- Hogy az a - Shawn idegesen dob egyet magán, hátat fordít nekem és egész testével a takaró alá bújik. Sóhajtva szállok ki mellőle, majd a síró Jamie mellé sietek. Felkapcsolom a kislámpát, majd a kiságyba benyúlva kiemelem a babát. Magamhoz ölelve próbálom megnyugtatni több-kevesebb sikerrel. - Candela...

- Nem tehetek róla. Szokj hozzá - immáron én is ideges vagyok. Hiába terveztem el gondosan, hogy mennyire türelmesen várom majd meg, hogy Shawn egy kicsit is megszeresse a kisfiát, ezt már tényleg nem tudom tolerálni. Az, hogy az éjszaka közepén felsíró három hónapos kisfia idegesíti, több a soknál. - vagy menj másik szobába, mit bánom én! Úgyis ezer meg egy szoba van ebben a feleslegesen nagy luxus házban.

- Ehhez meg te szokj hozzá. Megtehetem és meg is teszem, nem fogok nélkülözni, ha nem muszáj. Én keresem a pénzem, én is költöm el és nagyrészt arra, amire akarom. Ha úgy tartja kedvem, megveszem az egész utcát és egy hotel méretű házat építtetek kettőnknek - próbálja túlkiabálni a hangosan síró kisbabát, bár a kísérlete kudarcot vall minden alkalommal.

- Hármunknak - javítom ki dühösen, mire ismét csak felmordul. - inkább aludjál.

- Aludnék, ha nem bömbölne - mutat idegesen Jamre, bennem pedig felszökik a pumpa. Pofátlanul átlépi a határokat!

- Mondom! Van még több mint tizenöt szobád, csak a tiéd. Vagy ott a hatalmas kanapéd, menj szépen oda - zaklatottan zihálva veszekszek vele, eközben Jamie sírása csak erősödik.

- Tudod mit? - pattan ki az ágyból, majd a párnáját és a hatalmas közös takarónkat felkapva távolodni kezd az ágytól. - Jó szórakozást, Candela!

Becsapja magamögött az ajtót, én pedig idegesen meredek annak irányába. Mérhetetlen düh és méreg önt el, zaklatott vagyok és végtelenül csalódott. Az egyre csendesedő Jamievel a kezemben leülök az ágyra, majd néhány anyai nyugtató-puszit követően hozzá is látok az etetéséhez.

* * *

Az óra fél hatot üt, a szemeim pedig kipattannak. Nyújtózkodok, a csontjaim megroppannak, végtagjaim megremegnek. Elfordítom a fejem, ezzel megóvva magamat egy amolyan ideiglenes vakságtól, hisz a Nap vakító sugarai kíméletlenül vetődtek arcomra. Ásítok, majd felülök. Csak ekkor veszem észre magamon a takarót, amit Shawn az éjjel elvitt magával. Gondolkozni kezdek, hogy vajon hogy kerülhetett vissza hozzám, de a kiságy felé pillantva azonnal megáll körülöttem minden és csak az számít, hogy Jamie mellé érjek. Az ütő azonban megáll bennem, amikor megpillantom, hogy a kiságy üres. Lerohanok egy emeletet, átszelem a hatalmas előteret, majd beszaladok a konyhába, amiben csakugyan nincs egy árva lélek sem. Ismét futásnak eredek, újabb célom a nappali, amiről szintén elmondhatóak az előzőek: a helyiség üres. A liftbe szállva a tetőtérre megyek, hisz Shawn nagyon szeret ott időzni. Medence, növények, friss levegő, napfény. Az a második kertünk, csak Shawn szerint a magas mindig dominanciát sugároz, így gyakrabban jár ott, mint a kertben. De nem, ezesetben ez sem volt nyerő megoldás, a tető is elhagyatott. Ijedten pillantok körbe, tekintetem pedig megakad a kertben ücsörgő férjemen, aki előtt ott a babakocsi. Megnyugszom, bár hamar ideges leszek. Vajon Shawn mit művelhetett Jamievel?

A babakocsi neki háttal van, így a baba nem látja az apját és ez valószínűleg nem véletlen kölcsönös. Shawn kezében a telefonja pihen, de nem nyomkodja. Csukott szemmel üldögél a reggeli Nap langyos sugaraiban fürödve, lábával oda-vissza mozgatja a babakocsit.

- Csúcs, remélem megetetted legalább - kiáltok le hozzá a magasból, mire szemei kipattannak és gyorsan megkeres a tekintetével.

- Neked is jó reggelt, Candela - próbál komoly lenni, ezzel is sugározva azt, hogy az éjjel után nem épp a legfényesebb a kapcsolatunk, mégis képes szinte azonnal nyitni. Szája sarkában gúnyos, de nem rosszindulatú mosoly bújkál, halványan görbülnek ajkai. - a konyhában van friss kávé, csinálj magadnak is és gyere ki hozzám.

- Hozzátok - javítom ki sokadjára is a típushibáját, és választ nem várva sietek le a konyhába, majd a kávéval a kezemben szaladok a kertbe. A csészét az asztalra téve a babakocsival szemben leguggolok, majd ijedten kapom a tekintetem Shawnra. - Shawn! Shawn, hol van? Ne szórakozz, ez rohadtul nem vicces! Hova vitted? Baszki!

- Julianál van, a hordozóban pihen épp. Elmentek sétálni, majd jönnek ha én azt mondom - megint dühös leszek, amint kiemeli az "én" szót. - beszélni akarok veled és ez Jamie mellett nem menne.

- Már miért is ne menne? - felháborodottan húzom végig tenyeremet az arcomon, majd hajamba túrok.

- Ezért! Nincs itt és máris elvonási tüneteid vannak. Mindig babusgatod, a kezedben van, beszélsz hozzá, figyeled. Nem tudsz teljes mértékben rám összpontosítani, ha itt van, de mivel most erre lesz szükség, így egyértelműen lépni kellett.

- Te megőrültél! Az a kisbaba három hónapos, nem szabad csak úgy lepasszolni!

- Te mégis megtetted tegnap, amikor kijöttél elém a reptérre és két éjszakán át még csak meg sem fordult volna a fejedben, hogy basszus, vajon mi lehet vele.

- Ismétlem: te megőrültél - nevetek fel hitetlenkedve. Nem bírom felfogni, milyen önfejű lett hirtelen. - az teljesen más volt, az a te érdekedben történt.

- Na látod, akkor csak nem más. Ez is az én érdekemben történik - nevet fel hangosan, mire csak a szememet forgatom. - figyelj Del, tudom, hogy a Jammel való kapcsolatom nem indult valami fényesen, a tegnap éjjel pedig egyenesen katasztrófa volt. Tudom nagyon jól, hogy ez mennyire fáj neked, mert valljuk be, néha kiszalad a számon egy, s más, amit jó lenne inkább elfelejteni. De nem hiszem, hogy például szerinted olyan izgalmas egy kisbaba. Evés, alvás, pisi, kaki. Ennyi. És nehogy azt hidd, hogy ezzel téged akarlak bántani, nem, Can, eszem ágában sincs, csupán őszinte vagyok veled. Semmi élvezetet nem látok benne, nekem ez nem olyan varázslatos, mint amilyennek lennie kéne és nem hiszem, hogy te annyira izgalmasnak találod mindennap megetetni, tisztába tenni, játszani vele, megfürdetni, aztán elaltatni.

- Shawn, nézd...én szeretek vele ringatózni, szeretem hallgatni a kis gügyögését, amikor halkan motyog, szeretem nézni, ahogy rúgdalózik és bámészkodik, ahogy alszik vagy eszik, szeretem letörölni a nyálát a kis szája széléről, szeretem mikor álmosan pislog, mikor elevenen nevet, mikor kíváncsian nézelődik és amikor boldogan mosolyog. Mindenét szeretem, képes lennék egész álló nap simogatni a kis pofiját, játszani a pici ujjaival, vagy óvatosan csikizni a puha pociját. Nagyon szeretem Őt és remélem, hogy egyszer te is megtapasztalod ezt rajta. Tiszta szívemből remélem, hogy egyszer te is tudod majd Őt így szeretni, mint ahogyan én teszem jelen pillanatban.

- Tudod mit? Legyen igazad. Reménytelen vagy, ami jelen pillanatban nem negatívum. Ha valóban ennyire szereted, hát legyen, én nem próbállak meg rábeszélni az én igazamra, és ez fordítva is legyen így, ha lehet. Eddig is próbálkoztam, ezután is fogok. Sikerülni fog közel kerülnöm hozzá, ez csupán idő kérdése. Ma ameddig Julia nem érkezett meg, Jam ott fetrengett mellettem és tudod...néha lenéztem rá és valami szétáradt bennem, amikor Ő is engem figyelt - vigyorogva hallgatom a szavait, melyek kompenzálni tudják azt, amit eddig mondott, tett és gondolt.

- Jam nem fetreng, de ezt leszámítva Shawn, az nagyon aranyos volt - hatalmas vigyorral a számon vetődöm le mellé a nagy és gyönyörű udvari rattan kanapéra, majd nyakát átölelve hatalmas puszit nyomok az arcára.

- Jól van - halkan nevet, közben átkarol és hátamat simogatja. Hiányzott már ez. Nem voltam feszült, ez pedig Shawnról is elmondható volt. Ilyen utoljára egy éve történt, mielőtt a terhességi teszt eredménye valamit megszakított volna. Amikor még itthon volt, Ő volt folyton ideges, amikor meg már itthon volt, én voltam állandóan feszült. De ez most elmúlt, végre teljesen nyugodtan bújunk össze, ami valami eszméletlenül jó érzés! - mit szólnál hozzá, ha Julia ma...

- Szó sem lehet róla - nevetek fel, mire mosolyogva felsóhajt és a szemét forgatja. - Jam a mi babánk, nem Juliaé, így mi viseljük a gondját, nem pedig Ő.

- Igazad van - bólint mosolyogva, majd a telefonjáért nyúl, feltehetőleg hogy szóljon a barátnőmnek.

- De Shawn - fogom le a csuklóját, még mielőtt a készüléket használatba vehetné. - az előbbi nem azt jelentette, hogy még nem pihenhetnénk csak így kettesben.

_______

Cukik vagy cukik?💁‍♀️❤️

2019.02.09.
Szombat