivel, mert te már nem szeretsz.
-Baba. Ez nem fog megtörténni. Mindig itt leszek veled.
-Ígéred?
-Ígérem
Ezután csillapodott a sírása és egy idő után, szorosan hozzám bújva aludt el újra.
Másnap reggel, mikor felébredtem nem találtam magam mellett a szerelmem. Körülnéztem a szobában, majd hangokra lettem figyelmes, amik a fürdőből jöttek. Felkeltem és bementem a fürdőbe, ahol azt láttam hogy a kis sünim a Wc fölé görnyedve adja ki a gyomra tartalmát. Odasétáltam és elkezdtem simogatni a hátát. Nem sokkal később ő felállt, odasétált a csaphoz, és kiöblítette a száját. Időközben én is felálltam, majd a karjaimba zártam.
-Ne haragudj hogy felébresztettelek.-motyogta a mellkasomba.
-Semmi baj baba. Most már jobb egy kicsit?-kérdeztem, mire csak egy bólintást kaptam válaszul.
Pár  percig még így álldogáltunk, aztán felvettem, bevitte a hálónkba, az ágyra fektettem és mellé feküdtem. Ő hozzám bújva kezdett el mintákat rajzolni a mellkasomra. Én a gyönyörű szőke tincseivel játszottam.
-Tudom hogy butaság még ezen gondolkodni, de szerinted mi legyen a neve a picinek?
-Nem tudom. Neked van ötleted Gyönyörűm?
-Szerintem ha kislány lesz akkor legyen mondjuk Yui.
-És ha kisfiú?
-Akkor Touya.-mondta félénken.
-Nekem tetszik.
-Tényleg?-nézett rám csillogó szemekkel.
-Tényleg-válaszoltam és megpusziltam.
-Nem vagy éhes Kicsim?
-Most nem. Dabi
-Hm?
-Kérdezhetek valamit?
-Persze.
-Amit éjjel ígértél azt komolyan gondoltad és be is fogod tartani?
-Ez nem kérdés. Persze hogy komolyan gondoltam és be is tartom. Te vagy az életem értelme. Mindennél jobban szeretlek és a gyermekünket is így fogom.
Erre a rövid kis monológra, könnyek szöktek a szemébe és úgy bújt hozzám még jobban.
-Én is mindennél jobban szeretlek téged.
Meghitt pillanatunkat az zavarta meg hogy valaki kopogott az ajtón.
-Ki a franc lehet az ilyen korán? Megyek megnézem.
Kimásztam az ágyból és azt ajtóhoz mentem. Először kinéztem a kukucskálón és megláttam azt a személyt akit a legkevésbé akartam. Az apámat. Gyorsan felfutottam a szobába.
-Kicsim itt van apám úgyhogy most el kell bújnod oké?
-Jó. De hová?
-A szekrénybe.
Kinyitottam az ajtót és ő bebújt.
-Maradj nagyon csendben. Jó?
-Oké.
Megpusziltam, becsuktam az ajtót és lementem kinyitni a bejárati ajtót.
-Mit akarsz itt?-kérdeztem kicsit sem kedvesen.
-Hol van?
-Kiről beszélsz?
-Arról a kis hős tanoncról, akit elraboltál.
-Nem tudom hol van.
-Én azért körülnézek.-mondta majd arrébb lökött az ajtóból és elkezdte felforgatni a lakásom.
-Hé mi a faszt csinálsz?!
-Keresek.-felelte és folytatta tovább.
Miután az egész nappalit és konyhát felforgatta, a vendég szobába ment. Ott is mindent szétdobált és kinyitott.
Aztán átment a mi szobánkba. Itt nagyon pánikoltam.
-Nincs itt. Menj el.
-Én azért ezt a szobát is megnézem.
Bement én pedig utána. Benézett az ágy alá, a fürdőbe, a szekrények mögé, és a hosszabb fiókokat is kihúzkodta. Az egyik szekrényt kinyitotta és kidobált belőle mindent. Amikor ahhoz a szekrényhez ért ahová szerelmemet bújtattam, a torkomban dobogott a szívem. Lassan kinyitotta a szekrényt és............

Tudom, tudom pont itt abbahagyni. De majd a következő részben mindent megtudtok addig is legyetek jó kis gumicukrok.
Sziasztok 💜💜💜💜💜💜