A csapat

-Szóval ez North Island. - néztem körbe, miután kiléptünk a repülőgép terminálból. Tök fura volt úgy repülni, hogy nem én vezetem a gépet.

-Hát ez. - mosolygott Rooster, aki rendkívül jól szórakozott azon, hogy mennyire elvarázsol a hely. - Na gyere, a kocsimat ott szedjük össze.

Fél órás kocsi út után, amit karamellt majszolva töltöttünk el megérkeztünk a szállásunkra. Tündéri helyen volt, mindössze húsz méterre a tengertől, pálma fákkal körülvéve, a fű pedig olyan zöld volt, hogy én olyat még életembe nem láttam.

-Figyelj Fizz, mit szólnál hozzá ha elmennénk egy közeli bárba, a Hard Deck-be. Ilyenkor az összes pilóta ott szokott lenni. Nézzük meg kik vannak még a csapatban, meg neked jót is tenne a társaság. - ebben igaza volt. Mióta apám kitagadott a családból, teljesen introvertált lettem, csak Rooster volt a barátom. Rövid habozás után rábólintottam az ötletere. - Szuper. Zuhanyozz le nyugodtan, utána indulunk.

A lányoknak és fiúknak külön házuk volt egymás mellett. A csomagom már ott várt az előtérben. Azon kívül mindössze egy bőrönd volt, amire (itt megállt bennem az ütő egy pillanatra), Phoenix volt írva.

Vigyorogva tértem vissza lezuhanyozva és átöltözve Rooster kocsijához, aminek nekitámaszkodva állt a tulaja.

-Miért vigyorogsz? - kérdezte.

Elhatároztam magamban, hogy nem mondom el neki a Phoenixes dolgot, de szokás szerint nem tudtam tartani a számat.

-Phoenix is a csapat tagja! - vigyorogtam tovább.

Rooster nagyon zavarba jött.

-Oh... hát ez... fú... hogy nézek ki?

-Nagyon jól. - nevettem el magam.

Hiába volt majdnem 20 év korkülönbség köztem és Rooster között, teljesen jól megértettük a másikat és élveztük egymás társaságát. Igaz, ebben közre játszik, hogy nekem elég hamar meg kellett tanulnom, hogy hogy álljak a saját lábamon. 16 évesen (egy évvel ez előtt), a bátyám halála után, apám kitagadott, én pedig a tengerészethez költöztem. Hogy mégis mit keresek 17 évesen itt? Régi családi barátunk, Tom "Iceman" Kazansky intézte el nekem is és a bátyámnak is, hogy ilyen fiatalon bekerüljünk.

Tíz perces kocsi út után megérkeztünk a Hard Deck-hez. Kiszálltunk és finom fehér homokos udvaron keresztül beléptünk.

Bent kellemes meleg volt, hangosan szólt a zene és mindenki nevetett vagy ivott.

-Bradshaw! - egy női hang szelte keresztül a helységet. A hang irányába pillantottam és megláttam őt. Phoenixet. - Így kell meg tudnom hogy itt vagy?

Közben odaértünk a pilótákból álló kis csapathoz, akik éppen biliárdoztak.

-Hát, gondoltam megleplek. - válaszolta Rooster, mire Phoenix gyomorszájon vágta a dákó végével ütés közben.

-Akkor most vissza leptelek. - mosolygott Phoenix.

-Örülök neked.

-Én is neked. - Rooster finoman megpaskolta a nő vállát. - Ki a csajszi? - tette fel a kérdést Phoenix.

-Fizzy. Ő a fogadott húgom.

-Aha. Örülök hogy megismerhetlek.  - nyújtotta felém a kezét, amit én meg is ráztam.

-Gyere, bemutatlak. - fordított a többiek felé Rooster. - Ő itt Payback, Fanboy, Coyote, Bob és...

-Bradshaw! Arcom leteszem. - kiáltott egy magas férfi.

-Hangman. Látom élsz.

-Hát nagyon élek Rooster. Toppon vagyok. Ki a kölyök? - bökött felém a fejével.

-Fizzy. - válaszoltam egyenesen a szemébe nézve. Elég pökhendi alaknak tűnt, de hiába tagadni elég jól nézett ki.

-Várjunk csak... Te nem a Nagy Jake "Thunder" Jeston húga vagy?

-Pontosan. Jake. Hangman. Seresin.

A férfi csettintett a nyelvével és felszegett állal folytatta.

-Repültem a bátyáddal. Jó pilóta volt. Sajnálatos dolog ami vele történt. Gondolom közel álltatok egymáshoz.

-Nagyon. Mesélt rólad.

-Hah.

-Egyébként tudja valaki mi ez a spéci küldetés? - kérdezett közbe ha jól jegyeztem meg, Payback.

-A küldetés az küldetés. Engem nem izgat. - vágta rá Hangman, majd lazán belőtt egy újabb biliárd golyót. - Csak az érdekel ki vezeti a csapatot. És ki elég tökös ahhoz, hogy kövessen.

- Hangman, te legfeljebb egy korai sírba viszed az embert. - forgatta a szemét Rooster.

Kijelentését csend követte, csak Payback nevetett halkan. Hangman zavartan pislantott egyet maga elé, majd Rooster felé fordult.

-Aki viszont téged követ, annál csak kifogy a nafta. De te már csak ilyen vagy. Gubbasztasz a fészkedben, várod hogy jöjjön a jó pillanat. Ami sosem jön. - itt hatásszünetet tartott. - Imádom ezt a számot. - utalt a most felcsendülő zenére, majd rám kacsintott. Hirtelen nem is tudtam hogy mi van. Teljesen összezavart ez az apró gesztus. De tovább állt. Mármint Hangman.

-Hát ő nem változott. - fordult Phoenix Rooster felé.

-Hát nem.

Ekkor történt meg egy percen belül, hogy valami, vagyis valaki teljesen összezavart. A pultnál egy ismerős alak ült és társalgott a csapos nővel, (ezt Roostertől tudtam) Pennyvel. Pete "Maverick" Mitchell volt az. Amikor felpillantott találkozott a tekintetünk. Láttam a szemén, hogy felismert és ugyan úgy meg lepődött mint én. Mav volt a tanárom. Ő és Ice tanítottak meg mindenre, a kezdetektől fogva. Olyan volt nekem mint egy nagybácsi.

Már épp indultam volna oda, hogy köszönjek neki, de ekkor Rooster karon ragadott és a zongorához húzott. Elvigyorodtam. Szabadidőnkben rengeteg időt töltöttünk úgy, hogy ő zongorázott, én pedig énekeltem.

-Melyiket? - kérdeztem rákacsintva, ő pedig bele kezdett az egyik kedvenc számunkba. Great balls of fire. (Aki nem ismeri a dal teljes verzióját: https://m.youtube.com/watch?v=pVcMsjyKlaM)

Rooster zongorázott és énekelt, én pedig mellette énekeltem. Közben a többi pilóta is körénk gyűlt, leszámítva Hangmant, Fanboyt és Paybacket, de kicsivel később ők is befutottak. Phoenix közvetlenül Rooster mellé állt, ami egy pillanatig megzavarta a férfit, el is ütötte a billentyűt, de szerintem senkinek nem tűnt fel rajtam kívül. Nekem is csak azért, mert már kismilliószor játszottuk együtt.

Este tízkor indultunk haza Rooster, Hangman és Payback kocsijával. Bár mindannyiunk ivott, nem voltunk részegek, és reméltük, hogy nem találkozunk rendőrökkel.

-Fizzy! Te gyere velünk. - kiáltott Hangman.

Rooster felé pillantottam, aki épp beült a saját kocsijába Phoenix és Bob társaságában. Végül bólintottam Hangman felajánlására és bepattantam a hátsó ülésre. Egy ideig némán haladtunk, csak a rádióból szólt halkan a zene.

-Szóval Fizzy - kezdte Coyote, aki szintén velünk utazott. - Egyedül repülsz?

-Igen. Nem szeretem a felelősséget.

-Thunder se szerette. De vállalta. - mondta Hangman. Erre nem válaszoltam, csak néztem magam elé. - Egyébként ti hogy kerültetek be ilyen fiatalon a flottába? Mármint, te csak 17 éves vagy, igaz?

-Az maradjon az én titkom. - feleltem.

-Haha. Titokzatos ember vagy Jestone.

-NE hívj így! - ó hogy miért nem vettem már fel korábban a Kazansky nevet...

-Hát jó.

Ezután csak csendben utaztunk haza felé.

A szálláson köszönés nélkül hagytam ott a két jó madarat. A női ház előterében összefutottam Haloval, a csapatunk harmadik és utolsó nő tagjával.

-Jó éjt Fizzy. - búcsúzott és kattant mögötte a szobája ajtaja.

Mivel még nem voltam álmos ledobtam magam az egyik kanapéra és elővettem a telefonomat. Icemantől és Mavericktől jött üzenet, valamint Facebookon ismerősnek jelölt Jake "Hangman" Seresin.

Először Ice üzenetét nyitottam meg.

Ice: Sok sikert kölyök. Vigyázz magadra, mert Sarah kitekeri a nyakamat (a tiéddel egyetemben) ha bajod esik ;)

Fizzy: Minden rendben lesz, ne aggódj. Hisz ismersz.

Ez után a Mavetől jött üzenetet néztem meg.

Maverick: Szóval te is.

Fizzy: ??

Maverick: Küldetés

Fizzy: Honnan tudsz róla?

Maverick: Majd meglátod.

Fizzy: Iceman.

Maverick: Talált. Na nyomás az ágy, holnap lefárasztalak.

Fizzy: Várj, mi?!

Maverick: Hát ööö... lehetséges hogy én vagyok a kiképző...

Fizzy: MICSODDAAAA?!?! EZ FANTASZTIKUS!!!

Maverick: Hát igen

Fizzy: Rooster?

Maverick: Igen...

Fizzy: Minden rendben lesz, ne aggódj.

Maverick: Reméljük

Fizzy: Ha kell beszélek a fejével

Maverick: Oké. De ne mond neki hogy én vagyok a tanár, majd holnap elég ha megtudja.

Fizzy: Oksi

Maverick: Jó éjt kölyök

Fizzy: Jó éjt Mav

Tehát most már azt is tudjuk ki a tanár. Csak a feladatról még mindig nem tudunk semmit. De ezen a ponton mondjuk igazat kell adnom Hangmannek. A küldetés az küldetés. Eszembe jutott a bátyám. Ha még élne, ő is biztos benne lenne a csapatban. Ő a legjobbak legjobbja. Volt.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top