- A múltkor kicsúszott a szádon, hogy nem kapsz tőlem elég figyelmet. Az a helyzet, hogy beláttam ezt a hibámat, ezért kérlek hagyd, hogy helyre hozzam - Abu Dhabi egyik legszebb negyedében, a szakadó hóesésben sétáltunk. Szilveszter napján az emberek kivonultak a nevezetes terekre, hogy együtt ünnepelhessék az újév kezdetét. Tudtam, hogy Leyla még nem volt ilyen rendezvényen, ezért vállát átkarolva magamhoz húztam őt. Az emberek között sétálva újra elfelejtettem a sok problémát, ami engem érintett. Nem érdekelt Makhmut, és nem foglalkoztam a bosszúmmal. Leyla és a randevúnk a tudtomra adta azt, hogy mi az a dolog, amit sikerült elfelejtenem. - Igazad volt abban, hogy másra sem gondoltam, csak a bosszúmra - híres épületek előtt ácsorogva vele szembe fordultam és mélyen a szemébe pillantottam. Arcán láttam, hogy megnyugodott és meg is bocsátott nekem.

- Örülök, hogy végre belátod! Bár meglep, hogy ennyire nyugodt vagy. Megkérdezhetem, hogy mi miatt? - fehér szőrme kesztyűbe rejtett kezét a forró csoki köré fonta és szaporán pislogott. Késő este volt. A város és a hatalmas park környéke ma este zsúfolt volt. Mindenhol árusok voltak. Forró kávét, teát és kürtös kalácsot is árultak. Jó érzés volt nézni, hogy az év utolsó napján az emberek egy cél érdekében léptek ki ide. Ünnepelni akartak. Búcsúzni az évtől és fogadni az újat. Ez mindig így szokott lenni. Leyla ma este gyönyörű volt. Hófehér szőrme kabátot, vastag fülvédőt és térdig érő csizmát viselt. A hó hatalmas pelyhekben esett a sötét hajára. Ettől pont úgy nézett ki, mint egy angyal. Egy hó angyal.

- Megtudtam valamit, ami sok mindent megváltoztatott. De ezen a randin nem szívesen beszélek erről - a legközelebbi boltíves híd felé sétáltunk. Leyla csendben taposta a havat, láttam rajta, hogy nyitott és valóban kíváncsi rá. Miközben megtámaszkodtam a szürke híd felületén, a hatalmas befagyott tavat figyeltem és a mögötte magasodó épületeket is. Magas lámpa világított a fejünk felett, ezért mindent alaposan beláttunk. Romantikus volt. Szép volt és jól éreztük magunkat.

- Szeretném tudni - ölelésembe bújt, majd megborzongott. - Ölelj közben szorosan - suttogta a magas épületeket kémlelve. - Melyik is a lakásunk? - hunyorgott, próbálta kitalálni, hogy melyik messzi lakásban lakunk mi. Elnevettem magam, majd ujjammal balra mutattam.

- Azt hittem, hogy ennyi idő után tudod. Balról a második magas épület.

- Innen ritkán látom! - mentegetőzött mosolyogva. - Hihetetlen, hogy milyen szép életet adtál nekem - simogatta a kézfejemet. - Nagyon boldog vagyok melletted, Karim - fordult teljes testtel felém. Mosolyt erőltettem magamra.

- A te boldogságod nekem mindennél többet ér. A lényeg, hogy a csillogás, amit a szemedben látok, soha ne tűnjön el - megcirógattam az arcát, miközben sóhajtva válaszoltam a kérdésére. - Egy olyan dolgot tudtam meg, ami mindent megváltoztat. Salim és az embereim kiderítették, hogy valaki áll Makhmut mögött. Nem Makhmut az ellenségem, hanem az a valaki, aki mögötte van és irányítja őt - lesütöttem a szemem és nem tudtam, hogy mit mondjak. Megijesztett a tudat, hogy van valaki, aki ártani akar nekem. Ugyan azt éreztem, mint az elején. Nem tudtam, hogy ki az illető. Annyit tudtam, hogy Makhmut egy bábú, aki teljesíti a parancsot.

- Ez nem hangzik jól, Karim - Leyla oldalra pillantott, cipőjével félre rúgott egy hógolyót, majd sóhajtva a torkát köszörülte. - Létezik, hogy az...apád áll Makhmut mögött? - erre a dologra nem is gondoltam, ezért meglepődtem. Logikus lenne. Apám utál, mert megtagadtam. A háta közelére sem kívánna, de tudom, hogy nem gyilkos. 

- Apám nem jó ember, de nem ölné meg a nőt, akibe egyszer beleszeretett. Egyszerűen tudom. Még akkor is, ha nehéz védenem őt - zsebembe csúsztattam a kezem, és megcsóváltam a fejem. - De erről ennyit! - jelentettem ki. - Szereted, ha megfürdetnek? - elnevettem magam, amikor egy váratlan mozdulattal óvatosan meglöktem őt, és a testét tartva a legközelebbi hótakaróra fektettem. Leyla védekezően nevetett, de késő volt. Nagy golyókat gyúrtam, és megdobáltam a kabátját.

- Karim! Elég! Tiszta vizes leszek!

- Úgy is le kell venned őket - beszólásom miatt felcsillant a szeme, miközben tovább dobáltam őt. Percek múlva vizes hajjal és remegő ajkával pillantott felém. - Valaki nagyon mérges! Elnézést kérek, kisasszony... - de nem tudtam befejezni, mert visszadobott és arcom talált egy kemény hógolyóval. Nem fájt, de mostmár tudom, hogy ő mit érzett.

- Tessék! Edd meg! - idegesen felém rúgta a havat, én pedig átkaroltam a vállát, majd az épületek felé biccentettem.

- Menjünk haza! - suttogtam, és megemeltem az állát. Leyla tekintete felcsillant, miközben beharapta az ajka szélét.

A forró pezsgő kád szélén ültem, de testemet alig tudtam tartani. Kint hideg volt, de a forró gőz és a testem fűtötte adrenalin miatt melegem volt. Testemmel hátra hajoltam, miközben Karim a lábam között volt és lefogta a combomat. Hajába markoltam, a nevét nyögtem, ahogy nyelvével a nőiességemet kényeztette. Hozzászoktam már ahhoz, hogy a csillagokat is lehozza nekem, de ez most más volt. A számra tettem a kezem, hogy ne legyek hangos. Testem és a nőiességem vonaglott. Lüktetett a gyönyör, robbani készült. - Istenem! Miért vagy ennyire jó?! - megadtam magam. Hátra feküdtem, ő közelebb húzott a kád széléhez. Két combomat végig simította, nyelvével körözött a legérzékenyebb pontomon. - Nem fogom sokáig bírni! Kérlek... - vizes hajamat hátra hajtottam, kezemmel a haját simogattam. Ajka puha volt, nyelve pedig meleg. Ujjait belém vezette, megtalálta a nőiességem csúcs forrását. Combom és lábam remegni kezdett, a medence csontom megfeszült. Szívem a torkomban dobogott, ahogy végig nyalt, ujjával pedig bennem volt.

- Hallani akarom. Hallani ahogy végig megy rajtad az orgazmus - rekedtes hangon rám szólt, és eleget tettem a kérésének. Számra szorítottam a kezem, hogy a szomszédok ne hallják a sikolyomat. A gyönyör hatalmas lükesetéssel robbant szét a nőiességemben. Ajkamat beharaptam, nyakamat végig simítottam és élveztem, hogy fölém magasodik. - Nézzük azt a forró puncit - két lábamat a dereka köré fonta, majd mélyen belém hatolt. Káromkodott, lökött és intenzíven megcsókolt. Elvesztettem a fejem ahogy a kád mellett magáévá tett. Ennél gyönyörűbb dolgot elképzelni nem tudtam, ezért nagyot nyögtem.

- Isteni..annyira jó - végig karmoltam a vizes hátát, a fenekébe markoltam és nyelves csókot loptam tőle. - Boldog új évet kívánok! - kiszaladt a számon, mikor az első és a többi tüzijáték egymás után jelent meg az égen. Karim kicsit abba hagyta, majd előre pillantott. A hatalamas épületek mögül számtalan színes tűzijátékot lőttek fel és durrantak a magasban. A szemembe pillantott, hátra hajtotta a fejem és megcsókolt.

- Boldog új évet, gyönyörűm!

- Ez a katalógus valami elképesztő lett! - másnap ebéd közben kezemben foghattam Karim Yilmaz smink katalógusàt. Az oldalakat fellapozva éreztem a friss festék és némi parfüm zamatos illatát. Karim mosolyogva evett mellettem, majd elvette és fellapozta az újságot. - A modellek nagyon szépek benne! Ez itt mind a te munkád - elmondani nem tudtam, hogy mennyire büszke voltam rá. Eredetileg azért költözött Abu Dhabiba, hogy normális és nyugodt körülmények között megtudja valósítani a katalógust. Most, hogy a kezemben tarthatom, el sem hiszem, hogy ezt ő teremtette meg. - Büszke lehetsz magadra!

- Egy a sok közül - ráncolta a szemöldökét. - Figyelted, hogy az utolsó oldalakra parfümök is kerültek? - mikor megmutatta a színes oldalakat, a lélegzetem is elállt. Volt egy lila színű parfüm, mely a Leyla nevet kapta. Piacra dobása pedig két hónap múlva lesz. Elkerekedett szemekkel pillantottam a szemébe.

- Ez mit jelent!? - böktem a színes minta felé. - Elneveztél rólam egy parfümöt? - suttogtam elkerekedett szemekkel. Nem akartam hinni a szememnek. Azt hittem, hogy képzelődök, de nem.

- Már folyamatban van a gyártása. Csupa olyan jellegzetes illat lesz benne, amik rólad jutnak az eszembe - letette a villáját és megrántotta a vállát. - Lesz egy saját parfümöm!

- Ezt nem akarom elhinni! Mondd el, hogy milyen illat anyagok lesznek benne! - közelebb hajoltam hozzá. Tudtam, hogy ezt szigorúan nem mondhatja el, de bíztam benne, hogy megenyhül rajtam a szíve. - Kérlek!

- Egyszer - mondta. - Talán - tette hozzá, majd puszit nyomott az arcomra. - Nem mondhatom el, bébi. Ez szigorúan titkos! - tette fel a kezét.

Még mindig nem hiszem el, hogy kitalált egy parfümöt! Arra pedig végkép nem számítottam, hogy rólam fogja elnevezni! Istenem... - Ez annyira izgalmas - szemezgettem a lapon található üveggel. - Szerintem szeder illata lesz.

- Nem ér találgatni - vette el tőlem a katalógust. - Inkább egyél! - mosolyodott el büszkén. - De annyit elmondhatok, hogy nem szeder illatú lesz - nevetett összeráncolt szemöldökkel.

- Akkor sem hagyom annyiban a dolgot! - kortyoltam bele a kávéba. - Kitalálom, hogy milyen illatú lesz!