Az én szemléletem szerint kétféle ember létezik. Vannak a jók, és vannak a rosszak. A rosszak lopnak, csalnak, hazudnak, ölnek. A jók adakoznak, tisztességesen játszanak, igazat mondanak, felszabadítanak. A jó oldalon világos van, a rosszon sötét. A két oldal között van egy vékony határvonal. Maximum két centi dzéles lehet, könnyű átlépni. Minden ember a jó oldalon kezdi az életét, s lassan közelít a sötétség felé. A sötét oldal olyan, mint egy hatalmas mágnes, mindent magához vonz. A rosszak nem lesznek újra jók. Az egyetlen kivezető út a sötétből a halál. A rosszakat a jók büntetik meg. Minden büntetéssel egyre közelebb kerülnek a határvonalhoz. Persze vannak, akik örökké a fényben élnek. Ők haláluk után a Mennybe kerülnek, várja őket az örök élet, a békesség. A rosszaknak dob még egy lapot az Élet. Újjászületnek. Kapnak még egy lehetőséget, hogy beléphessenek a Mennyország kapuján. Ám a legtöbben ezt a lehetőséget is elbukják. Az Élet oszt egy újjabb kört. Megint vesztenek. És így megy ez az idők végezetéig. A rossz emberek tartják fönn Világunk. Mert aki egyszer rossz volt, az soha nem fog megváltozni.