Sziasztok! :)
Meghoztuk a következő részt ^^

Taehyung -> VVYaoi
Jungkook -> Kimi

Jó olvasást! :))

Taehyung

Egész délután azon gondolkodtam, hogy miért alakult ki bennem ez az érzés, mikor eddig Jungkook nekem teljesen semleges volt. Sőt, inkább volt idegesítő, mintsem egy pozitív személy a szememben.

-Jungkook tehet az egészről. – mondtam magamnak hangosan, miközben ökölbe szorított kézzel ütöttem durván a párnába folyamatosan. Legszívesebben az orvosom fejét képzeltem volna a puha anyag helyébe, de hiába erőlködtem nem jelent meg Jungkook arca előttem. Mi a fene van velem de komolyan mondom?

Este lett mire képes voltam a szobát elhagyni, emellett nem ebédeltem és a vacsorát se teljesen fogyasztottam el. Persze ez nem volt nálam meglepő, ugyanis már olyan is előfordult, hogy egész nap egy falatot se ettem. Engem az állapotom akasztott ki. Mikor eszembe jutott, hogy a nővérem és Jungkook együtt... megint beszúrt a szívem környékén, gyomrom összeszorult és ha tudnék egyet kívánni, az nem a szabadság lenne, hanem hogy a nővérem bár ne létezne. Pedig én nagyon szeretem őt és pontosan emiatt olyan lelkiismeretfurdalás jött rám, hogy legszívesebben végeztem volna magammal.

A kihalt folyosón sétálva eszembe jutott valami, hogy talán egy valaki tudja a választ a problémámra. És ez a személy nem más mint Jungkook. Ha ő okozta akkor biztosan ő is tudja, hogy mi ez és hogyan lehet tőle megszabadulni.

Szobájának ajtaja előtt viszont megálltam egy kicsit, ugyanis a kezdetleges bátorságom hirtelen hagyott alább. Meg, mi van ha már alszik? Jó Kim Taehyung ne érdekeljen, ő miatta nem tudsz te se megnyugodni.

Halkan kinyitva az ajtót kukucskáltam be először, hátha az íróasztalnál ül, de sajnos csalódnom kellett, miszerint nem volt kint, így nagy valószínűséggel már az ágyába alszik. Hát igen... hol is lenne este kilenc óra körül?

Settenkedve léptem be a szobába, de nem volt időm körbe nézni, ezért automatikusan az ágya felé vettem az irányt. Jó nagy szobát kapott azért... A kisméretű francia ágyon találtam, miközben halkan szuszogva mélyen aludt. Testét nem takarta semmi egy szürke melegítőnadrágon kívűl, ami tökéletesen illeszkedett izmos combjaihoz. Mellkasa szabad volt, és hófehér kidolgozott felsőteste igencsak szembetűnően díszelgett. Hirtelen nyelnem kellett, ahogy végignéztem az orvosomon és képtelen voltam tekintetemet levenni róla. Egyszerűen... olyan... vonzó.

Mikor észbe kaptam hogy már mióta nézem Jungkook testét, elpirulva hagytam el a szobát, most sokkal gyorsabban, mint ahogyan megérkeztem a kis helyiségbe. Visszafutva a szobámba az ágyamra fekve tettem két kezemet a szívemre, ami eszeveszett tempóban dobogott mellkasomban. A fejem égett, a szívem hevesebben vert és gyomromban meg mintha lepkék csapdostak volna össze-vissza. Ez egyre ijesztőbb... Először az a furcsa érzés, most meg konkrétan a saját testem fordult az agyam ellen. De ami a legrémisztőbb, hogy lassan az agyam is behódol a szívem akaratának. A szívemnek, ami ha Jungkook közelében voltam azonnal furcsán kezdett el viselkedni és szó szerint belső harc folyt le bennem emiatt az alfa miatt, aki mit sem sejtve aludt most is teljesen békésen. Biztosan a nővéremmel közös élményükkel álmodik. Talán Hyori volt azaz omega, akivel Jungkook összefeküdt? Vagy talán egy másik? Na tessék... már megint ez az érzés hatalmasodik el felettem. Bekerített, magába zárt és nem hagyott szabadulni. Csak legyen reggel és jöjjön el újra a beszélgetés ideje. Rá fogok kérdezni és erőszakos leszek ha nem magyarázza el. A legjobb az lenne ha megszabadítana tőle...

Jungkook

Miután Taehyung magamra hagyott a folyosón, nagy sóhajjal túrtam gondterhelten a hajamba. Nem értettem pontosan mi a baja, hiszen pont hogy ő kérdezett rá nővére hogylétére, most mégis visszautasítja hogy róla beszéljünk. Érdekesen változik a gondolatmenete.

A csukott ajtóra vándorolt tekintetem, amit nem rég a szép omega hajtott be maga után. Feldúltnak tűnt, de mégis képes volt kordában tartani kitörni készülő indulatait, amit magamban kezdtem lassan fejtegetni. Nem könnyű vele, de pont ez tetszik nekem benne. Van feladat Taehyunggal és bár omega valóját elég sokszor hazudtolja meg, mégis jelen van a gyengébb oldala is, ami ilyenkor mutatkozik meg, mikor valami érzékenyen érinti.

Halványan elmosolyodtam, majd vissza indultam a szobámba, hogy picit agyalhassak a fiún, aki most kitölti a napjaim minden egyes kis pillanatát.

Fontosnak éreztem azt is, hogy eddigi munkám gyümölcsét jelentsem a klinikai főnökömnek, hiszen nekem is fontos volt, hogy amit itt teszek az előrébb segítsen karrieremben, annak ellenére hogy ezt teljes mértékben jótékonyságból teszem. Ennyi nekem is járhat nem?

Emailben írtam le minden információt amit eddig csak sikerült megszereznem az omgáról és azt is lejegyeztem felettesemnek, hogy miben tapasztaltam már változást a fiúnál. Persze csak is olyan információkat adtam ki, amivel nem sértem meg Taehyung személyes jogait, mert azért mégis csak tart a titoktartási szerződés, amit még pályakezdésem elején írtattak velem alá, mint minden más ilyen munkát végző személlyel.

" Tisztelt Mr. Lee,

szeretném tudatni önnel, hogy az elmegyógyintézetben végzett munkám eddig nagyon jól halad. Bár a páciensem lassan nyílik meg, mégis sokszor kapok egy kis betekintést a nem egyszerű életébe, amit itt átél. Sok mindent tudok megtapasztani hogy itt lakom én is és több időt is sikerül a fiúval foglalkoznom. Betegem állapota elég labilis volt mikor neki álltunk a kezelésnek, de a harmadik találkozásunkra már több jelét is mutatta annak, hogy képes kimutatni érzelmeit. Agresszív természete volt ami lassan, de kezd helyre állni, viszont mikor egy neki kellemetlen témát hoznak fel azonnal visszatér durva viselkedése, amit nehezen lehet kordában tartani. A mai napra már tapasztaltam nála hogy képes indulatait kezelni, amit egy nagy haladásnak vélek. A korházbeli betegek többször is bántalmazták, szavakkal és tettekkel is, így nem véletlen a drasztikus távolságtartása.
Minden erőmmel azon leszek, hogy páciensem képes legyen a változásra és egy teljesen új valóját tudja megmutatni szeretteinek mikor kikerül az intézményből.

Köszönöm, hogy megadta a lehetőséget számomra, hogy bizonyítsam munkámmal bárkit képes vagyok a jó irányba terelni és megmutatni az adott illetőnek mi is rejlik benne, amit saját maga elnyom.

Válaszát szívesen fogadom és bármilyen építőjellegű tanácsát is!

Üdvözlettel, Jeon Jeongguk! "

Miután mégegyszer átolvastam a levelet elégedetten bólintottam egyet, hogy szerintem ez pont megfelelő lesz és a küldés gombra nyomja továbbítottam főnökömnek az emailt.

Mivel tegnap este nem aludtam semmit sem, így eléggé kimerültnek éreztem magam már hat óra tájékán. Fontosnak gondoltam az utolsó étkezésem a nap folyamán, mivel reggelire és ebédre se ettem valami laktató dolgot, így elsiettem a közeli boltba ahol kész ételeket is lehetett venni. Egy darabig agyaltam hogy mi lenne ha megint meglepném Taehyungot egy vacsorával, de inkább úgy döntöttem hogy mára hagyom mert nem jó bolygatni az alvó tigrist barlangjában.

A vacsorám elfogyasztását követően visszatértem az intézménybe és egy zuhany után magamra kapva kényelmes szürke rövidnadrágom zuhantam be az ágyba.

Nagy sóhajjal néztem a plafont egy darabig Taehyungon agyalva, hogy mi üthetett a fiúba így hirtelen a délutáni beszélgetésük során, de mivel nem jutottam sokra és az álom is szépen lassan elért, másnapra halasztottam a szép omega megfejtését.

Reméljük tetszett nektek a rész ^^
Vajon Tae hogy fogja mindezt tálalni Jungkooknak hogy ő valójában féltékeny a saját nővérére? :D

Köszönjük hogy elolvastad :)

Bye, Kimi x VVYaoi