Shawn: Hol vagy?

Me: A hallban, az előbb jöttem le

Shawn: Visszajössz?

Me: Szeretnéd?

Shawn: Igen...

Sóhajtva állok fel, Shawn szinte pontosan másfél órát töltött egyedül, de megynyugtat, hogy nem magamtól kell visszamennem, hanem mert Ő azt szeretné. A liftet várom, ami hamarosan meg is érkezik, én pedig beszállok és a falnak dőlök. Valahogy nagyon elszúrtnak érzem a helyzetet, bár azzal nyugtatom magam, hogy lehetne rosszabb is. Sokkal rosszabb.

A szobánkhoz lépve ismét felsóhajtok, majd bekopogok. Shawn mintha ezt várta volna, rögtön ajtót nyit és nagyra tárja azt előttem.

- Minden oké? - kérdezi halkan.

- Velem..? Shawn, nézd, kedves tőled, hogy aggódsz értem, de most érted kell izgulni, neked nyomósabb okod van rá, szóval...

- Minden oké? - kérdezi ismét, mire kifújom a tüdőmben rekedt levegőt, ezzel párhuzamosan lehajtom a fejem.

- Persze. Minden.

- Remek - bólint unottan, majd becsukja az ajtót. Sokadjára is felsóhajtok, hihetetlenül feszült köztünk a hangulat. Egy pillanatra megfordul a fejemben, hogy visszakérdezek, hogy vele minden rendben van-e, de rögtön elvetem az ötletet. Ránézni sem merek. - Candela nézd, én szeretlek téged, de ez hatalmas őrültség volt a részedről és ezt te is nagyon jól tudod. Viszont ez nem azt jelenti, hogy foglak és kiteszlek. Hülyeséget mindenki csinál, ki kisebbet, ki nagyobbat. Te az utóbbi kategóriába tartozol, de...de meg tudom szokni. Elvégre nem véletlen vettelek el, tudom milyen vagy. Habár ez még tőled is sok volt...

- Tudom és sajnálom, én csak...

- Szeretnék még ma hazamenni - vág közbe kicsit erőteljesebben. - hozzá - az utolsó szó már halk és gyengéd. Az öt betű könnyeden libben ki telt ajkai közül, majd pillangóként szárnyra kap és elröppen. Hozzá. Haza akar menni hozzá.

- De nem fogod bántani, ugye..?

- Már miért is bántanám? - nevet fel hangosan, majd megfogja a kezem. - Még mindig nem vagyok önmagam, sajnos nem tudom felfogni a dolgot. De majd elfogadom és minden oké lesz.

- Köszönöm, nálad csodásabb és megértőbb férjet keresve sem találnék. Egy kincs vagy, Shawn - immáron a megkönnyebbülés hoz ki belőlem egy sóhajt, ami jólesik és őszintén lenyugtat. - el sem tudod hinni, mennyire megkönnyebbültem most. Tényleg azt hittem, hogy annyira kiakadsz majd, hogy elzavarsz vagy valami.

- Legyünk őszinték, megfordult a fejemben - mondja, mire döbbenten kapom rá a tekintetem. Hogy mondhat ilyet?? - dehogy is, Candel - nevet fel hangosan. Képtelen vagyok felfogni, hogy ennyire jól fogadta. Nem tudtak érvényesülni a védekező mechanizmusaim, nem kapcsolt be a riasztóm, ami most ürességgel áraszt el. Túl jó volt a reakció, ez benne a rossz. Nagyon nem erre számítottam. - pakoljunk össze, aztán felhívom Calvint, hogy jöjjön el értünk. Addig megkajálunk, utána...

- Én még el szeretnék menni szaunázni - motyogom, Shawn pedig a hajába túrve jelzi: nem túlzottan tetszik neki az ötlet.

- Az ég áljon meg az igényeiddel, Candela - nevet fel halkan, majd a táskájához lép. - de csak mert nekem is jólesne egy kis lazítás ezek után...

* * *

- Amúgy nagyon édes és nagyon picike - váltok témát gyorsan. Shawn épp a turnéról beszélt, hogy mennyire élvezte és, hogy milyen jól szórakozott végig. Imádja ezt csinálni, nem is tudna elképzelni magának más munkát. Úgy vallja, Ő a színpadra született, neki a zenével kell foglalkoznia és minden másban ügyetlen. Persze, ez részben igaz, de az illemem mégis megköveteli, hogy folyton folyvást rácáfoljak és etessem az így is kövér egoját. - baromi aranyosan nevet!

- Candie - felsóhajt. A francba, nem kellett volna szóbahoznom! - nem az, hogy nem érdekel. Nem is az, hogy nem akarok hallani felőle. Csak hagyjuk még, kérlek, ez egy kicsit nehéz most nekem és nem nagyon szeretnék róla beszélni.

- Persze, megértem. Ne haragudj!

- Semmi baj - mosolyogva simít végig arcomon, így kezével felvesz egy csomó izzadtságot. A szaunában rettentő nagy hőség uralkodik, én pedig előszeretettel bámulom a Shawn napbarnított bőrén végigcsurgó nedvet. Ahogy azok a cseppek a fiú gondosan kidolgozott hasán kecsesen szaladgálnak a domború izmokon, az egyszerűen magávalragadó és eszméletlenül dögös. - tudod, hogy mindig melletted vagyok, nem? - továbbra is mosolyog, kedvesen és lágyan beszél.

- Meg néha felettem, vagy épp alattam - gondolkozok el, mielőtt felnevetnék. - persze Shawn, tudom. Csak ez nem kis dolog és rettentően félek, hogy valami balul sül el. Mert a jelenlegi helyzet valahogy túl jó és érzem, hogy ezután valami rossz jön majd.

- Rossz a megérzőkéd - vonja meg a vállát, majd felsóhajt. - te a medencét untad, én meg ezt. Szeretem köztünk ezt a hatalmas összhangot - nevet fel halkan, mire elmosolyodok és felállok. - jaj, nem az. Maradhatunk még ha szeretnél.

- Nem, menjünk. Be akarom neked mutatni Jamiet.

- Jamie. Jamie. Jamie - hajtogatja halkan, miközben követ a szaunából kifelé. - Jamie Men...ugye Mendes?

- Mendes - bólintok, mire elvigyorodik.

- Jamie Mendes. Jam Mendes. Ja-mie Men-des - elmosolyodok, amikor tagolni kezdi a kisfiunk nevét. Fejben elemezgetheti, szokja és próbálja elfogadni, hogy Jamie a neve. - Jamie. Tudod Candie, annyira nem is borzalmas ez a név.

- Reméltem, hogy egyszer hallhatom ezt a szádból - mosolyodok el, majd kezét megfogva lépek a zuhany alá. - tudod nem muszáj ám rögtön megszeretned. Nyilvánvaló, hogy ez egy hosszú folyamat lesz. Nem fogok kiakadni, ha például napokig rá se fogsz nagyon nézni, ez szerintem természetes és elfogadható. Etetem majd én, cserélem a pelenkáját, fürdetem, játszok vele meg minden, neked tényleg csak annyi a dolgod, hogy megszokd Őt. Tudod, hogy ott van, hogy néha sír, nevet vagy gügyög. Meg úgy eleve, hogy van.

- Majd igyekszem megszokni, és be is segítek - mosolyodik el. - elvégre az apa vagyok - mondja halkan, majd kirázza a hideg. - azta...

- Igen, fura - nevetek fel alig hallhatóan, majd átölelem a nyakát. - de Jam gyönyörű, gyorsan megszereted majd.

- Ha olyan gyönyörű, mint az a francia csaj, asszem valami Candela Geoff, akkor mindenképp könnyű dolgom lesz - mosolyodik el, majd egy apró csókkal nyugtázza a romantikus megszólalását. Mosolyogva engedem el, majd kilépek a zuhany alól és a törölközőmbe burkolózva megvárom, ameddig Shawn megismétli a folyamatot. Immáron végre ismét kéz a kézben lépdelünk a szaunák mellett a lift felé. A szobához érve őszintén elcsodálkozom azon, hogy Shawn még valóban nem hagyott el és tényleg meglep, hogy ennyire jól fogadta. Nem azt mondom, hogy rögtön emberfeletti háborúra számítottam, de ez még tőle is túl szép, hogy igaz legyen.

_______

Megígértem, na meg a kommentek száma is szép nagy volt az előző résznél, így itt a várva várt rész❤️ Amúgy ha még nem tetted meg, akkor kövess instán is: @pemzsoo és @korhazi.agyon_sm.ff néven találsz meg, illetve gyakran kint van a privátom is storyban, ha esetleg érdekel❤️

Less be a többi könyvembe itt Wattyn: az AKA-ba, az Örökségbe (ezek Shawnosak), illetve az Elvonóba❤️❤️ Ja, meg kövess be itt is, ha eddig nem sikerült😏😂

2019. 02. 05.
Kedd