🔞
⚠️Manga spoiler⚠️
Viktria876 kérésére!❤️
________________________________
꧁                                    𖤐                                      ꧂

꧁                                    𖤐                                      ꧂ 

A mai nap egy izgalmas nap volt [Név] számára ugyanis ma egy próbababa szerepet fogja játszani régi barátja kedvéért. Mitsuya egy híres ruha tervező lett mint ami mindig is akart lenni. Manapság Hakkai segített neki a ruha tervezésben és modelt is szokott álni a levendula hajú fiúnak de Hakkai mivel egy híres modell lett nővérével az oldalán nem mindig tudott segíteni neki.

És így történ,hogy [Név] egy kicsit kellemetlenül türte ahogy Mitsuya gyengéd ujjaival mértett vett derekáról,karjairól. Érdemes tudni hogy a lány szívét már akkor elrobolta ez a tehetséges fiú mikor még Toman létezett, de valamiért soha nem vallott neki szerelmet talán azért mert nem akart engedni egojából.

-[Név]-chan...ha sokat mozgolotsz meg érthetetlen hangokat atsz ki nem végzünk soha...- mormolt az orra aladt majd rá nézett a lány piros arcára aki egy 'bocsánat'-ot mormolt vissza. Perceken belül a fiú [Név] háta mögé került és lágyan csókolgatni kezte nyakát illetve vállat.
-M-Mitsuya~! ....mit csinálsz?-meglepödve értetlenkedett a lány barátja gyors cselekedete illetve hangulat változása miatt. Arca egy bíbor vörös színt vett fel amit Mitsuya persze nem látott mivel a lány háttal állt neki. A levendula hajú fiú folytatta a lány puha nyaka csókolását karjaival átfonva a lány derekát.
-Tudod [Név]-chan nagyon sok évet vártam erre a pillanatra ,hogy elmondjam valójában mit is érzek. Őszintén soha nem gondoltam volna,hogy egy ilyen magamfajta talán tetszhet neked. Ott volt Baji a jóképű 'rosszfiú' aki valójában egy aranyszívű ember volt aztán Draken akivel kívételesen jól kijöttetek és mindenki azt hitte,hogy valami alakuloban van. De évek elteltével és Hakkai meg Mikey beszámóloja után rá kellet jönnöm,hogy valójában mennyire is fontosak voltak számodra mivel bátyád nem volt és mint mindenki te is így néztél rájuk. Elején probáltam lebeszélni magam arról hogy valaha is elmondjam igazi érzéseim de most ebben a pillanatban és helyzetben nem tudok nemet mondani az érzéseimnek.-suttogta halkan a fülében ahogy magához szórította a lány apró és törékeny testét. [Név] szótlanul bujt közelebb a fiú izmos és meleg karjai közé majd egy ídő után megfordult karjait átfonva a magas fiú nyaka köré majd halványan elmosolyodott.
- Baji és Draken mindig úgy kezeltek mintha a kis húguk lennek mivel nekem nem volt testéreim vagy szerető szüleim mint egyeseknek ezért bennük találtam meg azt a testvéri szeretetett amit mindig is írigyeltek tőled. Mikor Hakkai és Yuzuha elmondta vannak kisebb testvéreid és látam mennyire odafigyelsz és gondoskotsz róluk idegesített,hogy velem soha nem viselkedett úgy senki. Soha nem tudtam elfogadni Isten nem áldott meg se testvérel se egy szülővel ezért mindenkit okoltam miatta. Aztan rá kellet jönnöm,hogy úgyse lesz jobb se rosszabb az életem ezért elengedtem a dolgot és hagytam,hogy ti Toman tagjai neveljenek fel vagyis inkább törödjenek velem. Évekkel később pedig bekellet valjam saját magamnak,hogy én téged soha nem utáltalak ha még azt is probáltam elhitettni magammal meg a többiekkel.- nevette el magát halkan majd tenyerét a fiú arcára tette és közel hajolt ajkaihoz addig amig össze nem értek. Mitsuya nem tétlenkedett felkapta [Név]-et karjai közé a közeli kanapéhoz vitte majd ovatosan lefektette őt a kanapén.

Nem kellet ide szó ahoz,hogy megértsék egymást vagy többet mondjanak a kelleténel. Takashi és [Név] tudták itt több van mint barátság sokkal több. A fiú csókolni kezdte a lány nyakát mellkasát kulcs csontját maga után hagyva nyomokat,hogy mindenki lássa neki már van valakie. [Név] halk sóhajokkal jutalmaszta a fiú tevékenységét majd puha ujjaival kigombolta a fiú ingjét elhajítva a szóba másik felébe. Mitsuya miútán meg volt a lány kényesztetésével lerángatta róla alsónemüjét és nadrágját. A lány combjait nyaka körérakta majd térdéig lenyomva nadjágját gondolkozás nélkül a belökte magát, [Név] hangosan felsíkkantott majd a legközelebbi párnába belemarkolt fájdalmát elnyomva. Percekkel később miútán már megszokta a fiú méretét egy apró bolíntással jelezte,hogy mozoghat. Elején ovatosan és lassan mozgott egy kellemes érzést adva a lánynak majd egyre gyorsabban és gyorsabban. [Név] nem szégyelte kiengedni hangos nyögéseit,sóhajait ami Mitsuya számára sokat ért halva élete szerelmét ahogyan hangosan az ő nevét síkoltozza aladta ebben a helyzetben valami mennyország volt számára. Annyira hihetetlennek érezte a dolgot,hogy meg akarta csípni magát,hogy rájöjjön álmodik vagy sem. De ha ez egy álom semmi féle képpen nem akart felkelni így halvány mosolyal figyelte a lány arckifejezéseit,ahogyan a határain járt.

[Név] zihálva markolta a fekete párnát melledte,homlokán (h/sz) tincsei tapadva az izzadtság miatt szemeit alíg bírta nyítva tartani lassan a harmadik orgazmusát érte el.
-M-Mitsuya...t-tul sok!... n-nem érzem a lábam!- kiáltotta el magát halkan ahogyan két könnycsepp legurult piros arcát. Mitsuya se bírta már sokáig mosolyogva rá nézett a lányra majd letörölte könnyeit.
-Bírd ki szivem...n-nincs sok hátra...-mormolta halkan utolsókat nyomva majd egy mély morgással a levendula hajú fiú is elélvezett. [Név] megadva magát nyult el a puha kanapén hangosan lihegve majd a szemeit lecsukta habár nem tervezett elaludni de mégis kénysztetést érzett arra,hogy abban a pillanatban becsukja őket. Takashi egy halk nevetéssel megcsókolta a lányt látván már rég az istenek álmát alussza így gyorsan megtörölte a lány combját és hasát meg ahol elélvezett. Kapva egy fehér inget feltöltösztette a lányt majd karjai közt felcipelte szóbájába. Gyengéden befektette a frissen mosott ágynemük közé félve nehogy felkeltse majd ő is befekudt a lány mellé szorosan magához ölelve.
-Végre az enyém vagy.