Nem hittem volna,
Hogy belementem a játékba.
De rá kellett jönnöm, hogy mi történt.
Játszottál velem, mintha senki lennék.

Miért ilyen az összes?
"Nem vagyok olyan." Na ne!
Tudom, hogy hazugság.
Annyiszor hallottam már.

Odaadtam a szívem,
De te összetörted.
Nem gondolkodtam előre.
Megtanultam, majd jövőre.

Éled az életed boldogan,
De az enyémet romokban hagytad.
Nem is számítottam?
Minek is kérdezem? A választ mindig is tudtam.

Felejteni nem tudlak, te tovább mentél,
A buszon már rám sem néztél.
Nem hiszem, tudod-e, mi kavarog bennem.
Bár ki tudja? Én nem.

Mondták már, hogy lányok érzéseivel nem lehet játszani?
Nem lehet őket a mélybe taszítani?
Ha nem, most mondom.
Fogadd meg, kérlek. Nem teszed? Tudom.

Késő volt már.
Már elsodort az ár.
A barátnőm későn szólt.
Akkor a szívem már tied volt.

De nem tehetném, hogy csak így elengedlek.
Fogadd meg, "Sohase feledlek!".
Azt mondod, fáj?
Így jártál, Senpai!!!